Egyre többen térnek vissza a cserépkályhához

Egy-egy településen járva mindig a pozitív példát keressük, olyan vállalkozókat, akik az itthoni küzdelmet vállalva próbálnak dolgozni, értéket teremteni, gyermekeket nevelni és a szülőföldön boldogulni.

Fotó: Nagy Tibor

Egy-egy településen járva mindig a pozitív példát keressük, olyan vállalkozókat, akik az itthoni küzdelmet vállalva próbálnak dolgozni, értéket teremteni, gyermekeket nevelni és a szülőföldön boldogulni. Ilyen példa a Márkus Attiláé, aki mesteremberként cserépkályha –, és kandallókészítéssel foglalkozik. Cége a 2005-ben alakult Teramixt Kft. A nyárádszeredai születésű, backamadarasi vállalkozó szép, modern lakásában fogadott, majd az udvaron található műhelyében, a kályha- és kandallórakás fortélyaiba avatott be.

– Apámtól tanultam a mesterséget, aki az egykori nyárádszeredai Nyárád szövetkezetben dolgozott. Ő Udvarhelyen tanulta a szakmát. Mivel a Nyárád szövetkezet, a csempegyár megszűnt, 2006-ban már semmi sem maradt belőle – pedig egykor 2000 ember kereste itt a kenyerét. A szakemberek lassan kihaltak, egyre nagyobb lett a kereslet a cserépkályharakók iránt. Apám azt mondta, gyere, fogjunk neki, tanuld meg, és dolgozz! Így lett. A testvérem, László Sándor is mozgatható kályhákkal foglalkozik, külön cégünk van. Apám mindkettőnknek segített, tanácsokkal látott el. Az emberek, a magánház-tulajdonosok térnek vissza a cserépkályhához, rájöttek, hogy sokkal jobb és gazdaságosabb. Van, aki meghagyja a központi fűtést, de alternatív megoldásként rakat egy cserépkályhát is. A hordozható cserépkályháinkat – amelyek valójában fémkeretre rakott, mozgatható csempekályhák –, cégek, üzletek rendelik, nagyon nagy rájuk a kereslet. Ez az apám találmánya. Több modellünk van, többféle csempéből rakjuk, az ára modelltől függ, 800-1500 lej körüli áron értékesítjük. Nagyon odafigyelünk a minőségre, hiszen a jó hírünk viszi a terméket. Nem kell a reklám, hiszen az emberek egymás között elbeszélik, szájról szájra terjed, hogy milyenek a kályháink. Ha a vevőink elégedettek, akkor ez újabb megrendelőket jelent.

– Az anyagot is mi szerezzük be több gyártótól. Például a Beszterce megyei Livezileből vagy Belé-nyesről. Az előbbi kézzel gyártott, drágább cserép, ebből lehet jól dolgozni és jó kályhát rakni, ugyanis a cserepek találnak, nem kell vágogatni. Ilyen cserépből raktam a saját kályhámat is, ami kb. 7500 lejbe került. Ebből az anyag 6200 lej, a munkadíj pedig 1300 lej.

Tavasszal a cégnél négyen, ősszel, szezonban tízen-tizenketten dolgoznak. Valamennyit mi tanítottuk be, hiszen ilyen szakképzés nincs a sok más fölösleges mellett. Ahelyett, hogy olyan szakmára tanítanák a fiatalokat, amiből meg tudnak élni, tucatjára képeznek olyanokat, akik nem találnak munkát. Évek kellenek, amíg valaki megtanulja a kályharakást. Meg kell ismerni az anyagot, a cserepek összetételét, meg kell tanulni az anyagvágást, az illesztéseket, a kályha belsejének, a járatoknak az alakítását. Ami nagyon fontos, az az, hogy hogyan kell kiszárítani a felrakott kályhát, hogyan kell beüzemelni a kész kályhát és nem utolsó sorban, hogy legyen esztétikus, a munka, hiszen a megrendelők egyre igényesebbek – mondta Márkus Attila, aki nemcsak itthon, hanem külföldön is vállal munkát.

Kós Károly egy interjúban mondta, nyílt tűzhely nélkül, nem ház a ház! Mi még hozzá tehetjük: a meleget ontó cserépkályha is othonossá teszi a házat.