Életet az évekhez

Bemutatták a Biluska Annamáriával készített életinterjú-kötetet

– Nekem a színház a családom – mondja és vallja Biluska Annamária azon életinterjú-kötet lapjain, amely ugyanezt a címet viseli. A Prospero könyvek sorozat legfrissebb köteteként megjelent kiadvány szerzője Nagy Miklós Kund, az Ábel Kiadó által gondozott kötet és sorozat szerkesztője Demény Péter. A könyv március 3-i bemutatóján ők beszélgettek a közkedvelt és közismert, idén 81 éves, Poór Lili-díjas, kolozsvári születésű színművésznővel, aki hatvan éve, 1963-ban végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben, majd sepsiszentgyörgyi, nagyváradi és kecskeméti éveit követően 1978-ban vált a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház tagjává.

A péntek délutáni könyvbemutatón teljes telt házas közönség tette tiszteletét a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Kistermében tartott könyvbemutatón, ahol sorrendben elsőként Berekméri Katalin, a Tompa Miklós Társulat művészeti igazgatója szólalt fel. Mint mondta, Biluska Annamária kifejezésével élve a színházi családban nagy ünnep van, hiszen ez a kötet nagy ajándék. 

– A könyv előszavában Keresztes Attila, aki rendezőként többször is dolgozott Biluska Annamáriával, úgy fogalmaz, hogy minden munkájuk során csodálattal tekintett rá akkor, amikor a fiatal, pályakezdő kollégát kézen fogta, és anekdotázva tanította a színpad alaptörvényeire és a színház tiszteletére. Köszönjük neki ezt, és azt is, hogy bebizonyította, mindig lehet kíváncsian és derűsen létezni – még a színházban is.

Demény Péter Márai Sándor egyik naplójegyzetét idézte: – Könnyű éveket adni az élethez, de nem ez a feladat. Életet adni az évekhez. Ez a feladat. Azt hiszem, hogy ez azt jelenti, hogy megtölteni tartalommal az életet. Hosszan élni nem feltétlenül könnyű, de mégiscsak sokaknak sikerül. Tartalmas életet élni hosszan már jóval kevesebbeknek. Azért vagyunk itt, mert egy olyan hölgyről esik szó, aki, amellett, hogy sugárzik a jó kedélytől, mindig mosolyog, joviális és kedves, még színésznő is, a szó minden vegyértékével. Jövőre megérjük a sorozat létrejöttének huszadik évfordulóját – Nagy Miklós Kund e sorozat több kötetének is a szerzője, mindig alázattal, jó kedéllyel készítette interjúit a marosvásárhelyi színészegyéniségekkel. A sorozatot a Polis kezdte el, a Korunk folytatta, és most az Ábel adja ki, a könyvek azonos struktúrával rendelkeznek: életinterjú, majd függelék a szerepekről, fényképek, díjak, és mindegyik kötetet egy-egy előszó vezeti be. 

Nagy Miklós Kund Demény Péternek az életinterjúra való felkészülés módszeréről szóló kérdésére válaszolva elárulta, nem kérdésekkel készül, hanem igyekszik az emlékeket felidézni arról a személyről, akit szubjektív alapon kiszemelt magának. Az emlékek felelevenítése, egykori színházi élményei alapján jönnek a kérdések. 

– Én beszélgetni szeretek, és azért fontos számomra a beszélgetőkönyv, mert úgy érzem, általa közel tudok kerülni ahhoz az ismerősömhöz, akivel beszélgetek. Jelen esetben Biluska Annamáriához, akit jól ismerek. Nyílt személyiség, jól és könnyen lehet vele beszélgetni. Mindig nagy tál sütemény várt az asztalon, finom volt a kávé, és a beszélgetés során mindvégig jelen volt a derű, a komorabb témák érintésekor is – mondta a szerző, aki azt is elárulta: a színművésznő saját szerepeivel, színházi életével kapcsolatos gyűjteménye betekintést engedett számára Biluska Annamária világába.

A kötet bemutatója beszélgetésként folytatódott Nagy Miklós Kund és Biluska Annamária között. A színművésznő derűvel és nagyfokú öniróniával válaszolt az életművét, magánéletét érintő kérdésekre, a kötetben olvasható történetei közül többet is felelevenített, és arra is válaszolt, hogy hogyan akartak belőle a főiskolán tragikát formálni, majd milyen módon találták meg őt mégis a komikusi szerepek, színművésznőként milyen volt színikritikus felesége lenni (Biluska Annamária harmadik férje Jánosházy György költő, műfordító, szerkesztő, kritikus volt – miatta költözött Marosvásárhelyre is), illetve azt is elárulta, hogy neki valóban a színház a családja, mert férje elhunytát követően más családtagja nem maradt. Humorban bővelkedő, szókimondó visszaemlékezése során számos egykori színészlegendával és előadással kapcsolatos kérdésre is választ adott, és azt is elárulta: kíváncsisága, alkalmazkodóképessége, önismerete, kísérletező természete tartotta meg a pályán és abban a közegben, amelyet mára igazi családjaként tart számon.