Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Nagyszabású, igazi újdonságot képező és Marosvásárhelyt a klasszikus zenei világtérképre emelő egyhetes eseménysorozat kezdődött pénteken a Kultúrpalotában: szeptember másodikán kezdetét vette az első Erich Bergel Nemzetközi Karmesterverseny, a megmérettetés a világhírű, erdélyi származású karmester nevét viseli.
Az első Erich Bergel nemzetközi karmesterversennyel kapcsolatosan csütörtök délben tartottak sajtótájékoztatót a szervezők a Kultúrpalota kistermében, amelyen elárulták: a világ 33 országából 71 versenyző vesz részt az igencsak rangosnak ígérkező megmérettetésen.
A sajtótájékoztatón György Levente, a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia igazgatója, Kovács Mihály Levente, a Maros Megyei Tanács alelnöke, Ferencz Mária rendezvényigazgató, Davide Cicchetti, a Cadenza Music Management képviselője, Hamar Zsolt karmester, valamint Bergel Ibolya, Erich Bergel özvegye szólalt fel.
A résztvevőket György Levente üdvözölte, aki szólt Erich Bergelről is. Mint mondta, utolsó koncertjét itt, a marosvásárhelyi Vártemplomban vezényelte 1997 októberében. Németországban Johann Sebastian Bach fúgaművészetével vált ismertté, Herbert von Karajan azt nyilatkozta róla, hogy a Bach fúgáival foglalkozó életműve epikus fontosságú. A versennyel kapcsolatosan elárulta, nagyon örvendett, hogy megkeresték a szervezők, akikkel megegyeztek, hogy otthont adnak a versenynek, amely a Barcarozsnyón 1930-ban született és Németországban 1998-ban elhunyt világhírű karmester nevét viseli, aki Románián kívül további 85 országban vezényelt több ezer koncertet.
Kovács Mihály Levente hozzátette: – A Maros megyei önkormányzat számára megtisztelő, hogy egy ilyen rendezvénynek lehetünk a házigazdái, köszönöm a szervezőknek, hogy megkerestek ezzel a partnerségi lehetőséggel, amellyel sokat nyertünk: Marosvásárhely és Maros megye ezáltal egy hétig Európa zenei fővárosává válik, hiszen több mint harminc országból érkeznek résztvevők erre a megmérettetésre. A zsűritagok is elismert és közismert személyiségek, bízunk abban, hogy a verseny résztvevői koncertezni is visszatérnek majd a Marosvásárhelyi Állami Filharmóniához. Továbbra is számíthatnak a támogatásunkra, a megyei tanács folyamatosan igyekszik a kultúra legnagyobb megyei mecénásaként is tevékenykedni.
– Legmerészebb álmaimban sem hittem volna, hogy sikerül megszervezni ezt a versenyt – árulta el Ferencz Mária. – Több éve dolgozunk együtt Davide Cicchetti egyesületével, számos közös projektben vettünk részt, és tudtam, hogy több karmesterversenyt is szerveznek Európa különböző városaiban. Megkérdeztem tőle, hogy miért nem szervezünk egyet Marosvásárhelyen is? Nagyon nyitott volt, rögtön beleegyezett, így felkerestem a filharmónia és a megyei tanács vezetőségét, mindenhol nagyon örültek az ötletnek. Aztán jött a pandémia… De most, a járvány elültével ismét nekifoghattunk a szervezésnek, és lám, ezen a héten elkezdődik az első Erich Bergel nemzetközi karmesterverseny, amely reményeink szerint akkor is zajlik majd, amikor mi már nem leszünk – mondta a marosvásárhelyi főszervező, majd megköszönte a partnerek, a szponzorok és a támogatók segítségét.
– Amikor pár évvel ezelőtt megkeresett Ferencz Mária a karmesterverseny ötletével, azonnal az jutott eszembe, hogy Marosvásárhelyen nem is nevezhetnénk el másról egy ilyen eseményt, mint Erich Bergelről, hiszen a kiváló erdélyi karmester karrierje utolsó szakaszában itt is vezényelt – tette hozzá magyarul a nyelvünket kiválóan beszélő Davide Cicchetti.
– Úgy döntöttünk, hogy legyen Marosvásárhelyen karmesterverseny, amelyet Erich Bergelről nevezünk el! Így is történt. A pandémia miatt csak most sikerült megszervezni az eseményt, amely nem jöhetett volna létre Ferencz Mária szervezői munkája és a marosvásárhelyi, a Maros megyei intézmények, a fantasztikus filharmónia nyitottsága, együttműködése és támogatása nélkül. Nagyon büszke vagyok arra, hogy személyesen is megismerhettem ifjabb és idősebb Csíky Boldizsárt. Sikeres volt a szervezés, mert ugyan csak négy hónapunk volt rá, mégis az egész világból jelentkeztek a versenyre: a jelenlegi utazási nehézségek ellenére is legalább hatvan karmester vesz részt a megmérettetésen a világ minden tájáról. Szép a helyszín, szép a város, Erich Bergel neve és a zsűri összetétele egyaránt növeli a verseny presztízsét. Reméljük, hogy minden flottul megy majd, én nagyon optimista vagyok, és bízom abban, hogy e fantasztikus projekt célja – az, hogy legalább kétévente megszervezzük majd Marosvásárhelyen – megvalósul, és olyan neves versennyé válik, hogy az egész világon várnak majd a Berger-competitionra. Bon divertimento!
Fotó: Hans Bergel
– A Liszt Ferenc Zeneakadémia hallgatója voltam, amikor Erich Bergel először jött Magyarországra vezényelni. Azonnal állást kapott a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekaránál, amely tulajdonképpen az Operaház zenekara is volt – mondta Hamar Zsolt karmester. – Ennek a zenekarnak lett ő az elnök-karnagya. Fantasztikus, nagy tudású karmester volt, sallangmentes, akit a külsőségek egyáltalán nem érdekeltek – mindig csak a zene legmélyebb és legelementárisabb elemeire koncentrált. El kell mesélnem róla egy dolgot. Valószínűleg minden muzsikus számára Johann Sebastian Bach az „isten”, aki zeneszerzőként olyan dolgokat hozott létre, amelyek emberi ésszel felfoghatatlanok. Életének főműve utolsó munkája, a Kunst der Fuge (A fúga művészete) című variációs ciklus, amelynek utolsó négyesfúgáját már nem tudta befejezni. Mi, kései leszármazottak, akik ezzel a hivatással töltjük életünket, azt szoktuk gondolni, hogy azért nem tudta befejezni, mert azt emberi halandó nem írhatja meg, azt csak Isten írhatná meg, hogyha erre időt szánna. Erich Bergel képes volt befejezni. Most róla ugyan karmesterként lesz szó, de ez olyan zeneszerzői megvalósítás, amelyhez semmi sem hasonlítható.
– A férjem egy zseni volt, a muzsika volt az élete – árulta el Bergel Ibolya. Ahogyan azt Csíky Boldizsár is említi a férjemről szóló könyvében, kiskorától mindennap naplót vezetett, amelybe fölírta többek között minden egyes koncertjét. Extra szerencse volt, hogy megismerkedtünk az Operaházban, amelynek én voltam a marketingvezetője, akkori szóhasználattal szervezési osztályvezetője. A benne lobogó tűz, a zene iránti rajongása a közönségre is hatott, a zene istenét imádta. Minden éjjel egy-két óráig a partitúránál ült, minden egyes művet kívülről megtanult és kívülről vezényelt, mert azt mondta, csak úgy tudja a zenekart átfogni és látni, hogy mindenki mit csinál, ha a partitúra a fejében van. Ami a Kunst der Fuget illeti, elmondanám, hogy őt 1959-ben letartóztatták, mert Haydn-oratóriumot dirigált a Farkas utcai templomban. Majdnem három és fél évig börtönben ült, ebből az első telet az al-Dunánál töltötte sok más társával együtt, ahol a térdig érő jeges vízben vágták a nádat. Ezt is végigcsinálta, onnan pedig Nagyváradra vitték. Abba a városba, ahol azelőtt ő volt a főkarmester, a börtön pedig a színház mellett állt. Láncra verve, egyedül ült a cellájában, és csak a Kunst der Fuge segített rajta. Újságpapírból kis cetliket kapott az őröktől, ceruza is került, és ekkor kezdte megkomponálni és összerakni Bach utolsó, befejezetlen fúgáját. Ez ott született meg.
Három és fél év után amnesztiával szabadult, majd visszahívták a kolozsvári zenekarhoz – trombitásnak. Az amerikai karmester, Fritz Mahler, a nagy Mahler rokona Kolozsváron vezényelt, ám megbetegedett az egyik koncert előtt, és Erich ugrott be helyette, megmentette a koncertet. Így lett újra karmester. Egész életében a vezénylés mellett Bach utolsó fúgájával foglalkozott, a halála előtt egy héttel is talált a saját munkájában hibát.
A karmesterverseny gálaestjére, egyben az új évad nyitóhangversenyére, amelyen a versenyen nyertes karmesterek dirigálnak, szeptember 8-án kerül sor a Kultúrpalota nagytermében.
*
Az 1930-ban Barcarozsnyón született Erich Bergel életének első négy évtizedét szülőhazájában töltötte. A szülői háztól kettős örökséget kapott: egyfelől a soknemzetiségű családot – hiszen édesapja szász, édesanyja pedig spanyol és magyar felmenőktől származott –, másfelől a kamarazene szeretetét és a mindennapi muzsikálás élményét. Hegedűs édesapja irányításával, három testvérével együtt részt vett a házimuzsikálásban, s már kora gyermekkorától kezdve hegedült, fuvolázott és zongorázott. Már 18 éves korában a Nagyszebeni Filharmonikusok fuvolistája volt. A felfedezendő hangszerek sorát hamarosan az orgona és több rézfúvós instrumentum is gyarapította. 1950 és 1955 között a Kolozsvári Zeneművészeti Főiskolán tanult, ahol karmester, orgona és zeneszerzés szakokon végzett. A tanulóévek tovább erősítették benne a bachi örökséget, melyet Kurt Mild közvetített számára. Innen datálódik Bergel szenvedélyes érdeklődése J. S. Bach monumentális utolsó műve, A Kunst der Fuge (A fúga művészete) iránt.
Tanulmányai végeztével 1955-től Nagyváradon működött zeneigazgatóként, majd 1959-ben a Kolozsvári Filharmonikusok karmestere lett, de még abban az esztendőben letartóztatták „államellenes szervezkedés” vádjával. A kommunista hatalom szemében az volt valódi „bűne”, hogy zeneigazgatóként rendszeresen előadott vallásos témájú műveket, és számos orgonahangversenyen is közreműködött. Hét évre ítélték, majd három és fél – börtönben, illetve munkatáborban töltött – esztendő után, 1962-ben szabadult amnesztiával. A rabság éveiben különösen intenzíven tanulmányozta A fúga művészetét, feltárva Bach ciklusának kristálytiszta logikáját, a motívumok szerves összefüggéseit, sőt meggyőző stiláris hitelességgel kiegészítette a befejezetlenül maradt utolsó fúgát is. Ezt a jelentős tudományos munkát 1980-ban és 1985-ben két kötetben publikálta.
1965 és 1971 között ismét a Kolozsvári Filharmonikusok karnagya. 1971-ben Herbert von Karajan személyes pártfogásával végre elhagyhatta Romániát, s viharos gyorsasággal bontakozott ki nemzetközi karmesteri karrierje. Karajan hívta meg a Berlini Filharmonikusok vendégkarmesterének, ezután 1972-től a Berlini Zeneművészeti Főiskola tanára lett. Karmesteri pályája során mintegy 160 zenekarral dolgozott együtt valamennyi földrész harmincöt országában. 1989 és 1994 között a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának vezető karnagya, és a Magyar Állami Operaház rendszeres vendégkarmestere – olvashatjuk Erich Bergelről az interneten.