Két Maros megyei településen jelent meg a sertéspestis

A hatóság karantént vezetett be

Sáromberkén és Marosszentgyörgyön felütötte fejét a sertéspestis, annak ellenére, hogy az idén Maros megyében nem voltak nagy gondok. Mindössze öt esettel számoltak, elszórtan, kisebb gócokban. Most két nap alatt két gócpont alakult ki. A betegség, a sertéspestises fertőzés sohasem jön jókor, de most, ünnepek előtt végképp nem – tájékoztatott dr. Kincses Sándor, a Maros Megyei Állategészségügyi Igazgatóság igazgatója. 

– Sáromberkén egy állományból öt közül egy egyed elhullott, a kollégák kedden behozták a mintákat, pozitív lett a vizsgálat eredménye. Hogy honnan jelent meg a betegség, nem tudjuk. Több feltételezés van: a gazda lucernával etette az állatokat, lehet, hogy beteg vaddisznók fertőzték meg a lucernát, elterjesztették a vírust. Másik lehetőség, hogy a gazda disznót vágni jár, esetleg ő vitte haza a vírust ruhájával, cipőjével, szerszámjával. 

– Marosszentgyörgyön mi a helyzet? 

– Ott is megbetegedett és elhullt egy sertés, ezt szerdán vizsgáltuk be, ez is pozitív lett. A szentgyörgyi gazdának sokkal nagyobb az állománya, 38 egyedet számlál. Ezek között van malac is, disznó is. Kettőt egy hónapja vásárolt egy Szeben megyei farmról. Nem tudjuk, milyen körülmények között szállították az állatokat. A probléma az, hogy a sertések nem a gazdánál vannak, kinn tartják őket a mezőn, ahol vagy van kerítés, vagy nincs. Tehát a fertőzési veszély ott is fennáll. 

– Mi történik azokkal az egyedekkel, amelyek a fertőzött állatokkal egy gazdaságban találhatók? 

– Szerdán a kollégák kiszálltak Sáromberkére, a maradék négy sertést leölték. A leölt állatokat elszállítja a hulladékszállító, és megsemmisíti. Ezután fertőtlenítjük a helyet. Ez történik Marosszentgyörgyön is. Két biztonsági zónát alakítunk ki, egy három kilométeres körzetet és egy tíz kilométerest. A három kilométeresbe négy-öt falu esik bele, a tíz kilométeresbe több mint harminc. A kollégák ezekben a zónákban felleltározták az állományt, a három kilométeres zónában klinikai vizsgálatot végeznek, megnézik, hogy van-e elhullás. A három kilométeres körzetben 30 napon belül bizonyos számú mintavételt kell végezni, ha az eredmények negatívak lesznek, akkor 30 nap múlva, december 2-ától le lehet zárni a gócot, ha nem jelenik meg ez idő alatt újabb góc! A 30 napon belül a tíz kilométeres körzetben nem szabad a disznókat szállítani.

– Melyek azok a falvak, amelyek beleesnek a három kilométeres körzetbe? 

– Az első gócpont esetében Sáromberke, Marossárpatak és Erdőszengyel, a második góc esetében pedig Marosszentgyörgy, Várhegy és Udvarfalva. 

– Ez nagyon rosszkor, ünnepek előtt jött a gazdáknak, amikor rövidesen kezdődnének a disznóvágások.

– Rosszkor jött, de nagyon sokszor elmondtuk, figyeljenek oda, honnan vesznek állatot, ne adjanak nekik frissen betakarított takarmányt, tartsák az állatokat bezárva. Egyes gazdák nem hallgatják ezt meg. Amikor elkezdődik a „disznómozgás”, a vágás, akkor felüti a fejét a baj.

– Kárpótlást kapnak-e a gazdák? 

– Ha a bizottság úgy értékeli, hogy a gazdák betartották a szabályokat, az állatok rendben voltak, be voltak kerítve, akkor igen. Ha nem, akkor nekik kell megtéríteni bizonyos költségeket. 

– Hogyan lehetne elkerülni az ilyen helyzeteket?

– Az állattartási jogszabályt kell megváltoztatni. Meg kell határozni, hogy mennyi disznót tarthatnak a háztáji gazdaságban saját fogyasztásra. A marosszentgyörgyi gazdának 38 disznója van, kérdésem, melyik család fogyaszt el ennyit? Eladásra nevelik, veszik-adják, s ebből adódnak a problémák. Az élő állatokat szállítják, de három éve a rendőrség még egy szállítót sem „kapott el” az utakon. Nincs kellő együttműködés az intézmények között!

– A közelmúltban Temes és Iaşi megyei farmokon ütötte fel a fejét a sertéspestis, ott mi volt az eljárás?

– Öt éve beszélünk a betegségről, s mégis egy helyben topogunk. Több mint százezer disznót öltek meg. Ezeket meg kellett semmisíteni, mert az állam nem dolgozott ki egy stratégiát. Az állományból csak pár darab volt beteg, a többi egészséges! Ezeket értékesíteni lehetett volna, hőkezeléssel konzervet lehetett volna készíteni. Ehelyett százezer disznót „dobtak ki” egy hét alatt! – fogalmazott dr. Kincses Sándor.