Szentdemeter Marosvásárhelytől szűk harminc kilométerre délkeletre, a Kis-Küküllő bal partján, kisebb patakok völgyében fekszik. 1436-ban Zsigmond király Demeter fia Kemény Lőrincnek adta. 1503-ban Zentdemeter néven említik. A 16. században a Balási és Nyújtódi családok kezdtek el itt építkezni. 1660-ban Kemény János vezére, Kis András ostrommal foglalta el, az ide menekült Lázár Györgyöt pedig helyben felakasztotta. 1550 körül Szentdemeteren született Bogáthi Fazekas Miklós unitárius zsoltárfordító, továbbá 1926. december 27-én Vajda Lajos történész. A település római katolikus temploma a falu keleti szélén egy magaslaton áll. Román kori eredetű, később gótikus stílusban átalakították, mai formáját a 15–16. század fordulóján nyerte el. A szentély jelenleg mésszel eltakart freskótöredékei 15. századiak lehetnek. A templom a reformáció idején az unitáriusoké lett, de 1723-ban visszakerült a katolikusokhoz. A Schell-udvarház a 18–19. században klasszicista stílusban épült.
Az udvarház építéstörténete alig ismert
Szentdemeter egy szűk völgyben fekszik. Korábban már írtunk arról, hogy Balási Ferenc kastélya elpusztult. Ismeretes a gróf Schell-udvarház, mely a 18–19. század átmeneti stílusában épült. Az oszlopos udvari tornác átépítésénél a múlt század közepe táján a kelementelki Henter-udvarház klasszicizáló oszlopait szállították ide és használták fel.
A gróf Schell-udvarházzal kapcsolatban a felhasznált forrásokban csak nagyon kevés utalást kapunk, ezért az építészet- és kerttörténet alig ismert.
Elhanyagolt műemlék épület
Az udvarház a Küküllő feletti dombon emelkedik, a falu nyugati felében. A klasszicista stílusban emelt épület ma műemlék jellegű. Kontyolt nyeregtető fedi.
Az államosítást követően 1966-ig iskola működött az épületben. Dr. Fekete Albert Az erdélyi kertművészet – Maros menti kastélykertek című könyvében ír arról, hogy a kastélyon 1966-ban végezték az utolsó tatarozást, utána elhanyagolták. Az utcára nyíló szárnyban kis szoba-konyhás lakásokat alakítottak ki, melyekben a felmérés idején még laktak.
Mai állapota erősen elhanyagolt, javításra szorul.
A bozótos kerttel és a szántókkal határos kúria
A kastélytól keletre, a gondozatlan kertben egy új iskolaépület van. A főhomlokzat déli sarkát egy nagy hárs, az északit pedig egy óriási tölgy őrzi.
Az egykori utat kettős lepényfából (Gleditsia) álló fasor kíséri, amelynek országút felőli végénél kétoldalt egy-egy tölgy található.
A felsorolt növények a kert megmaradt, értékes elemei. A déli telekhatár mentén akácfasor határolja el a kertet az országúttól. A kúriától északra kukoricás terül el, a kert többi része bozótos, a Küküllő felé húzódó magas rézsűn túl szántókkal határos.
A Szent Demeter tiszteletére állított istenháza
Amint azt már röviden említettük, Szentdemeter román kori temploma a Rózsahegynek nevezett magaslaton áll. A sematizmus szerint egykor templomos lovagok vára és a vár területén templom lehetett. A keleti egyház szentje, Szent Demeter tiszteletére állították, ami arra enged következtetni, hogy már 1436 előtt létezett.
A műemlék templom
Keresztes Gyula a Maros megye középkori templomai című munkájában fogalmazza meg, hogy a templom a román és a gót építészeti stílus jegyeit viseli, az átmeneti korszakban épült.
A keleti tájolású templomhajóhoz kapcsolódik a torony és a szentély, ez utóbbihoz pedig a sekrestye.
A közel szabályos négyzet alaprajzú hajóhoz csúcsíves diadalívvel kapcsolódik a nyolcszög öt oldalával záródó szentély. A hajó és a szentély lefedése azonos rendszerű és mintázatú, gótikus hálóboltozattal készült.
A hajó boltozata három, a szentélyé két boltszakaszos, és a sokszögnek megfelelően, a sarkokból fiókboltszerűen egy pontba futnak össze a boltozat élbordái. Ezek gyámkövekről indulnak, a kereszteződéseknél a profilozásnak megfelelően metszik egymást.
Keresztes szakvéleményezése szerint az élbordák párhuzamos oldallal, orrtagos profillal készültek. A gyámkövek fordított kúp alakúak, ívesen tagoltak. A sekrestye dongaboltozatos.
A szarvasfej díszítés és a festett képek töredékei
A templomba a torony földszinti helyiségéből egy kőkeretes ajtónyíláson lehet belépni, amelynek profilozásán és díszítésén román és gótikus építészeti hatás látható. A nyílást áthidaló szemöldökkő gótikus vonalvezetésű, rajta egy szarvasfej díszítéssel.
A szentély déli falában a papi ülőfülke és egy szentségtartó van elhelyezve, utóbbi szamárhátíves vonalvezetésű kerettel.
A diadalív falán az 1723-as évszám a templom tulajdonjogi változásának idejét jelzi. A szentély falán a mészréteg alól festett képek töredékei tünedeznek elő. A falakat erős pillérek támasztják.
A négyszintes torony túlnövi a tetőszék gerincvonalát. Ablakainak formája és mérete szintenként változik.
Az első emeleten a nyílások kör alakúak, a második és a harmadik szinten ikerablakokat vágtak, míg legfelül félkör záródásúak.
A torony magasítását 1756-ban végezték. Ekkor a földszinten félköríves záródású szabadnyílást készítettek. Az ablakok itt is félkörívesek.
A templom mai kialakítási formáját a 15–16. század fordulóján nyerte el, a szentély és a hajó hálóboltozatát is akkor készítették.
A reformáció után a templom az unitáriusok használatába került, de 1723-ban a ferencesek missziós munkája révén a hívek ismét a római katolikus vallás követői lesznek, így a templom újra a katolikusok tulajdonába jut, és ma is így használják.
I. Rákóczi György adománya
Fontos megemlíteni, hogy Szentdemeterhez hasonlóan ugyancsak a Székely Partium faluja Székelyszenterzsébet, melyet I. Rákóczi György Kemény Jánosnak adományozott.
Fekete Albert munkájából még az is kitűnik, hogy a birtok hosszú évszázadokon át, egészen 1919-ig – amikor is Kemény Béla lánya Orosz Lajos huszárkapitányhoz ment férjhez – Kemény-kézben maradt.
A kastély mögötti domboldalon kialakított kert szerpentines útvonalai, laza facsoportjai, gyepfelületei a tájképi kertek hangulatát idézik, ám a dombtetőről szabályos csatornákban levezetett vízfolyás, mely több díszmedencén is átfolyik, már a 20. század első felének geometrikus kertjeire emlékeztet.
A kastély építőanyagának nagy részét széthordták
A parkban a kastélyépület déli oldalán, a kör formájú medence mellett fedett kerti pavilon alaprajza is látható. A tervezett facsoportokban külön jelölték az örökzöldeket és a lombhullató fákat.
A kastély az államosítástól egészen 1997-ig termelőszövetkezetként, iskolaként, bentlakásként, majd egészségügyi rendelőként is működött, azonban 1977-ben összeomlott, és építőanyagának nagy részét széthordták.
Helyét 2007-ben csupán egy vízszintes plató jelezte, a hajdan díszes kertből pedig mindössze egy megnyirbált facsoport vészelte át a szocialista éra viszontagságait.
Szabó Előd ürmösi unitárius esperes a Népújság kérésére Máté Ferenc szentdemeteri plébánostól megtudta:
A templom folyamatos javítás, restaurálás alatt áll. A külsejét és a tetőzetét felújították.
Jelenleg a belsejében folyik munka, a falakon található freskók feltárását végzik a szakemberek.
A restaurálás a Rómer Flóris terv keretében valósul meg. A római katolikus gyülekezet kb. kétszáznyolcvan lelket számlál, a szentmiséket a régi iskola és óvoda épületében kialakított, kényelmes, meleg és jól megközelíthető kápolnában tartják.
A Schell-kúria egy Magyarországon élő magánszemély tulajdonában van, aki lehetőségei szerint kis léptekkel javítja az épületet, magáncélokra akarja használni.
* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációért külön köszönet Keresztes Pál mérnöknek, Keresztes Géza műépítésznek, dr. Fekete Albert PhD, DLA egyetemi tanárnak és Demján László műemlékvédő építésznek
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
