A kisebb megpróbáltatást jelentő szóbeli vizsgákkal megkezdődött az érettségi. A jó nevű iskolák végzőseinek az idén sem okoz gondot az átmenő jegy elérése, legfennebb a reméltnél valamivel alacsonyabb általános miatt fognak bosszankodni.
A kisebb megpróbáltatást jelentő szóbeli vizsgákkal megkezdődött az érettségi. A jó nevű iskolák végzőseinek az idén sem okoz gondot az átmenő jegy elérése, legfennebb a reméltnél valamivel alacsonyabb általános miatt fognak bosszankodni. A szakközépiskolát végzettek egy része, valamint a múlt évről elmaradt több mint 31.000 diák számára viszont a megpróbáltatások időszaka következik. A sokadik román tanügyminiszter nyilatkozatai szerint ugyanis a vizsga lebonyolítása, szerkezete megmaradt, csupán a tételeket illetően ígért némi változást. Ami biztosnak tekinthető, hogy a román nyelv és irodalom mellett anyanyelvből is más-más tételt kapnak a reál és a humán szak végzettjei. Idei újdonság, hogy a nagy szigorúság és felelősség valamint a sovány fizetség miatt kevés a tanár, aki a felügyelő, javító szerepét vállalná.
Bár sok országban a kétszintű érettségi bevezetésével oldották meg a nagyszámú bukás kiküszöbölését, romániai viszonylatban különböző praktikákkal próbálták 40 százalék közeléből 50 fölé tornászni az eredményeket, úgy, hogy megbuktatták vagy nem is engedték vizsgázni azokat a végzősöket, akik a biztos kudarcot ígérték. És hasonlóképpen jártak el a jelenlegi tanév végén is, egyéves kényszerű parkolásra késztetve az „éretlenek” táborát. Sokan felteszik a kérdést, hogy miért nem lehet a nyugat-európai térségben és a Magyarországon is bevált kétszintű érettségi vizsgát bevezetni, ami kiküszöbölhetné a már említett ügyeskedéseket, és a diákok számára is megoldást jelentene. A mostaninak megfelelő emelt szintű vizsgára bárki jelentkezhetne, függetlenül attól, hogy milyen iskolában végzett, ha egyetemen,
főiskolán szeretne tovább tanulni. A középszintű vizsga pedig elegendő lenne az érettségi bizonyítvány kiállításához, amelynek birtokában a végzettségének megfelelő munkát vállalhatna az a maturandus, aki kijárta a középiskolát. Ha pedig utólag kedve kerekedne egyetemre járni, szintemelő vizsgára jelentkezhetne.
A tisztségben levő tanügyminiszter 2016-ra ígér változásokat (de nem tudni, hogy mit), csakhogy akkor már ki tudja hányadik utódja követi majd, akit nem köt az előd ígérete.
Visszatekintve a kezdetekre, az érettségi vizsgát 1788-ban vezették be Poroszországban, azzal a céllal, hogy korlátozzák az egyetemre jelentkezők számát. Ez manapság fölösleges, hisz a romániai egyetemdömpingben egyes szakokon lasszóval fogják a hallgatókat. A kétszintű érettségi bevezetése a felsőoktatás túlburjánzását is szabályozná, a középiskolákba való jelentkezés megszigorítása pedig feloldhatná a szakoktatás kései piedesztálra emelésének pillanatnyi sikertelenségét. És véget vethetne a valóság kozmetikázását szolgáló jelenlegi praktikáknak, s a romániai középfokú oktatás sikertelenségét tükröző összkép is változhatna.
