2020. november 30., hétfő

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Emlék a „keresztapának”

Hosszas huzavona után november 15-én – a nagy erdélyi fejedelem születésének és halálának napján – felavatták Bethlen Gábor köztéri szobrát Marosvásárhelyen. Rendkívüli időkben rendkívüli embernek állítottak emléket, mivel ő emelte szabad királyi városi rangra Marosvásárhelyt, és e dokumentumban először szerepel a ma is használt városnév. Az egészségügyi óvintézkedések miatt kevesen jöhettek el az avatóra, és a rendezvény is csak a díszbeszédekre korlátozódott, de ennél jóval nagyobb az esemény jelentősége. 

Fotó: Nagy Tibor

Ezt hangsúlyozták a  – magyar és román nyelven – felszólalók, akik többek között a fejedelem munkásságát, szellemi, politikai hagyatékát méltatták, összehasonlítva a mai helyzettel. Az esemény házigazdájaként Soós Zoltán polgármester szólalt fel, aki arra kérte a jelenlevőket, hogy a Piatra Neamţ-i tragédiában elhunytaknak egy perc néma csenddel adózzanak. Majd elmondta, hogy a szabad királyi városi rang a vásártartás jogát is szavatolta, és attól fogva fejlődhetett a Maros-parti település, amelynek szintén a fejedelem adta a ma használatos nevét, így joggal mondhatjuk, hogy Marosvásárhely keresztapjának állított szobrot az utókor. 

A polgármester beszédében utalt arra is, hogy az évszázadok során a városban állítottak szobrokat, de romboltak is. Voltak még hányatott sorsú köztéri alkotások. Bethlen Gábor szobrát  négy év alatt sikerült felállítani. Ezáltal annak a fejedelemnek állított az utókor emléket, akinek köszönhetően Marosvásárhely több nemzetiségnek otthont adó, színes kulturális és gazdasági örökséget ápoló emberek városa lehetett. A középkorban elindulhatott a fejlődés útján. „Bethlen Gábor bő négy évszázaddal ezelőtt tett egy gesztust az általa oly kedvelt Marosvásárhely lakóinak. Ezzel nemcsak a fejedelem nyert egy hű szövetségest, hanem az általa képviselt eszmények és értékek is, legyen hát ez a szobor ennek a hűségnek, az ezekhez az eszményekhez való ragaszkodás megerősítője és emlékeztetője” – mondta többek között a polgármester, megköszönve Vass Levente képviselőnek és irodavezetőjének, Kali Istvánnak, valamint Harmat István szobrászművésznek, az alkotónak és Sánta Csabának, a szobrot bronzba öntő művésznek, hogy kitartottak a kezdeményezés mellett. 

Ezután Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke szólalt fel, aki beszédében elsősorban Bethlen Gábor politikai örökségét emelte ki. Többek között elmondta, nem volt még példa arra, hogy Marosvásárhelyen ennyi ideig kellett volna küzdeni egy köztéri szoborért. Bethlen Gábor korában is talán hasonló volt a helyzet, de a fejedelmet az tette sikeressé, hogy felhagyott az addig megszokott hintapolitikával. „Biztos vagyok benne, hogy az a fejedelem, amelyik egy járványok által is megtizedelt ország uralkodójaként hozott bölcs döntéseket, ezúttal is békés tekintettel nyugtázza onnan a magasból, hogy csak ennyien járultunk a színe elé. Amiként számára is az volt a fontos, hogy népét óvja és az uralkodása előtti szörnyű időszakot feledtesse, azonképp előttünk is hasonló feladat áll” – mondta a megyei tanács elnöke, hangsúlyozva, hogy a legutóbbi helyhatósági választásokon váltott a város. A fejedelem politikája kell példaként szolgáljon a jelenkornak. Rendet kell tenni a városban, ez a feladata az új polgármesternek és a tanácsnak. „Hiszem, hogy ahogyan a fejedelem felismerte az Erdélyben élő népek összefogásának szükségességét, aszerint ismerjük fel mi is, hogy nehéz időkben össze kell fognunk. Iktári Bethlen Gábor fejedelem szobrának felállítása ehhez a tanulsághoz is szolgáljon jó mementóként” – zárta gondolatait a megyei tanács elnöke. 

A mikrofonnál Potápi Árpád János, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára
 Fotó: Nagy Tibor


A járványügyi helyzet miatti nehézségek ellenére ott volt az avatón Potápi Árpád János, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára is, aki Móricz Zsigmond Tündérkert című regényéből vett idézettel kezdte beszédét. 

– „Ha elgondolom, hogy amíg a magyarság három darabba van vágva, addig nekünk legfőbb gondunk és munkánk az, hogy egymással összefogva harcoljunk, akkor nagyon szerencsés lehet az idea, hogy legyen együtt, s egyforma bajban és felelősségben és reménységben az egész magyar nemzet.” Bár az író az ország törökországi megszállásáról regél, a mű Trianon után íródott, s a 20. század elején szétdarabolódott Magyarországról szól. Akkor is, most is az ország megpróbáltatásokon ment keresztül, és a kihívások megedzettek bennünket. Ma sem futamodunk meg előlük, hanem vállaljuk a küzdelmet, és azt is tudjuk, hogy fontosak vagyunk egymásnak, minden helyzetben számítunk egymásra mi, magyarok a Kárpát-medencében, a nagyvilágban – mondta az államtitkár, majd megerősítette, hogy a magyar kormány mindig kiáll a határon túli magyarokért.

– Számunkra példakép Bethlen Gábor állhatatos ragaszkodása elveihez, hitéhez, azon meggyőződéséhez, hogy minden nehézség ellenére Erdély felvirágoztatható, a magyar nemzet egyesíthető. (…) Bethlen Gáborra, magyar történelmünk egyik legkiválóbb, nagy formátumú alakjára ma tisztelettel emlékezünk. Fejedelemségének tizenhat esztendeje magyarázatot ad korábbi taktikus lépéseire. A romlás, pusztulás,  kegyetlenség és törvénytelenség időszaka után Erdélyre felvirágzás köszönt: visszaszerzett tekintély, stabil bel- és külpolitika, gazdasági megerősödés, a művészetek virágkora – mondta, hozzátéve, a nagy fejedelem születésének és halálának időpontja 2015-től  Böjte atya és az RMDSZ javaslatára a magyar Országgyűlés határozata értelmében nem véletlenül a magyar szórvány napja. Végül átadta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes gratulációját és üdvözletét Soós Zoltán polgármesternek, és arra intett, hogy december 6-án erősítsék  meg a magyar érdekképviseletet a román törvényhozásban. 

A felszólalók sorát Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke zárta, aki elmondta, a rendkívüli körülmények miatt kevesen lehettek jelen a szoboravatón,  ha nem a világjárvánnyal küzdenénk,  talán a Kárpát-medence minden régiójának képviselője eljött volna. Rendkívüli helyzet volt a 17. században is, amikor Bethlen Gábor uralkodása alatt megteremtette Erdély aranykorát. A szövetségi elnök hangsúlyozta, hogy a fejedelem sikerességét kompromisszumkészségének, előrelátó képességének, annak a felismerésnek köszönhette, hogy egy kis nép csak akkor tud építkezni, ha megteremti a békét, és energiáját nem a pusztításra, a háborúskodásra, hanem az alkotásra, az építkezésre fordítja. 

– Bethlen Gábor a miénk, mondjuk mi, magyar emberek, erdélyi magyar emberek, a magyar nemzet nagy történelmi személyisége, de példája, munkássága, kiállása, cselekvése, államférfiúi nagysága minden népnek, minden nemzetnek például szolgálhat. (...) Ezért ez a szobor itt, Marosvásárhelyen mától kezdve mindannyiunké, magyaroké, románoké, romáké, szászoké, zsidóké, minden egyes marosvásárhelyi polgáré. Bethlen Gábor bennünket összeköt,  nem elválaszt, mert az ő öröksége azokból az emberi értékekből tevődik össze, amelyeket megkérdőjelezhetetlenül a mindannyiunkénak tekinthetünk – mondta az elnök, majd a szövetség nevében megköszönte Vass Levente képviselő, a volt helyi tanács, Soós Zoltán polgármester és mindazok munkáját, akik kivették a részüket abból, hogy e szobrot leleplezhették Marosvásárhelyen. „Álljon itt ez a szobor annak jelképéül is, hogy nem vagyunk egyformák, de összetartozunk. A közös örökségért tudunk együtt harcolni, a cselekvést választjuk minden körülmények között, a cselekvést a közösségünkért” – zárta beszédét az RMDSZ szövetségi elnöke. 

Miután Jakab István, a Maros-Mezőségi Egyházmegye esperese megáldotta, a felszólaló közméltóságok leleplezték Bethlen Gábor egész alakos szobrát, majd   egy-egy szál virággal adóztak a nagy fejedelem előtt.