2022. július 6., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

I. Kárpát-medencei Csoóri Sándor népművészeti fesztivál

A Kárpát-medence több mint 30 településén közel húszezren táncolnak egy időben június 11-én, szombaton az első alkalommal megrendezésre kerülő, Csoóri Sándor nevével fémjelzett, nagyszabású népművészeti fesztiválon. Marosvásárhely a fesztivál hat erdélyi helyszínének egyike, az itteni rendezvény szervezője a Maros Művészegyüttes és háttérintézménye, a Pro Folk Dance Egyesület. A rendkívüli jelentőségű eseményt szerda délelőtti sajtótájékoztatójukon harangozták be az illetékesek. 

Barabási Attila Csaba, a Maros Művészegyüttes igazgatója elmondta, hogy a világjárvány után igyekeztek minél több hagyományos és újdonságnak számító rendezvényt felvállalni, a várban idén 21–22 – nem csak néptáncos – programot szerveztek, szerveznek vagy partnerként támogatnak.

Fotók: Nagy Tibor


Ami önerőből lehetetlen lett volna 

Az I. Kárpát-medencei Csoóri Sándor népművészeti fesztivál Maros megyei rendezvényének lebonyolítására a Marton György Néptáncszövetség kérte fel a művészegyüttest. A Kárpát-medence számos településén egy időben, azonos programpontokkal zajló fesztiválon közel húszezer néptáncos, zenész és kézműves vesz részt. Marosvásárhely mellett Nagyvárad, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Perkő és Szamosújvár kapcsolódik be a programba. Olyan együttesek lépnek ez alkalommal közönség elé, amelyek az elmúlt években részesültek a Csoóri Sándor Alap 2017-ben indított támogatásában. 

– A Maros Művészegyüttes infrastruktúrája, amelyhez a várbeli nagyszínpad is hozzátartozik, részben a Csoóri Sándor Alapból valósult meg, másrészt a Bethlen Gábor Alap és a magyar kormány Nemzetpolitikai Államtitkárságának pénzforrásaiból. Nagyon hálásak vagyunk a támogatásokért, hiszen sok olyan megvalósítást tettek lehetővé számunkra, amelyeket önerőből nem tudtunk volna kivitelezni – hangsúlyozta Barabási Attila. 

A marosvásárhelyi fesztivált, ha kedvező lesz az időjárás, a várbeli kisszínpadon tartják, esős időben pedig a Maros Művészegyüttes kövesdombi termében. A művészegyüttes mellett további, Csoóri-támogatást kapott néptánccsoportok lépnek ekkor közönség elé. 

– Maros megyében nagyon sok együttes részesült ebben a segítségben, de nem mindenik táncol a várban, egyesek ugyanis már bejelentkeztek egy másik fesztiválhelyszínre, a Napsugár például Perkőbe – tette hozzá a Maros Művészegyüttes igazgatója, majd a Csoóri-támogatásnak a néptáncegyüttesek szakmai fejlődésében játszott óriási szerepéről beszélt, amely mind a színpadra vitt produkciókban, mind az autentikus viseletekben és a zenében megmutatkozik. 

A rendezvény szombaton délelőtt 11 órakor ökumenikus istentisztelettel kezdődik a Vártemplomban. A megnyitón elhangzik Csoóri Sándor egyik verse, ezután közös éneklésre és össztáncra kerül sor a fesztivál valamennyi helyszínén. A programban felvonulás és néptánctanítás is szerepel, majd a részt vevő együttesek a Csoóri Alapból vásárolt viseleteikben bemutatják műsorukat. A Maros Művészegyüttes gálaműsorral készül a rendezvényre.

– Ez a fesztivál nemcsak az anyaországi, hanem a Kárpát-medence különböző magyarlakta településein létező együttesekkel való összefogásról szól – összegzett Barabási Attila, majd örömét fejezte ki, hogy ukrajnai magyarok is bekapcsolódnak a programba. 


Csoóri Sándor kedvenc dalára

A marosvásárhelyi rendezvény szakmai irányítói, Kásler Magda és Farkas Sándor a közös táncról és énekről szólt.

– A Martin György Néptáncszövetség által felkért két neves koreográfus – Fitos Dezső és Kocsis Enikő – összeállított a csoportok számára egy moldvai táncokra alapozott koreográfiát, a zenei részt ifj. Csoóri Sándor írta, moldvai autentikus zenét is belevonva. Megtudtuk, hogy a dalszöveg egy Tolna vidéki népdal, és azért esett rá a választás, mert ez volt Csoóri Sándor kedvence, és amikor összeültek a költő barátokkal, mindig költői képeket idéztek meg számukra ezek a nép ajkán született dalok. A közös tánc egy érdekes kihívás lesz. Minden csoport megkapta a Fitos Dezső Társulattal készült videófelvételt, ennek alapján kell betanulniuk a kötelező koreográfiát, amelyet a több száz táncossal majd a helyszínen hangolunk össze egy közös produkcióba – mondta el Farkas Csaba. 


Egy hatalmas köszönet

Kásler Magda a közös éneklésre tért ki. Egy, a magyar nyelvterület több vidékén megtalálható népdal mezőségi változatát szólaltatják majd meg a fesztivál résztvevői.

– Ugyanazon a napon, nagyjából ugyanabban az órában a magyar nyelvterület minden vidékén nagyon sok fiatal ugyanazt énekli, ugyanazt táncolja, abban a ruhában, amelyet a Csoóri Sándor Alap támogatásával sikerült megvásárolni. Mindezzel arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy mekkora segítség ez az alap elsősorban azok számára, akiknek nincs anyagi fedezetük arra, hogy ezt a fajta kultúrát műveljék. Ezért ez a fesztivál egy hatalmas köszönet a részünkről – tette hozzá Kásler Magda.

Barabási Attila a támogatás jelentőségét számokkal is érzékeltette: egy népviselet ára 1000, egy kalotaszegié 1500 lejnél kezdődik, és 1000 euróig terjed, egy székely gyerekcsizmáért 600, egy felnőttnek való csizmáért 800–1000 lejt kell fizetni, a táncoscipő értéke 350–450 lej között mozog.

– Egy néptánccsoport számára ez komoly kiadást jelent, amit önerőből legtöbbször nem lehet megvalósítani – szögezte le a Maros Művészegyüttes igazgatója, majd az előadótermek felszereltségének korszerűsítéséről és új hangszerek vásárlásáról is szót ejtett, illetve arról is beszámolt, hogy a támogatásoknak köszönhetően sok vidéki településen újra előkerült a szövőszék autentikus viseletek készítéséhez. Kibéden huszon- és harmincévesek is kitanulták ezt a mesterséget.