Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A város víz alá merül,
a járdaparton fűz susog,
s kimásznak feszesen üvegszemű
árnyék-krokodilusok,
alkonyul, és mint a lelkek
kiürülnek a kirakatok,
elrohadt füttyömért perelnek
verebek, szememért vakok;
a város víz alá merül,
nekem egyszer csak nyomom vész,
s akkor majd, mint kikötőkről
tetovált testű tengerész,
merengek rajtatok.
E versével emlékezünk az idén február 24-én, 83 éves korában Budapesten elhunyt Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas költőre, íróra, forgatókönyvíróra, a nemzet művészére, akit elsősorban meséiről, gyerekverseiről ismert sok-sok nemzedék. Meséi, regényei, gyerekversei mellett több, jóval komolyabb hangvételű költemény szerzője is, most ezek közül válogattunk.