Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Szilágysomlyó Szatmárnémetitől nyolcvan kilométerre délre, Zilahtól mintegy harminc kilométerre északnyugatra fekszik. Bükk, Pusztacsehi és Somlyócsehi tartozik hozzá. A helységet a Kraszna folyó szeli ketté. Nevének eredetéről: P. Szathmári Károly írja „...a somló lassan omladozó hegyet jelent hazánkban mindenütt...”. Neve a régi magyar somlik, somosodik (csuszamlik) igéből származik, és megcsuszamló oldalú hegyre vonatkozik. A som kezdetű helynevek málló és mozgó kőzetekből álló területekre jellemzők. Eredeti neve Watasomlyója, jelentése Wata (ótörök: bat = elmerül) nevű személy hegye.
Szilágysomlyó területén az ókorból származó szilágysomlyói kincs néven ismert leletegyüttest találtak. 1251-ben Vathasomlyova néven említették először. A település a lázadó Vatától leszármazó Csolt nemzetség ősi birtoka volt.
1258-ban a Csolt nemzetségbeli Watha fia Watha és Dénes fia Povsa Vatasomlaját uradalmával együtt százhúsz márkáért eladta a Rátót nemzetségbeli Roland nádornak és a Pok nemzetségbeli Móric országbírónak, és határát leíratta.
1319-ben a Pok nemzetségbeli Móric fia Miklós vajda a somlyói uradalomhoz tartozó Szécs falut Luka fiainak adta.
1341-ben a valkai uradalom felől elhatárolták. Ekkor Miklós vajda fia, (Meggyesi) Móric fia, Simon és István fia, István birtoka volt.
1351-ben említették először az oklevelek Szilágysomlyó – Somlyó – várát, amikor uradalmával együtt Meggyesi Móric leánya, Anna, Báthory Lászlóné kapta meg leánynegyedként.
A Báthory család ősi fészke – 1351 óta –, ősi váruk, a Somlyóvár a Magura-hegyen állott. A várat Miklós erdélyi vajda építtette a 14. század elején, először 1319-ben említették.
A városban épített várkastély elkészültével elhagyták, azóta rom.
A Báthory-kastély 1592-ben épült. 1600-ban Giorgio Basta ostrommal foglalta el Báthory Zsigmondtól, 1703-ban pedig a kurucok. Kerítőfala romos, de az emeletes épület épen áll.
A vár kertjébe turulmadaras emlékoszlopot állítottak fel az első világháborúban hősi halált halt szilágysomlyóiak emlékére.
IV. Béla király Roland nádor és Móric mester kérésére 1257-ben a váradi káptalan levele alapján kiadta az általuk bírt Vatasomlyó határleírását, melyben a kresznai várjobbágyokat: Ruben hadnagyot, Echillanus várnagyot (varnog), Öszöd és Prinna századosokat és több várszolgát is említenek.
Kiss Gábor az Erdélyi várak, várkastélyok című könyvében ír arról, hogy a várról 1316-ban még nem esik szó ugyan, de már említik egy 1351-ben kelt oklevélben – ahogyan ezt a fentiekben már részben mi is jeleztük –, amelyben Meggyesaljai Móric leánya, Anna (Báthory Lászlóné) elismerte, hogy fivére, Medgyesi Simon pozsonyi, győri és bakonyi ispán a Kraszna folyó melletti Somlyó várát (Castrum Somlyo) és a hozzá tartozó öt falut leánynegyed fejében átadta neki.
A váradi káptalan 1355. évi levelében azt bizonyította, hogy Medgyesi Anna, Báthory László felesége, a nagyanyjától, Sabinától örökölt Somlyó várát megosztotta testvérével, Simon mesterrel. Ezután állandóan a Báthory család birtoka volt.
Szintén a fent említett szerző tud arról, hogy amikor 1520 körül a szendrői bég Somlyó környékét pusztította, a vár még „valamennyire ép” volt. A várat valószínűleg 1551-ben Mohammed beglerbég rombolta le, miután könnyűszerrel elfoglalta.
Ez a vár nem épült újra, de helyette 1592-ben somlyói Báthory István építtetett a városban egy várkastélyt.
Erről 1594-ben készítettek leltárt, amelyben az ingóságok mellett az udvarbíróság háza, a nagy palota, a Kraszna felőli szegletbástya, a torony alatti tárház és egyéb helyiségek szerepelnek.
Az emeletes várkastély északi sarkánál van az egyszerű, timpanonnal díszített, boltíves kapu, felette három nagy méretű ablak, fölöttük öt ágyúlőrés.
A kastély déli és délnyugati sarkát egy-egy négyszögletes bástya erősíti. Az épület négyszögletes udvart ölel körül.
Somlyót 1599-ben Báthory István birtokolta. Testvére, András nem sokkal fejedelemmé választása után, 1599-ben hadakat küldött a vár védelmére, amit – ennek ellenére – Basta császári tábornok elfoglalt.
1602-ben Náprági Demeter erdélyi püspök a fejedelem birtokának mondja.
A Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök által a rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkból derül ki még az is, hogy Somlyó utolsó birtokosa a Báthoryak közül Báthory Zsófia volt, aki 1670-ben arx Somlyót és tartozékait ötezer forintért elzálogosította Bánffy Dénesnek és feleségének, Bornemissza Annának.
1672-ben Bánffy Dénes zálogosította el Gyerővásárhelyi Gyerőfi Györgynek.
Visszaváltása után – még 1676 előtt – I. Apafi Mihály fejedelem zálogbirtoka lett. 1677-ben özvegy Bánffy Dénesné Bornemissza Annát iktatták be a vár uradalmának birtokába, mely ezután e család kezén maradt.
Károly lotharingiai herceg 1687-ben elfoglalta Somlyót, és német őrséget helyezett el benne. Innen küldte tábornokát, Schaerffenberget Apafi Mihály fejedelemhez, hogy „engedelmességre” bírja, és seregének téli szállást adjon.
Szintén Kiss Gábor közléséből tudjuk meg azt is, hogy II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején, 1703-ban Somlyót a kurucok foglalták el, de még ez évben Rabutin császári tábornok 400-500 fős csapatot küldött a visszafoglalására.
Nem valószínű, hogy sikerült visszavenniük, mert 1709-ben még mindig a kurucoké volt. 1710-ben azonban Rabutin vette ostrom alá a várat, amit Gyulai István és Balog Péter parancsnoksága alatt kétezer kuruc védelmezett.
Rövid támadás után a császáriak a várkastélyt elfoglalták, az őrség közül százötven katonát megöltek, nyolcvanat fogságba vetettek, és az erődítményben német őrséget helyeztek el.
A várkastélyból a szatmári békeszerződés után, 1711-ben katonai élelmezési raktár lett.
1727-ben a vármegye úgy rendelkezett, hogy „...a vármegye borai számára a somlyai várban bizonyos cellarium építtessék...”, 1729-ben pedig kötelezték a környező falvakat, hogy a várkastélyban őrzött rabok és az azokra vigyázó hajdúk számára nyáron hetenként egy, télen pedig két-két szekér tűzifát szállítsanak.
A 18. század végén a város és a romos kastély még mindig a Bánffyak birtoka.
„...körfalainak egy része – írja Bunyitay – azonban belül két csonka kerek bástyatorony s nyugati kapuja felett az emeletes őrház falai részben még megvannak. E kapu ormán két címerpajzs látható, a jobbfelöli a Báthory-címerrel, a balfelölinek pajzsa üres. A vár 1532-ben épült, s így akkori asszonyának, Thelegdy Katalinnak czímere állhatott rajta. Ezen Thelegdy Katalinnak s … Báthory Istvánnak fia, szintén Báthory István, ki két nemzet: a lengyel és magyar történetében fényes betűkkel írta be nevét, …e várban született.”
A félreértések tisztázására tudnunk kell, hogy a Bánságban található Somlyó, ma Vársomlyó várát és a közeli településeket a déli vidékeket érintő 1551-es török hadjárat teljesen megsemmisítette. Korabeli leírások néha összemosták a két somlyói vár történetét, virágkorát és pusztulását.
Most viszont a legendák szárnyán közelítem meg a mi várunk történetét. Báthory, Báthori, Bátori, Bátor-i, Bátorból való. Rögtön a Szatmár-háti Bátor település ugrik elő. Ma ugyan a Nyírbátornak nevezett helység ködös múltjában élő germán Gutkeled nemzetségéhez tartozó Vid nevű vitéz messze földön híres cselekedeteit eleveníti fel a család emlékkönyve.
A Bátorhoz közeli lápokban élő fenevad sárkány pusztította vidék lakói félelemben éltek, mígnem a mi Báthori-Vid vitézünk egy éjjel a csodatevő dárdájával le nem szúrta a fenevadat. Így, mielőtt elmerült volna a kénköves ecsedi mocsárban, bizonyságul kitörte annak a három legfélelmetesebb fogát. Családi hagyomány szerint ezért a címerük több évszázados jelképe a sárkányfog. Ezeket és a család egyéb hőstörténetét domborművekkel ábrázoló sétányon láthatjuk ma Nyírbátor híres református és minorita templomai között.
Kis érdekesség, hogy a család somlyói ágának tagjai, akiket a történeti krónikák somlyói Báthoriaknak írnak, előszeretettel használták a báthori Báthory formát is. Elöljáróságukat és nagyságukat mutatja, hogy a somlyói ág lengyel királyt, öt fejedelmet, valamint a Sárkányrend és az Aranygyapjas Rend több tagját adta.
A szilágysomlyói Báthory-várkastély egyik példája annak, amikor a műemlékek a bürokrácia és az egymásnak ellentmondó törvények útvesztőibe kerülnek.
A várkastély már jóval a kommunizmus előtt felújításra szorult.
A kommunizmus idején azt is tervezték, hogy lebontják, ezt nem hajtották végre, sőt a lengyelek szorgalmazták a felújítását.
Az 1990-es években történtek próbálkozások a vár turisztikai forgalomba való bevonására: a helyi cserkészcsapat eltakarította a szemetet, felújítási tervek születtek, kisebb állagmegóvási munkálatok történtek. 2006-ban elkezdődhettek a fontosabb állagmegóvási munkálatok és a vár régészeti feltárása, rövid idő múlva azonban mindez abbamaradt.
A vár felújítási tervei közben elkészültek, de a projekt elfogadtatása nehézségekbe ütközött. A város azonban készül újabb projekt leadására – ha már meg nem tette –, amelyből elkezdődhet a vár régóta remélt felújítása és kulturális központtá alakítása.
Ma Somlyó várából csekély, alaktalan maradványok találhatók a Magurán. A városban épült várkastély falainak egy része romosan, emeletes homlokzati része boltozatos kapujával aránylag ép állapotban látható.
* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek; a régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész gyűjteményéből küldte be a szerkesztőségbe.