Nemrég csengett le a családorvosok tiltakozása, akiknek a kért tíz százalék helyett a költségvetési alapból 5,8 százalékot ígértek, holott az adóreform következtében sokkal magasabbak lesznek a kiadásaik a rendelők fenntartását és a középkáderek bérét illetően.
Nemrég csengett le a családorvosok tiltakozása, akiknek a kért tíz százalék helyett a költségvetési alapból 5,8 százalékot ígértek, holott az adóreform következtében sokkal magasabbak lesznek a kiadásaik a rendelők fenntartását és a középkáderek bérét illetően. A háziorvosok, akik a bürokrácia csökkentéséért is felemelték a szavukat az év első napjaiban, mit sem tudhattak arról, hogy március 1-től robbanni fog, azaz megkétszereződik a romániai állami egészségügyi hálózatban dolgozó kollégáik és az egészségügyi asszisztensek bére. Jelentős mértékben növekszik a gyógyszerészeké és az egyéb alkalmazottaké is, akik közül csupán az egészségügyi adminisztrációban dolgozókról nem esik szó. Azt viszont nyilvánosságra hozták, hogy egy szakorvos jelenlegi bruttó 4.675 lejes bére 10.563 lejre, egy főorvosé bruttó 6.010 lejről 13.338 lejre emelkedik, egy elsőéves rezidens orvos havi bruttó 2.800 lej helyett 5.700 lejt fog keresni. Az emelkedés ennél is magasabb a sürgősségi ellátásban és az igazságügyi orvostanon dolgozó egészségügyi alkalmazottak esetében. A pótlékokat illetően legtöbb 30 százalékról beszélnek, holott az ügyeletek díjának az emelése 2016-ban ennél nagyobb mértékben növelte az orvosok bérét, ami a továbbiakban vitára adhat okot.
Az indoklás szerint azért volt szükség a már-már európai színvonalú béremelésre, mivel a Romániában működő 11 általános orvosi fakultás ellenére, amelyek európai rekordként évről évre ontják az orvosokat, kiürültek a romániai kórházak és a járóbeteg-rendelők, különösen a kisebb vidéki településeken. A sohasem pontos romániai statisztikák szerint a 2007-es uniós csatlakozás óta több mint 15.700 orvos hagyta el az országot, és manapság 14.000-en dolgoznak az állami ellátásban. Az eltávozott orvosok képzése a statisztikák szerint 3, 5 milliárd, orvosonként 81.000 lejbe került. Arról nem szól
a krónika, hogy a szakorvosok mellett elmentek a háziorvosok is, jelenleg 600 háziorvosi rendelő üres az ország félezer helységében. A leginkább igénybe vett alapellátásban dolgozó orvosok átlagéletkora pedig 55 év, ami, ha nem történik változás, oda vezet, hogy néhány év múlva az alapellátást egy fiatal végzős sem fogja választani.
Nincsenek kényelmes helyzetben a fejlett nyugat-európai országok sem, állítólag helyenként az orvoshiánynak évente csak néhány százalékát tudják pótolni. Ezért fogadják néhány országban ma is szívesen a romániai orvosokat. Közben egyre erősödnek azok a hangok, amelyek szerint, ha a focistákért fizetnek, azok az államok, ahol a Romániában végzett orvosok száma 3.000-4.000 között van, valamilyen kárpótlást, támogatást adjanak az országnak, ahol a szakembereket kiképezték.
Bár sokan az alacsony fizetéssel magyarázzák a fehér köpenyesek elvándorlását, az ő véleményük szerint legalább annyit nyom a latban az egészségügy átpolitizálása is, hiszen a vezető tisztségekre való kinevezéskor nem a szakértelem, hanem elsősorban a politikai színezet számít. A többi kifogáson, mint a rossz munkakörülmények, a gyenge felszereltség, az akadozó gyógyszer- és egészségügyi segédeszközökkel való ellátás stb., az emelt fizetések sem segítenek. A kórházak költségvetése a béreket leszámítva továbbra sem lesz nagyobb, így az ellátás javulására sem számíthatunk. Ami a hálapénzt illeti, az elemzők szerint a zsúfoltság, az orvoshiány miatt látványos változásra ott sem számíthatunk.
