Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Sajgó Ilona legújabb textíliája kapta ezt a nevet. A művésznő nem csak a maga vagy a családja életérzéséből kiindulva alkotta meg ezt az Ariadnae Szalonban kiállítandó művét, sok-sok ember mai vágya, hogy valamilyen csoda folytán tűnjön el hirtelen a vész, térjünk vissza a járvány előtti életünkhöz, tudjunk örülni újra mindennek, a kultúra, a művészetek szépségeinek is. Sajnos csodák ritkán vannak, a textilművészek kivételes élményt ígérő kiállítását sem lehet egyelőre megrendezni. Sajgó Ilona viszont azok közé az alkotók közé tartozik, akik nem élhetnek munka nélkül, és valami tennivalót mindig találnak maguknak. Ha éppen nem valamelyik hosszú időt, számtalan munkaórát igénylő kárpitján dolgozik, akkor fest, ha festeni nem tud valamiért, akkor rajzol vagy fotózik, különféle rendezvényeken készült felvételeit osztja meg a Facebook közösségével, és így tovább. Szándékosan említettem csak az alkotást, noha számos más teendő is akad a lakásban és körülötte. De ez az, ami igazi értelmet ad mindennapjainak. Az alkotó teremtésnek ezt az igényét még gyergyói őseitől szívhatta magába, tehetségét népművészetben, művészetszeretetben gazdag szülőhelye, Gyergyóalfalu táplálta a továbbiakban, a művészekként elkötelezett falustársak példája tette tudatosabbá, majd a marosvásárhelyi és kolozsvári tanulmányok teljesítették ki szakmai tudását. Azért ez a kis eszmefuttatás, mert a Marosvásárhelyen élő, és négy és fél évtizede rendszeresen kiállító Sajgó Ilona éppen a mostani április 17-én tölti a 70. esztendejét. Hála Istennek, alkotóereje teljében. Mindig van új ötlete, belülről valami nem hagyja nyugodni, azt az újabb gondolatot ki kell vetítenie, ha lehet, több változatban is. Hozzá be kell szerezni az anyagot. Csipkét, hímzést, szövetet, vásznat, bársonyt, egyéb textilféléket, vagy olyan más anyagot, amit az elképzelés s a kivitelezendő kollázs, zászló stb. megkíván. A Csodára várva mellett egy másik, ugyancsak ötletes, ízléses, tetszetős alkotás, a népi gyökerekre is emlékeztető munka, a Vágyakozás is elkészült, a fotójához is hozzájutottam. És az interneten friss keletű festménye, az Együtt a család is elismerő bólogatásokat vált ki. Csak így tovább, művésznő, örülhessen az alkotásnak és az ebből fakadó sikereknek még sokáig!