2020. november 26., csütörtök

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A vírusok keletkezésének időpontja máig homályos, hiszen a parányi kórokozókból semmi sem marad fenn hosszú távon. Német kutatók azonban most olyan csontbetegség nyomaira leltek egy 150 millió éves dinoszaurusz-csigolyában, amelyet kanyarószerű vírusok okoznak.

A vírusok keletkezésének időpontja máig homályos, hiszen a parányi kórokozókból semmi sem marad fenn hosszú távon. Német kutatók azonban most olyan csontbetegség nyomaira leltek egy 150 millió éves dinoszaurusz-csigolyában, amelyet kanyarószerű vírusok okoznak.

Florian Witzmann és Oliver Hampe, a berlini természettudományi múzeum kutatói szerint felfedezésük szenzációszámba megy, ugyanis még soha senki nem talált ilyen régi nyomokat e kórokozótípusról – tudósít a Der Spiegel című német lap internetes kiadása (www.spiegel.de).

A kutatók a növényevő Dysalotosaurus lettowvorbecki dinoszaurusz csontjaiban fedezték fel a betegség jeleit. Maradványait a tanzániai Tendaguruban ásták ki, és a berlini természettudományi múzeumban helyezték el.

Az őslény az úgynevezett Paget-kórban szenvedett – írják a kutatók a Current Biology című folyóiratban. Emberek esetében a betegség a csontok torzulásához és abnormális megvastagodásához vezet. A humán orvoslásból tudni, hogy a szindrómát többek közt kanyaróhoz hasonló vírusok válthatják ki.

A megkövült csont elemzése fényt derített arra, hogy más csigolyáktól eltérően a közepe egyenletesen megvastagodott, felülete pedig karfiolszerű.

A mikro-komputertomográfia a Paget-kór klasszikus kórképét tárta fel: a csont belsejének leépülését és a külső rész növekedését. Ez vezetett a külső réteg megvastagodásához.

A radiológiai leletek arról tanúskodnak, hogy a fertőzés már a dinoszauruszoknál is ugyanolyan menetrend szerint zajlott le, mint az embernél – vélik a kutatók. Következtetésük szerint tehát a Paget-kórt potenciálisan kiváltó paramyxovírusok legalább 150 millió éve léteznek.

A Paget-kórra utaló eddigi legősibb jel az újkőkorszakból származott. Arra, hogy az emberen kívül más fajokban is előfordul, csupán maroknyi bizonyíték akad – orangutánoktól és félmajmoktól. Ezért rendkívüli jelentőségűek a kövületekben fellelt nyomai.