Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Tévhit, hogy a teknősök szívós állatok, ugyanis ők is képesek megbetegedni, igaz, nehéz megállapítani, hogy normális-e a viselkedésük, vagy betegség áll a háttérben. A legtöbb állatfajjal szemben sokszor kifejezetten semmitmondó és általános tüneteket mutatnak a beteg egyedek is, vagy tünetmentesek.
– Milyen betegségek támadhatják meg az ékszerteknősöket? – kérdeztük a marosvásárhelyi Noé Bárkája kisállatklinika vezetőjét, dr. Pálosi Csabát.
– Mint a legtöbb egzotikus kisállatnál, a teknősök esetében is a betegségek megelőzésére kell a hangsúlyt helyezni, mivel kevesebb, de nehezen gyógyítható betegséggel lehet számolni, és a diagnózis is nehezen állítható fel. Például az étvágytalanság és a csökkent mozgás hátterében egyaránt állhat a hidegebb környezet, de okozhatja életveszélyes hashártyagyulladás is. Ezek elkülönítéséhez alapos állatorvosi vizsgálat szükséges. Sok esetben nélkülözhetetlen a röntgenfelvétel vagy a vérvétel is.
A teknősök többnyire a nem megfelelő tartási körülmények miatt betegednek meg, például ha egy teknős akvaterráriumában túl hideg vagy túl meleg a víz, kevés a mozgástere, mert túl kicsi az akvárium, nem megfelelő a táplálék vagy nem megfelelő lámpát használunk stb. Míg a sárga fülű ékszerteknős 23-26 fokos vízben érzi jól magát, a fiatalabb vörös fülű ékszerteknősök 26-27, a felnőtt példányok 22-24 fokon, a tarajos teknős átlagosan 22-24 fokos vízben érzi jól magát, a pézsmateknős pedig a 23-26 fokos vizet kedveli.
A teknősök leggyakoribb betegségei közé elsősorban a vitamin- és ásványianyag-hiányból fakadó betegségek sorolhatók. A vitaminhiány miatt megdagadhat a teknős szeme. Vitaminpótlással, táplálékkiegészítőkkel ez a probléma relatív könnyen orvosolható. A D-vitamin és a kalcium hiánya mozgászavart okozhat.
A nőstényeknél a tojásvisszatartás okozhat problémát. Ennek egyik oka lehet a nem megfelelő gondozás, megfelelő tojásrakó hely hiánya, gyenge fizikai állapot, a tojások nem megfelelő formája és/vagy mérete. Röntgenfelvételeken megállapítható a tojás/ok jelenléte.
Furcsán hangzik, de lehetnek olyan betegségei is a teknősöknek, amit az emberek is elkaphatnak, például a szalmonellafertőzést. A hüllőkben, így a teknősökben is előfordulhat a tünetmentes fertőzés. A baktérium elsősorban a bélsárban található, ami a vízbe kerül, így elegendő pár csepp vízzel érintkezni ahhoz, hogy kialakuljon a fertőzés. Megeshet, hogy a teknős semmi jelét nem mutatja, mégis a vizében vagy a testén lehet szalmonella. De természetesen minden olyan felületen előfordulhatnak a baktériumok, ahol a teknős tartózkodik. Ezért sem ajánlott kisgyermekeknek hüllőt vásárolni háziállatként. A gond akkor kezdődik, ha a kíváncsi kisgyerek benyúl az akváriumba, megfogja a teknőst, és alapos szappanos kézmosás nélkül a szájához ér vagy étkezik.
A másik gyakori betegség a teknősöknél a sebek elfertőződése vagy a sebek gombás felülfertőződése, amit az akváriumba helyezett éles kavicsok, tárgyak okozhatnak. A 2–3 cm vastag aljzat elegendő, ezáltal megelőzhető a páncélbetegséget is okozó baktériumok elterjedése az akvárium aljában.
Mint bármelyik háziállat, a teknősbéka táplálása is nagy odafigyelést igényel. A különböző hiánybetegségek elkerülése a változatos táplálás, a táplálékkiegészítők adásával oldható meg, azonban a túletetés is bajt okozhat, mivel előfordulhat, hogy a teknőc gyorsabban hízik, mint ahogy a páncélja növekedne, belehízik a páncéljába, ami a halálához vezethet. Ezért féléves koráig naponta, egyéves koráig kétnaponta, majd egyéves kor felett hetente kétszer kell etetni. Mivel koszolós a teknős táplálkozása, az akvárium rendszeres vízcseréjét nem szabad elhanyagolni, a túl sok bomlásterméket tartalmazó víz ártalmas lehet. A teknősök nem tűrik jól a kézben tartást, a fogdosást, az egészségükre nézve pedig káros a lakásban sétáltatás. Ezért csak nagyobb gyermekek mellé ajánlott, de csakis akkor, ha a szülő tisztában van azzal, hogy a gondozás nagy része az ő feladata lesz. És mivel hosszú életű, nem ajánlott kellő tájékozódás, utánaolvasás nélkül teknőst vásárolni. Az akváriumi teknős tartásától lényegesen különbözik a szárazföldi teknős élettere és igényei, de azt is csak megfelelő felkészülést követően érdemes vállalni.
A hibernálással kapcsolatosan is gondok adódhatnak. Azt, hogy a hüllők és a kétéltűek mikor vonulnak téli álomra, többnyire a napsütéses órák száma határozza meg. A nem megfelelő körülmények nehéz ébredéshez vezethetnek, ami számos egyéb szövődménnyel járhat. A hibernálás időtartama változó, általában 3 és 5 hónap közötti. Hazánkban leggyakrabban szárazföldi teknősöket szoktak tartani házi kedvencként, ezekből is számos faj mára szigorúan védett, tartásuk illegálisnak számít, ezért speciális engedélyre van szükség. A közönséges ékszerteknős nagyon invazív faj, ezért pl. több EU-s országban tiltott a bevitele.