Életrajzi könyv jelent meg Kertész Mihályról,

a Casablanca rendezőjéről

Kertész Mihály – Egy filmes élet címmel könyv jelent meg a filmtörténet legendás magyar–amerikai alkotójáról, a Casablanca rendezőjéről.

A Nemzeti Filmintézet (NFI) és az Osiris kiadó által gondozott életrajzi kötet Kertész (Curtiz) magyarországi és hollywoodi munkásságát egyaránt bemutatja és bepillantást nyújt magánéletébe is.

 „Amikor két évvel ezelőtt elkezdtük újraszervezni az intézetet, azt a célt tűztük ki, hogy a magyar filmművészetet és -művészeket ismertté és elismertté tegyük itthon és külföldön. Ezt szolgálja a könyvkiadás is, a Kertész-könyv a Magyarok a világ filmgyártásában című sorozat első kötete” – mondta Pál Ákos, az NFI vezérigazgatója a Filmarchívum épületében tartott szerdai bemutatón. Az Oscar-díjas Michael Curtiz, azaz Kertész Mihály (1886-1962) életét Alan K. Rode amerikai filmtörténész, filmes kurátor, a film noir kutatója írta; az első, amerikai változat 2017-ben jelent meg. A szerző feldolgozta a rendező kevéssé ismert korai éveit, a mintegy ötven filmet jegyző magyarországi karrierjét, és feltárta, miként alakította Kertész az európai némafilm első időszakát, mielőtt 1926-ban az Egyesült Államokba emigrált.

 „Számításaim szerint Curtiz legalább 180 filmet rendezett, alakja mára a hollywoodi folklór tárgyává vált. Megteremtette saját imázsát, és miközben érzékeny művész volt, körömszakadtáig harcolt elképzelései megvalósításáért” – fogalmazott videóüzenetében Rode.

Ráduly György, a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum igazgatója kiemelte a Filmarchívum tavaly elhunyt kutatója, Balogh Gyöngyi szerepét a könyv megszületésében – ő volt Kertész magyarországi vonatkozású fejezetének szakmai lektora.

Barkóczi Janka, a Filmarchívum filmtörténésze elmondta, hogy a filmes pályafutását 1912-ben kezdő Kertész nevéhez fűződik mások mellett A tolonc (1914), amely Jászai Mari egyetlen fennmaradt filmje, ugyanabban az évben ő készítette a Bánk bán első (néma)filmes adaptációját is. Utóbbi elveszett, Kertész legtöbb magyarországi rendezésével együtt.

Torma Galina filmtörténész arról számolt be, hogy nemrég előkerült néhány filmtörténeti jelentőségű, eredeti kameranegatív az NFI – Filmarchívum igazgatóság raktárából, és ezekből egy eddig elveszettnek hitt filmriportot sikerült rekonstruálni 1918 szeptemberéből. A margitszigeti tüzérnapról készült híradás különlegessége, hogy néhány snitt erejéig maga Kertész Mihály is feltűnik benne, épp rendezés közben látható.

Kertészt négyszer jelölték Oscar-díjra, 1944-ben a Casablancáért el is nyerte a legjobb rendezőnek járó elismerést. További ismert filmjei közé tartozik a Yankee Doodle Dandy (1942), a Mildred Pierce (1945), a Fehér karácsony (1954) vagy az Elvis Presley főszereplésével készült King Creole (1958). Rendkívül termékeny alkotó volt, 1933-ban hét filmet rendezett.

A Warner stúdiónál töltött huszonhét éve alatt kalandfilmeket, westerneket, musicaleket, háborús eposzokat, történelmi filmeket, horrorfilmeket, romantikus filmeket, melodrámákat, vígjátékokat és film noir remekműveket egyaránt készített.