Emléktáblát avattak Veszelinov András zenész egykori lakóhelyén

Emléktáblát avattak kedden Veszelinov András egykori budai lakóházán. Az Atlantis, a Metro, a Syrius és az Apostol dobosa, majd a Madách Színház tagja idén lett volna 75 éves.

Az emléktábla ötletét a jeles évforduló adta. Zenészként a Syriusban ért a csúcsra, az Orszáczky Jackie-vel alkotott húzós ritmusszekció az együttes egyik védjegye volt. A Madách Színházban elsősorban Hofi Géza színpadi partnere volt, de néhány kisebb szerepet is alakított – mondta Nemes Nagy Péter zenei újságíró a keddi eseményen. Mint kiemelte, a legendás Syrius együttes éppen húsz évvel ezelőtt, 2001. szeptember 7-én lépett fel utoljára, egy margitszigeti koncerten.

Az emléktábla civil kezdeményezésre született, a Karinthy Frigyes út 10. számú ház lakói állították a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. Az ötlet szülőanyja, Kertész Ágnes, egykori Syrius-rajongó arról beszélt, hogy tavaly óta készültek az emléktábla felállítására.

Budai Ervin, a Syrius együttes történetét feldolgozó Széttört álmok című, 2006-ban kiadott könyv társszerzője kiemelte: Andriskát vagy Veszelkát, ahogy zenésztársai hívták, bármelyik formációban is játszott, nagyon szerették. „Nemcsak pontos ritmusjátéka miatt, hanem kitűnő humora miatt is. Nagyon fiatalon, 60 évesen halt meg 2007-ben, és bár evidencia, hogy a Syrius volt a magyar rock történetének egyik legjobb együttese, máig sem kapott semmiféle hivatalos elismerést, eltekintve Orszáczky Jackie tisztikeresztjétől, amelyet azonban részben ausztráliai zenészi tevékenységéért vehetett át” – hangsúlyozta Budai Ervin. Mint elhangzott, 1970-ben a hazai zenei szakma által megválasztott supergroupban a hangszeres zenészek legjobbjait szinte kizárólag a Syrius tagjai adták, Az ördög álarcosbálja című lemezük pedig számos szavazáson végzett az első helyen minden idők legjobb magyar rockalbumai között. Az eseményen jelen volt Veszelinov Andrásné, Veszelinov András több egykori zenésztársa, köztük a Syrius legendás felállásának két még élő tagja, Ráduly Mihály és Pataki László, Török Ádám, a Mini vezetője, Hofi Ildikó, Hofi Géza özvegye és Malek Miklós zeneszerző. „Pályafutásom során a legjobb magyar dobosokkal játszhattam, köztük Lakatos Pecek Andrással, Kőszegi Imrével, Jávori Vilmossal. Veszelinov András is közéjük tartozott: lezser volt, könnyed, de mindenekelőtt elsőrangú zenész” – mondta Ráduly Mihály az MTI-nek.

Veszelinov András 1946-ban született, gyerekkorától zeneiskolába járt, előbb hegedülni, majd tangóharmonikázni tanult, egy gimnáziumi osztályzenekarban kezdett dobolni, különböző amatőr formációkkal dzsesszt játszott. 1964-ben került az Atlantis együttesbe, amelynek két kislemezén hallható a játéka, 1967-től pedig két éven át a Metro dobosa volt Brunner Győző helyetteseként, itt is több kislemezen, valamint az Ezek a fiatalok című filmben működött közre. 1969-ben Baronits Zsolt zenekarvezető hívta a Syriusba.

A Syrius, a magyar progresszív és dzsesszrock történetének talán legfontosabb zenekara 1970 és 1973 között élte csúcskorszakát, akkor Baronits Zsolt (szaxofon), Orszáczky Jackie (basszusgitár, ének), Pataki László (orgona), Ráduly Mihály (fuvola, szaxofon) és Veszelinov András (dob) játszott benne. Egy meghívásnak köszönhetően kijutottak Ausztráliába, ahol komoly sikereket értek el, 1971-ben Devil’s Masquerade címmel nagylemezt készíthettek.

Az anyag egy évvel később itthon is megjelent mint Az ördög álarcosbálja, de az akkori hivatalos kultúrpolitika ellehetetlenítette a Syriust: dalaikat nem játszotta a rádió, lemezüket akkori mércével nagyon kis példányszámban adták csak ki, Nyugatra nem engedték többé zenélni őket. A csapat – amelyben akkor már a gitáros tehetség Tátrai Tibor is játszott – jelentősen átalakult, Ráduly 1973-ban Amerikába távozott, Orszáczky Jackie 1974-ben Ausztráliába disszidált, Pataki Ausztriába ment. A legendás Syrius 2001-ben egy paksi és egy margitszigeti koncertre még utoljára összeállt: Baronits akkor már nem élt, de Orszáczky, Pataki és Ráduly hazajött a fellépésre, amelyen ott volt Veszelinov, valamint Tátrai és mások is. Veszelinov 2007-ben, Orszáczky egy évvel később hunyt el.