A több mint két hete zajló tüntetések, az államfő kezdeményezte referendum kiírása, újabb bűnvádi eljárások indítása a 13-as kormányrendelet kidolgozásában érintettek ellen bizonyára még egy ideig a figyelem központjában maradnak.
A több mint két hete zajló tüntetések, az államfő kezdeményezte referendum kiírása, újabb bűnvádi eljárások indítása a 13-as kormányrendelet kidolgozásában érintettek ellen bizonyára még egy ideig a figyelem központjában maradnak. A tüntetők számának apadása azonban előrevetíti a tiltakozások gyengülését, és ezzel egyidejűleg egyéb problémák kerülnek előtérbe. Például az egészségügyi rendszer problémái, amelyek megoldását egy januárban elkészített tanulmány szerint a lakosság prioritásnak tart.
A médiában ismertetett felmérés eredményei szerint a megkérdezettek háromnegyede az oktatásügy és a szociális ellátás, de legfőképpen az egészségügyi ellátórendszer problémáinak megoldását tekinti elsődleges fontosságúnak. A kórházi infrastruktúra-fejlesztést, a felszereltség korszerűsítését, a szakellátás javítását, a gyógyszerellátást. Utóbbi kapcsán máris vészharangot kongatnak a szakemberek, a gyógyszergyártók, -forgalmazók. A kormány jövő hónaptól ugyanis mintegy 35 százalékkal csökkentené a lejárt szabadalmú orvosságok árát. Megismétlődhet az, ami 2015 nyarán történt: az orvosságok árának jelentős csökkentése több száz termék eltűnését eredményezte, a betegek hónapokon át nem jutottak hozzá a sok esetben életfontosságú gyógyszerekhez. Országos konferenciákon részt vevő minisztériumi illetékesek váltig tagadták a jelenséget, majd később elismerték: a gyógyszerárak csökkentése miatt lendületet kapott az ún. párhuzamos export, külföldön értékesítették e termékeket, természetesen többszörös áron, sok millió eurós nyereséget zsebelve be. Eközben az itthoni betegek vagy külföldről szerezték be orvosságaikat, vagy drágább termékekkel helyettesítették azokat, esetenként más terápiára váltottak, vagy gyógyszeres kezelés nélkül maradtak. Mire valamelyest stabilizálódtak a dolgok, a gyógyszerek árának fokozatos mérséklése helyett a Grindeanu-kormány márciustól egyből meglépi a mesterséges árcsökkentést.
A gyógyszergyártók szakmai szervezete szerint az elmúlt években mintegy kétezer (!) olcsó készítmény tűnt el a hazai piacról, az újabb, ezúttal 35 százalékos árcsökkentés megnehezíti a betegek hozzáférését közel másfél száz orvossághoz, illetve vakcinához, és jó néhány gyógyszer eltűnésére is számítani lehet. Elsősorban a krónikus betegek szenvedhetnek majd a gyógyszerhiány miatt. Florian Bodog szaktárcavezető a szakmai testületek kérésére sem hajlandó visszavonni az árcsökkenésre vonatkozó tervezetet, az évek óta kifogásolt clawback adót (a gyógyszerforgalmazók által eladásaik függvényében fizetett többletadó, amely esetenként elérheti az éves üzleti forgalmuk egynegyedét is) sem úgy tűnik, hogy az illetékesek átszabni készülnének. Bár pozitívum, hogy a kormány múlt heti döntése nyomán 13 új orvosság kerül fel az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek listájára, a régiekhez való hozzáférés megnehezítése vagy ellehetetlenítése sérti a betegek egészségügyi ellátáshoz való jogát. A kormány, a szaktárca illetékesei és a szakmai testületek közötti kommunikáció, az egyezségre törekvés hiánya továbbra is azt jelzi: ebben az árszabályozási „játszmában” minden fontosabb, mint a beteg érdeke.
