Új szelek fújnak a tanügyben, amióta Mircea Dumitru filozófiaprofesszor vette át az oktatás- és kutatásügyi tárca vezetését.
Új szelek fújnak a tanügyben, amióta Mircea Dumitru filozófiaprofesszor vette át az oktatás- és kutatásügyi tárca vezetését. A Bukaresti Egyetem rektora az eltelt két hónap alatt a tanügy szinte valamennyi korábban kifogásolt tünetét szóvá tette. Évnyitó beszédében kijelentette, hogy kaszárnyához hasonló a romániai oktatási rendszer, az iskola pedig traumatikus időszak a diákok életében. Állítása szerint felmérések igazolják, hogy a romániai gyermekek 70 százaléka magányosnak és boldogtalannak érzi magát az iskolában, ami állandó stresszforrást jelent számukra, és ahol 35 (helyenként annál is több) órát kell ülniük egy hét során. Ezen kellene változtatni, gyermekbarát környezetet teremtve, amelyben nem az „információk reprodukálása” lenne a cél, hanem az, hogy tanulás közben is jól érezze magát a diák, miközben kíváncsiságának, kreativitásának a fejlesztésére helyezik a hangsúlyt. Az iskolai bizottságok számát 24-ről hétre csökkentette, mivel a tanároknak nem az a feladatuk, hogy papírhegyeket gyártsanak, hanem az, hogy olyan órákat tartsanak, amelyek vonzóvá teszik az iskolát.
A miniszter elégedetlen azzal is, hogy a középiskolát végzőknek mindössze a 68 százaléka teszi le az érettségi vizsgát, a sikertelenül szereplők pedig úgy lépnek ki az életbe, hogy fogalmuk sincs arról, mit kezdenek majd magukkal. A kül- és belföldön is doktori címet szerzett egyetemi tanár, akinek szűkebb szakterülete a logika, valamint az ész és lelkiismeret filozófiája, többek között olyan reformok elkezdését ígéri, amelyek a barátságos iskola irányába mutatnak. Bár a jelenlegi adatok szerint a szakképzés vonzása nagyon csekély, véleménye szerint az általános iskolát végzett diákok 30-40 százalékát a szakoktatás irányába kell terelni. A többféle szintű érettségi vizsga bevezetésével, a rendszer hajlékonyabbá tételével pedig meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a szakoktatásban résztvevők is diplomát szerezhessenek a jobban differenciált, többféle program bevezetése során. Akinek pedig a képességei és a felkészültsége lehetővé teszi, átléphessen az elméleti oktatásba, ha egyetemen szeretne továbbtanulni.
Az iskolák élére vezetői szaktudás és versenyvizsga alapján, nem politikai szempontok szerint tervezi az igazgatók kijelölését, aminek a kivitelezése a jó szándéka ellenére valószínűleg a helyi erőviszonyok függvénye lesz. De méltányolandó, hogy a valós problémáknak megfelelő lépések elkezdését ígéri Mircea Dumitru, akinek döntő szerepe volt abban, hogy a volt miniszterelnök doktori címét töröljék, és kérlelhetetlen a levitézlett belügyminiszter doktori címének a visszavonását illetően is. Ő kezdeményezte továbbá, hogy függesszék fel a fogságban levő személyek büntetésének csökkentését, akik a megírt könyvek száma szerint kedvezményt kaptak.
A két hónapja tisztségben levő tárcavezető merészségét egyre többen nézik ferde szemmel, de a nyílt támadástól egyelőre tartózkodnak. A román értelmiség elitjéhez tartozó Mircea Dumitru, aki a tudományos akadémia levelező tagja, látszólag nem tart senkitől. Bejelentette ugyanis, hogy csak a választásokig marad tisztségében, azután semmilyen politikai színezetű kormányban nem kíván részt venni. Tenni viszont addig is sokat tehet az oktatásügyben szükséges változtatások elkezdéséért, bár nem tudni, hogy utódjának lesz-e bátorsága továbbvinni azokat.
