Hogyan támogassuk az immunrendszert?

Küszöbön a virózisok időszaka

Sokak számára az ősz egyet jelent a felső légúti megbetegedések kezdetével, és ilyenkor mutivitaminokkal, csodaszernek titulált készítményekkel próbálják megelőzni a bajt, sajnos sok esetben eredménytelenül. A patikák polcain egymást érik a különféle immunerősítők, viszont amire egyesek esküsznek, az másoknál bizony nem tartja távol a fránya virózisokat. Van-e értelme a „vitaminozásnak”? Egyáltalán miként védekezhetünk ebben az időszakban a megbetegedések ellen? – erről faggattuk dr. Csepán Emőke szovátai gyermekgyógyász szakorvost. 

– Hogyan próbáljuk erősíteni a gyerek, illetve saját immunrendszerünket? Elegendő-e csak a C- meg a D-vitamin, vagy mást is ajánlott bevenni? 

– A megelőzés virózisok esetén azért nem teljes, mert rendkívül nagy a vírusok/ baktériumok száma. Megelőzésnek számít például az oltások beadása, és ősz lévén, a soron következő az influenza elleni oltás, amit már októberben be lehet adni, hogy „felkészülten” várjuk a 2019/2020-as influenzaidényt. Ugyanakkor megelőzés az is, ha a szervezetünket megfelelően karban tartjuk: korunknak megfelelően eleget alszunk, megfelelően étkezünk, elég vizet iszunk, rendszeresen sportolunk – kisgyerekeknél ez a friss levegőn való mozgást jelenti. Illetve, mivel testünkhöz tartozik a szellemünk és lelkünk, ezeket is friss táplálékkal látjuk el: jó könyvekkel, jó gondolatokkal, barátságokkal, imádsággal, hobbi űzésével… Ha mégis készülni szeretnénk a hidegebb időszakra, akkor napi 100 mg C-vitamin bevitele elégséges, illetve D-vitamin bevitele ajánlott, naponta 400-1000 egység, folyamatosan, 2 éves korig, utána pedig a szeptember-április időszakban. Ha valaki különleges étrenden van, mint például a cöliákiások, akiknél a B-vitaminok bevitele alacsonyabb a teljes gabonák kivonása miatt, vagy vannak, akik valamiért más étrendet tartanak, javallott időnként multivitamin szedése is. Ezeket lehet folyamatosan szedni 1-3 hónapig, de nem szoktuk állandóan ajánlani őket. Meg kell szüntetni a vérszegénységet is, hiszen ez is egy olyan állapot, ami hajlamosíthat a gyakoribb fertőzésekre. Kerülni kell az indokolatlan antibiotikum-szedést is, hiszen ezzel a saját védekező flóránkat is minduntalan padlóra tesszük. 

– Felső légúti megbetegedés esetén ajánlott-e növelni a vitaminadagot?

– Bár szokásunk, és gyakran ajánljuk is, hogy hűlés kezdetén fogyasszunk sok C-vitamint, akár 1000 mg-os nagyságrendben, bizonyított hatása ekkora dózisnak a sportolóknál van, az átlagember elég, ha tovább szedi a napi ajánlott mennyiséget, és pótolja egyebekkel, sok folyadékkal, pihenéssel, gyulladáscsökkentőkkel stb. Ha magas dózisú C-vitaminnal nem fogyasztunk kellő mennyiségű folyadékot, akkor csak a vesekőképződésre való hajlamunkat növeljük. Vannak még bizonyos nyomelemek, amelyek, úgy tűnik, segíthetnek a nyálkahártya regenerálódásában, ilyenek a cink és a szelén, jó, ha ilyen tartalmú készítményeket keresünk. A D-vitamin-dózis rövid ideig tartó megemelése is bizonyítottan hatásos. 

– Óvodáskorú gyerekek szülei folyamatosan panaszkodnak, hogy egy hétig jár a gyerek óvodába, utána betegség miatt egy-kettőt hiányzik. Miért van az, hogy egy egyébként egészséges gyerek, akinek pl. vakáció idején soha semmi baja, ahogy elkezdi az ovit, és közösségbe kerül, rövidesen megbetegszik?

– Aki először megy óvodába, az elsősorban meg kell „szokja” társai vírus-/baktériumpopulációit, a hozzászokás eltarthat egy-két évig is, amit még meghosszabbíthat, hogy időnként vakáció van, illetve betegségek miatt a gyermek kimarad a közösségből. Tudom, szörnyen hangzik, de ez a természetes folyamat, amelyen mindenki keresztülmegy, mi is így voltunk. Az sem teljesen igaz, hogy vakáció idején kimarad minden, hiszen ha megfigyeljük, akkor a hosszabb nyári vakáció idején, főleg ha még egy utazás is közbejön, lehetséges, hogy legalább egy hasmenéses perióduson keresztülmentünk… csak mindenki pihentebb volt, és nem tűnt annyira tragikusnak.

 – Vannak orvosok, akik azt vallják, hogy egy téli idényben 6-7 influenzaszerű megbetegedés teljesen normálisnak tekinthető egy kisgyereknél, holott a szülőnek az az érzése, folyton beteg a gyereke.

– Egy évben a várható vírusos/bakteriális fertőzések száma gyermekeknél körülbelül 6-8. Ha úgy vesszük, hogy egy betegség kb. 7-14 napig tart, van egy felépülési időszak, ami eltarthat akár két-három hétig, utána még egy hétig jár közösségbe a gyerkőc kvázi egészségesen, utána megint kezdődik előlröl… és már meg is van a 6-8 fertőzés. Mivel a betegségperiódusok váltakoznak a felépüléssel, amikor még vannak tüneteik – köhögés, orrfolyás –, valóban az lehet az érzésünk, hogy folyton beteg a gyermek. Idővel, mire teljesen érett lesz az immunrendszerük, 5-7 éves korukra csökken a fertőzések száma. Iskoláskorban az óránkénti szüneteken, ha szellőztetnek, a gyermekek pedig kimennek friss levegőre, és nincsenek olyan játékaik, amiket egymás után befalnak, azaz nem annyira közvetlen a kontaktus, a fertőzések száma visszaesik. 

– Sok esetben hetekig köhögnek a gyerekek a csillapító szirupok, készítmények ellenére. Természetesnek tekinthető ez?

– Ahogy említettem, a gyógyulási folyamat is időigényes, az egész szervezet, és egyenként a szervek – nyálkahártya, légutak – helyre kell jöjjenek. Amíg tart a váladékozás, addig a köhögés egy szükséges „rossz”, hiszen ha nem volna ez az ürítési mechanizmus, a pangó váladék újabb felülfertőződést tenne lehetővé.

– Gyakran fordul elő gyerekeknél, hogy a visszatérő virózisok fülgyulladással végződnek. Mit tehet a szülő ennek megelőzése érdekében, illetve mennyire hatékony ezekben az esetekben a Prevenar oltás, amit általában ajánlanak az orvosok?

– Bizonyos gyerekeknél, akiknél anatómiai és egyéb viszonyok is együttesen jelen vannak, tényleg gyakoribb lehet a fülgyulladás, és mivel ennek oka nagyon gyakran a Streptococcus Pneumoniae nevű baktérium, az említett oltás hatásos lehet. A megfelelő védekezőképesség kialakításához szükséges az emlékeztető oltások beadása is. Akárcsak a többi oltás esetén, a védettség itt sem mindig 100 százalákos, nem beszélve arról, hogy más baktériumok is okozhatnak fülgyulladást, hiszen nemcsak a baktérium, hanem egyéb tényezők is közrejátszanak: nehezen tisztítható orr, nem tökéletes orrfújás, nem megfelelő szellőzése a fülnek, akár egy nagyobb mandula miatt is, szájlégzési szokások. Ezeken lehet segíteni megfelelő orrcsepp alkalmazásával, nagyobb gyerekeknél/felnőtteknél az orr rendszeres átmosásával sóoldattal, lufi fújása a hűléses periódusban, illetve a szellőztetés is jó hatású lehet. Ha gyakori a fülgyulladás, mindenképpen fül-orr-gégészeti szakvizsgálat szükséges, esetenként szellőztető beültetése és antibiotikumos kezelés is a szövődmények elkerülése végett.