2020. február 27., csütörtök

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Kormányhatározattal vagy népszavazással is

Az utóbbi napokban felkavarta a kedélyeket Gyulakután az a tény, hogy az országos útügyi hatóság levette a Gyulakuta feliratú táblákat, és Gyalakuta megnevezéssel újakat szereltetett fel a település ki- és bejáratainál. A hatóság egy kormányrendeletre hivatkozik, az önkormányzat pedig azon háborog, hogy megkerülték.

A gyulakutaiak nem örülnek a Gyalakuta megnevezésnek. Mihamarabb megszabadulnának tőle
 (Fotó: Gligor Róbert László) 


Európai szabványoknak megfelelő helységnévtáblákat helyez ki az országos útügyi hatóság az eddigiek helyére, így nemrég Gyulakután is leszerelték a meglévő táblákat, ám az újonnan felszerelteken a magyar megnevezés már Gyalakutaként szerepel, amit a helyiek nehezményeznek, és szóvá is tettek az önkormányzatnál. Egy Ausztriában élő gyulakutai jelezte elsőként az esetet, és a településnév változásainak is utánanézett. 1332-ben Gulacucha, azaz Gyulakuta néven szerepelt, a 17. századtól már Gyalakuta alakban fordul elő 1912-ig, azóta az egyházi és világi iratokban egyaránt a Gyulakuta alakot használják, és a helyiek nagy része ragaszkodik is ehhez a névváltozathoz – tudtuk meg Varga József polgármestertől.

Nem tudni, honnan a név

Az önkormányzatot is meglepte az eset, ezért jobban utánanéztek. Kiderült, hogy a 2001. évi első közigazgatási törvényhez kapcsolódó 1415. számú kormányrendelet sorolja fel a román településmegnevezések magyar megfelelőit, és ebben a jegyzékben Gyalakuta szerepel. Az elöljáró lapunknak kifejtette: végigkérdezte a község eddigi négy polgármesterét, a 24 éve a helyi tanács tagjaként szereplő alpolgármestert és a jegyzőket is, de senki sem tud róla, vagy legalábbis nem mondta el, hogy megkérdezték volna tőlük a falu magyar megnevezését.

Most sem kérdezték meg

Varga József azt is sérelmezi, hogy nemrég, amikor az útügy erdőszentgyörgyi kirendeltsége kihelyezte a táblákat, az egységvezető látta az új megnevezést, de nem a község elöljáróját, hanem saját beosztottját, egy munkást kérdezett meg, hogy vajon helyes-e a megnevezés. Később azt ígérte a polgármesternek, hogy kicserélik a táblát, vagy legalább a feliratot kijavítják rajta, ám az országos útügy egyik képviselője azt nyilatkozta a sajtónak, hogy ha a felirat nem tetszik a helyieknek, cseréltessék ki a táblákat a saját költségükön, különben is az önkormányzatok feladata lett volna a régi, megrozsdásodott táblák kicserélése. 

A kijelentés miatt Gyulakuta polgármestere kifakadt. A helységnévtáblák nem az önkormányzat hatáskörébe tartoznak, így azok kicserélése sem, és egyébként sem voltak ezek a táblák megrozsdásodva. Az útügynek ki kellene cserélnie Gyulakután az út menti szalagkorlátokat, amelyek tönkre vannak menve, és a polgármester tataroztatja őket, mert az útügytől mindig azt a választ kapja, hogy nagyon drága, két és fél euró métere a korlátnak, továbbá mindig folyik a közbeszerzés, és sosem érnek a végére – háborgott Varga József. Ha az országos útügynek nincs pénze arra, hogy az állítólag négyezer lejbe kerülő gyulakutai táblákat kicseréltesse, az önkormányzatnak volna rá fedezete, és van is annyira önérzetes, hogy kicseréltesse őket, de itt egy országos akcióról van szó, amire az állami vállalat pénzügyi fedezettel is rendelkezik a táblák új szabványok szerinti helyettesítésére, tehát az önkormányzatnak sem joga, sem kötelessége a táblákat cserélgetni, javítgatni. Az egészből nem lett volna ügy, ha őket is megkérdezte volna valamikor valaki, tehát egyértelműen csak kommunikációs probléma miatt állt elő ez a kellemetlen helyzet.

Megteszik a szükséges lépéseket

A polgármester szerint a helyiek ragaszkodnak a Gyulakuta névhez, ezért ennek visszaállításáért megteszik a szükséges lépéseket, és az első tanácsülésen megvitatják a témát, majd sürgősen kérni fogják a kormányhatározat megváltoztatását. Egyelőre fogalma sincs, hogy mennyi időbe és pénzbe kerül, de kezdeményezni fogják a helyzet megoldását, ha az útügy nem hajlandó kicserélni a feliratot. Ha kell, aláírásgyűjtéssel, ha kell, végső esetben népszavazás szervezésével támasztják alá ezen igényüket, hogy a kormány kijavítsa ezt a hibát, bár személy szerint úgy véli, nem kellene eljutni eddig a lépésig, és van esély felsőbb szinten rendezni a kérdést.

Az eset kapcsán megkérdeztük Gyulakuta volt jegyzőjét, Császár Károly szenátort is. A honatya, bár ő sem tudja, honnan került fel a Gyalakuta megnevezés, úgy látja, hogy az idősebb falubeliek ez utóbbi megnevezéshez ragaszkodnának, a Gyulakuta alakot „urizálónak” tartják. Amúgy sem mostani a kérdés, mert az útügyi hatóság Maros megyei munkatársai már évekkel ezelőtt Gyalakuta feliratú táblát szereltek fel a falu Székelyvécke felőli kijáratánál, csak ezt senki nem vette észre, vagy nem vette eddig komolyan. 

Ennek ellenére segítséget fog nyújtani a helyieknek, mert úgy látja, nincs különösebb akadály: egy új döntéssel a kormánynak módosítania kell a 2001. évi rendeletét, illetve annak a településneveket tartalmazó jegyzékét. Kormányrendeletet csak kormányrendelettel lehet megváltoztatni, ám jelenleg az országnak nincs kormánya, a kinevezett miniszterek pedig várhatóan nem fognak dönteni ebben a kérdésben. A folyamatot mindenképp el kell kezdeni, és elő kell készíteni – véli Császár Károly.