Gólyagyűrűzés Sáromberkén

A Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület mintegy 20 gólyafiókát gyűrűzött meg tegnap Sáromberkén, ugyanakkor sikerült három árván maradt fiókát elhelyezni olyan fészkekben, ahol hasonló korú fiókákat neveltek a gólyák.

Fotó: Antalfi Imola

A Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület mintegy 20 gólyafiókát gyűrűzött meg tegnap Sáromberkén, ugyanakkor sikerült három árván maradt fiókát elhelyezni olyan fészkekben, ahol hasonló korú fiókákat neveltek a gólyák. Mindhármuk esetében sikeres volt az örökbe adás, a fészkekre visszatérő gólyák rövidesen etetni kezdték a fiókákat.

A múlt hét végére tervezett gyűrűzést a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület kénytelen volt elhalasztani a kedvezőtlen időjárás miatt, tegnap azonban a csoport tagjai Sáromberkén sikeresen jelöltek meg mintegy 20 gólyafiókát.

– Az elmúlt 15-20 évben Maros-sárpatakon, Sáromberkén, néha Nagy-ernyében is gyűrűztünk gólyafiókákat. A program célja egyrészt megismerni a helyi gólyaállomány vonulási útjait, másrészt a diszperzióját, vagyis azt, hogy az itt kikelt fiókák körülbelül milyen távolságra szóródnak majd szét a kirepülést követően, illetve a következő években a fészektől – nyilatkozta a Milvus Csoport részéről Daróczi Szilárd. A fiókák a klasszikus alumíniumgyűrű mellé kaptak még egy fehér színű műanyag jelölőgyűrűt is, amelyen egy hetes számmal kezdődő, egyéni azonosító kód szerepel. Ez jelzi a szakemberek számára, hogy a madár Romániából származik.

– A színes gyűrű azért fontos, mert a madarat nem kell befogni, vagy nem kell elpusztulva megtalálni ahhoz, hogy leolvassuk a gyűrűről az azonosító kódot. Eléggé sokan használnak Európa-szerte nagy nagyítású távcsöveket, amelyekkel 100-200 méterről is könnyűszerrel le lehet olvasni ezeket a gyűrűket, anélkül hogy a madarat be kelljen fogniuk a szakembereknek. Eredményes volt az elmúlt években végzett gyűrűzés, hiszen sok tíz madarunk került meg ily módon különböző országokban (Görögországban, Izraelben, afrikai országokban), illetve országon belül is. A kelet-európai gólyákról tudtuk, hogy Afrikába repülnek, de arról, hogy pontosan hol vonulnak, mikor kezdik a vonulást, mikor érnek különböző, fontosabb megállóhelyekre, kevés ismeretünk volt. Ami még fontosabb: tudni, hogy az itt kikelt és innen kirepült fiókák milyen távolságra szóródnak szét a fészektől. Mintegy 30-40 kilométerre költenek azok a madarak, amelyeket ezelőtt 8-10 évvel Sáromberkén vagy egy vele szomszédos faluban megjelöltünk. Például Marosugrán költ immár negyedik éve egy gólya, amit Nagyernyében gyűrűztünk meg 13 évvel ezelőtt, fiókaként – tette hozzá Daróczi Szilárd.

A fiókák gyűrűzése 10-15 perc alatt elvégezhető, őket nem éri oly mértékű stressz, mint a felnőtt madarakat, de gyűrűzésnél érdemes elkerülni a nagy meleget, hogy a fiókák ne szenvedjenek károsodást. Tegnap nemcsak gyűrűztek a milvusosok: egy marosvécsi, a vihar által levert fészekből kihullott fiókák elhelyezését is megoldották. A levert fészekből kiesett öt gólyafióka közül sajnos egy elpusztult, egy másikat a sérült lába miatt a Milvus Csoport rehabilitációs központjában kezelnek, három fiókát viszont sikerült elhelyezni a sáromberki gólyafészkekben.

– Gyakran előfordul, hogy a gólyafiókák kiesnek a fészekből, amelyeket vagy az áramszolgáltató véletlenül lever, vagy vihar miatt esnek le. Minden évben vannak ilyen esetek. Az árván maradó fiókák számára olyan fészkeket keresünk, ahol nagy eséllyel örökbe fogadják őket. Azt kell szem előtt tartanunk, hogy az adoptálásra váró fióka kora elég közel legyen a fészekben levő fiókák korához, hogy a kirepülési idő nagyjából azonos legyen. A gólyapár általában könnyen elfogadja az árván maradt gólyafiókákat – tudtuk meg Daróczi Szilárdtól.