Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A matematika világában otthonosan mozgóktól hallani jobbára, hogy a számok sosem hazudnak. Kivéve, ha célzottan valótlanságok közlésére használják őket.
Mint például a címlapján magát pénzügyi újságnak nevező bukaresti gazdasági napilap, amelyben a minap egy elemzésnek álcázott összeállítás jelent meg, amely azt akarja elhitetni az olvasóval, hogy az ország reálgazdaságának egyharmadát a főváros és környékének övezete adja.
Nagy ferdítés mindössze kettő van a dologban. Az egyik, hogy nagyvonalúan elsiklik afelett, hogy a nagy cégek, mint például a vásárhelyi vegyi üzem, vagy az országos lefedettségű hálózatokkal dolgozó szolgáltatók, mint például a bankok, nem az adóhatóság területi fiókjainál szerepelnek adófizetőként, hanem egy központi adatbankban, és a központban is fizetik be az adóikat, így papíron minden eredményük a fővárosban mutatkozik meg, noha a tevékenységüket vagy csak részben végzik ott, vagy épp egyáltalán nem. A másik ferdítés pedig, hogy az elemzéshez a cégek üzleti forgalmát vették alapul, holott ha a reálgazdaság eredményességéről akartak volna tiszta képet kapni, akkor az adózás előtti tiszta nyereséget kellett volna figyelembe venni.
Nagyon könnyű ilyen statisztikai adatokból elemzéseket készíteni, csakhogy az ebből kapott kép köszönő viszonyban sincs a valósággal. És mivel az gyakorlatilag kizárható, hogy egy gazdasági lap készítői ne lennének tisztában azzal, hogy milyen adatokat kéne bogarászni a reálgazdaság valós helyzetének feltérképezéséhez, ezzel a munkával csak arról győzte meg az illető sajtótermék az értő olvasót, hogy beállt az információtálalást politikai körettel szolgáltató médiumok egyre gyarapodó sorába.
Biztos nem véletlenül pont abban az időszakban készítettek ilyen „elemzést”, amikor a közélet hullámait székely autonómiakövetelések vagy sok ezer aláírással megtámogatott, Erdély függetlenné válását célzó petíciók borzolják. Ezek kezdeményezőinek lehurrogásához készülhetett ilyen elemzés, amit majd a vitaműsorok polihisztorai lobogtathatnak, azzal érvelve, hogy minek nekünk a szabadság, még éhen halnánk tőle. De két lóláb is kilóg e füllentős adathalmazból. Egyrészt, még az ilyen kozmetikázott adatokból is kitűnik, hogy gazdaságilag az országot jórészt Erdély viszi a hátán. Másrészt meg az is látható a megyékre lebontott adatokból, hogy az uniós alapok elosztására szolgáló pályázati rendszerrel az ország régiói közt gazdasági fejlettségben megmutatkozó szakadékokat nem áthidalni, hanem inkább mélyíteni sikerült. Ez időszerű vitatéma lehetne a pártoknak a mostani európai parlamenti választási kampányban, és a következő hét évre érkező pályázati alapok elosztását célzó szabályok kidolgozásánál is oda lehetne rá figyelni. Ha vannak olyan legények a gáton, akiket a bársonyszéken kívül a köz java is érdekel.