Ha nem jön a baba

A meddőséget okozó tényezők megelőzésére kellene odafigyelni

A legtöbb ember számára a gyerek születése természetes dolog, sok pár életében azonban évekig is várathat magára a teherbeesés, és igen rögös, költséges út vezet odáig. A meddőséget nehezen értik meg azok, akiknek nem kell megküzdeniük vele. Az érintett pároknak a lelki megpróbáltatás mellett szembe kell nézniük a család, a környezet kérdezősködésével, hiszen mindenki kíváncsi rá, mikor érkezik a baba. Meddőségről, lombikről, a gyermekáldáshoz vezető beavatkozás költségeiről, a megelőzésről beszélgetett a Vásárhelyi Forgatag Duma-terében Portik Emese újságíró dr. Bartha Edina, a meddőségi klinikán is dolgozó szülész-nőgyógyász főorvossal, dr. Mártha Orsolya urológus főorvossal, valamint egy szülőpárral, Nagy Emőkével és Nagy Attilával, akik néhány éve végigjárták ezt az utat.

Meddőségről akkor beszélhetünk, ha fogamzásgátló módszer alkalmazása nélküli, rendszeres nemi élet mellett egy év alatt sem következik be teherbeesés. Rendszeres és védekezés nélküli nemi élet esetén a teherbeesés valószínűsége egy menstruációs ciklus során körülbelül 25-30%, így aztán egy év leforgása alatt a párok megközelítőleg 85%-ánál bekövetkezhet a terhesség. A meddőség manapság a reproduktív korban levő népesség mintegy 10-15%-át érinti.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy mindenkinek ki kell várnia az egy évet, mielőtt orvoshoz fordul, hiszen a termékenység az évek múlásával csökken. Így például a 35 évesnél idősebb párok már hat hónapnyi sikertelen próbálkozás után is felkereshetik a meddőségi központot.

Emőke – aki több sikertelen beavatkozás után ma már három gyerek, egy ötéves kislány és egy hároméves ikerpár boldog anyukája – elmondta, már az esküvő után szerettek volna babát, ő akkor 23 éves volt. Félévi sikertelen próbálkozás után döntöttek úgy, hogy orvoshoz fordulnak, és az eredményre négy évet kellett várniuk. Az édesanya szerint általában a nők azok, akik sürgetik az orvoshoz fordulást, ha sokáig várat magára a gyermekáldás.

Dr. Bartha Edina szülész-nőgyógyász főorvos szerint, ha nem jön a baba, általában az első lépés, hogy a nő elmegy nőgyógyászati vizsgálatra, holott a tapasztalat az, hogy egyforma arányban keresendő a meddőség oka a férfiben és a nőben. A szakember hangsúlyozta, tévhit, hogy a meddőség okát rendszerint a nőkben keresik, ugyanis a sikertelenség oka éppúgy lehet egy, a férfit érintő tényező, sőt egy időben mindkét félnél állhat fenn probléma, ami a gyermekáldást késlelteti. Harminc százalékban a nő, ugyanebben az arányban a férfi okolható a gyermekáldás elmaradásáért. Mintegy 20 százalékra tehető azon esetek száma, amikor mindkét félnél elváltozások késleltetik a teherbeesést. 15 százaléka a meddőségeknek ismeretlen eredetű, azaz hiába végzik el a kivizsgálást a szakemberek, nem találnak okot, ami akadályozná a terhesség létrejöttét. Talán az ezzel való szembesülés a legnehezebb a párok számára, ugyanis ha kiderül, milyen ok áll a meddőség hátterében, sok esetben kezelés vagy sebészeti beavatkozás is megoldhatja a problémát, viszont ha ismeretlen az ok, csak a kérdések maradnak.

Az említett arányok jelzik, hogy a meddőség okának kiderítését célzó vizsgálatokat a pár mindkét tagjánál el kell végezni. A első lépés tehát a szakmai tanácsadás, az első beszélgetés alkalmával az orvos részletes anamnézist vesz fel a párról. Elbeszélget velük a korábbi betegségekről, az esetleges beavatkozásokról, a szülészeti és nőgyógyászati problémákról, a családban előforduló betegségekről, a táplálkozási szokásokról, fizikális állapotukról. A beszélgetést általános nőgyógyászati és ultrahangos vizsgálat követi, majd megbeszélik a további vizsgálatokat. A meddőség hátterében álló ok gyakran olyan rendellenesség, amely gyógyszerekkel vagy sebészeti beavatkozással kezelhető. Nagyon hosszú tehát az út a lombikig, vannak kezelések, egyszerűbb változatok, a lombik az utolsó lépés.

A legfontosabb a megelőzés

Dr. Mártha Orsolya urológus főorvos, professzor szerint a tapasztalat az, hogy a férfiak akkor szoktak szakorvoshoz fordulni, ha a partnerük elküldi őket. Általában amikor a nőgyógyász elkezdi a kivizsgálást, akkor merül fel, hogy a férfit is ki kell vizsgálni. A professzor hangsúlyozta, sok esetben a meddőség hátterében olyan patológiák állnak, amelyek esetében a szakemberek segíthetnek, tehát nem szabad az első opció a mesterséges megtermékenyítés legyen. A hormonális kezelés ugyanis számos veszéllyel jár, fokozza a későbbiekben a rákos elváltozás előfordulásának esélyét. Nagyon sok 26-30 éves, méhnyakrákkal diagnosztizált nőt kezelnek, előfordul, hogy a több hormonkezelésen átesett nőknél évek múlva melldaganatot találnak.

A professzor megjegyezte, az okok között fontos szerepet játszik az életkor, eltolódott a teherbeesés időpontja, a nők később vállalnak gyereket. A férfiaknál előfordulhat, az endokrinológiai, a hormonális betegség, ami akadályozza a tesztoszterontermelődést. Említésre méltó a mumpsz is, ugyanis a gyerekkori betegségek közül ennek van a legnagyobb szerepe az infertilitásban, akár meddőséghez is vezethet. Fontos tényezők a különféle gyulladások, fertőzések is, amelyek prosztatagyulladást is okozhatnak. Ugyanakkor meg kell említeni a különböző anabolizálók használatát, amelyeket a testépítésben előszeretettel alkalmaznak, hogy rövid idő alatt nagy izomtömegre tegyenek szert, teákat, proteineket, erősítőszereket szednek, amelyekről senki nem tudja pontosan, hogy mit tartalmaznak. Előfordulhat, hogy 5-10 év múlva gondok merülnek fel a spermium termelődése terén – hívta fel a figyelmet az urológus főorvos. De a mai modern világ rákfenéje, az oxidatív stressz, ami az egyik legfontosabb tényező az öregedésben, a dohányzás, az alkoholizmus, a diabétesz, valamint az obezitás is szerepet játszhat a gyermekáldás késlekedésében. Ha a vizsgálatok során nem találnak kóros elváltozást, stimuláló kezelést is szoktak alkalmazni, ami elősegíti, hogy a spermiumok mozgékonyabbak legyenek, és ez sokszor meghozza a kívánt eredményt. Dr. Mártha Orsolya kiemelte, a hangsúlyt a megelőzésre kell fektetni, fel kell hívni a fiatalok figyelmét, hogy ha majd gyereket szeretnének, figyeljenek oda az egészségükre. Nagyon fontos, hogy szexuálisan felvilágosítsuk a gyerekeket, tudják, hogyan védekezzenek, hogy elkerüljék azokat az esetleges gyulladásokat, fertőzéseket, amelyek később infertilitáshoz vezethetnek.

A női meddőség hátterében leggyakrabban ovulációs zavarok állnak

Amikor a nő felkeresi a nőgyógyászt, első lépésben egy rutin nőgyógyászati vizsgálatra kerül sor, ultrahangot végeznek, majd alapvető hormonvizsgálatokat, rákszűrést, illetve megpróbálják kiszűrni az esetleges fertőzéseket, majd ezeket követik a sajátosabb vizsgálatok. A női meddőség hátterében talán leggyakrabban ovulációs zavar, az ovuláció hiánya áll. Ezen belül is a leggyakoribb a policisztás petefészek, ami mondhatni népbetegséggé vált, hátránya, hogy nincs peteérés, és meddőséget okoz – világított rá dr. Bartha Edina. Viszont jó hír, hogy van rá kezelés, az ovulációt könnyen lehet indukálni, és nem feltétlenül hormonokkal. Sok esetben van a háttérben inzulinrezisztencia, és ha ez megoldódik az életmódváltással, rendszeres mozgással, diétával, akkor magától visszaáll a peteérés, anélkül, hogy ovulációt indukáló szerekhez kellene nyúlni. Persze vannak kivételek is, amikor szükség van hormonális kezelésre. Egy másik nagyon gyakori ok, amikor gyulladások, fertőzések állnak a teherbeesés elmaradásának hátterében. A szülész-nőgyógyász szerint a petefészek-gyulladás 15 százalékos eséllyel a petevezeték elzáródásához vezet, háromszori gyulladás azonban már 57 százalékra emeli az esélyt. Ugyanakkor a háttérben állhat endometrózis, ami ugyancsak meddőséghez vezethet.

Nem szabad halogatni a „babaprojektet”

Napjainkban a meddőségi központhoz forduló párok többsége a 38–40 éves korosztályhoz tartozik – mutatott rá dr. Bartha Edina, aki minden családot arra biztat, 35 éves kor előtt kezdje el a „babaprojektet”. 

– Tisztában vagyok azzal, hogy ki van tolódva az életkor, amikor a nők gyereket vállalnak, ellenben 35 év után a termékenység jelentősen, mintegy a felére csökken, nemcsak a petesejtek száma csökken, hanem azok minősége is romlik. Hiába a hormonkezelés, hiába a nagy adagú dózisokkal való stimulálás, lesz petesejt, de minőségileg gyenge. Például ha 35 év alatt nyerünk hat petesejtet, abból garantáltan két embriónk lesz, és csak egy egészséges. A 35-37 év közötti korosztálynál már 12 ovocita kell ahhoz, hogy két embriónk legyen, és ebből egy egészséges. Ha eljutunk a negyvenéves korosztályhoz, 18 petesejtből lesz egy egészséges embrió. A termékenység a korral csökken, ugyanakkor a kezelés sikerességének az esélye is, sokkal nagyobb dózisú hormonra van szükség, ami a mennyiséget talán javítja, de a minőséget nem. A legtöbb gond tehát elsősorban az életkor, nem is annyira a különféle patológiák – hangsúlyozta a főorvos. 

Az esetek 10-20 százalékát teszik ki azok a helyzetek, amikor ismeretlen eredetű a meddőség, azaz a beható vizsgálatok nyomán sem derül fény semmiféle okra, ami akadályozná a teherbeesést. Dr. Bartha Edina szerint ilyen esetekben próbálkoznak stimulálással, inszeminálással és végső soron a lombikeljárással. Ha az anya fiatal, és a petesejtek minősége jó, valószínű, hogy segíteni fog a lombikmegoldás, ellenben 40-42 éves korban már nincs erre garancia. 

– Az orvos ezekben az esetekben kicsit pszichológus is, hiszen az emberi oldalra is oda kell figyelni. Nagyon fontos, hogy őszintén tájékoztassuk a párt az esélyekről, mivel akkor talán pszichésen is könnyebben fogják viselni az esetleges kudarcot. Egy 43 éves nő meg kell értse, hogy nála 1–3 százalék az esély a sikerre. Ha ezt felvállalja, és alá is írja, hogy tudatában van, talán nem lesz akkora a csalódás.

„Nyerték a babát”

A beszélgetésen részt vevő szülőpár, Emőke és Attila elárulták, ők „nyerték” a babájukat. Minden év végén ugyanis a romániai meddőségi klinikák ingyenes procedúrát ajánlanak fel a következő évre egy pár számára. Ez a lehetőség meg van hirdetve, fel lehet iratkozni, és kisorsolják az ingyenes kezelést. Dr. Bartha Edina hozzátette, ez távolról sem garancia, hogy baba lesz belőle, azonban az utóbbi években a sors úgy hozta, hogy a nyertes családokban mind megérkezett a várva várt gyermekáldás.

A meddőségi klinikákon elérhető procedúrák költségei kapcsán a szülész-nőgyógyász főorvos elmondta, hosszú, rögös és igen költséges ez az út, egy lombikkezelés költségei 5-6 ezer euró körül mozognak, és nagy előny, hogy idéntől az állam támogatja a meddőséggel küzdő párokat, évente három beavatkozásra lehet igényelni háromezer euró támogatást. Magyarországon előnyösebbek a feltételek, ott évi öt beavatkozást támogat az állam. Eddig Romániában szigorúak voltak a kritériumok, csak bizonyos patológiák esetében lehetett igényelni támogatást, és csekély összeget, legtöbb 500-1000 eurót, illetve gyakran nem volt alap, így a párok arra kényszerültek, hogy saját költségükre végeztessék el a beavatkozást.