2019. december 14., szombat

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Eurobarométer-felmérés

Az Eurobarométer új felmérése szerint az éghajlatváltozás elleni küzdelem az Európai Parlament legfontosabb feladata, és a fiatalok vezette klímatüntetéseknek jelentős a befolyásuk. Az európaiak nagy hányada gondolja úgy, hogy az éghajlatváltozás és a környezet megóvása a legfontosabb ügy azok között, amelyekkel az EP-képviselőknek foglalkozniuk kellene. 

Az európaiak abszolút többsége (52%) szerint az éghajlatváltozás a legnagyobb probléma, ezt követi a levegőszennyezés (35%), a tengerek szennyezése (31%), majd az erdőirtás és a növekvő hulladék- mennyiség (mindkettő 28%). 

David Sassoli (S&D, Olaszország) parlamenti elnök, aki részt vesz Madridban az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján, elmondta: „Ez a felmérés egyértelműen mutatja, hogy az európaiak végre lépéseket várnak az uniótól az éghajlatváltozás elleni küzdelemben”. 

Forrás:444.hu


Az ifjúság által indított tüntetések változást hoznak

Az elmúlt évben a fiatalok által vezetett tüntetések emberek millióit mozgatták meg az unióban és világszerte. Az új Eurobarométer-felmérésből kiderül, tízből hat európai gondolja úgy, hogy a fiatalok által vezetett tüntetések nemzeti és európai szinten is közvetlen hatással vannak a politikára. 

Az EP a múlt héten Strasbourgban állásfoglalást fogadott el, amely éghajlati és környezeti vészhelyzetet hirdet Európában és a világon.

Az alábbiakban az EP november 28-i, az ENSZ 2019. évi, madridi éghajlatváltozási konferenciájáról (COP25) (2019/2712 – RSP) szóló állásfoglalásából tallózunk, a teljesség igénye nélkül. (Az állásfoglalás szövege megtalálható az EP honlapján. Az adatok és a teljes jelentés közzétételére 2019. december 10-én kerül sor.)

A kellő időben végrehajtott nemzetközi együttműködés az egyetlen megoldás

Az állásfoglalás egyebek mellett emlékeztet rá, hogy az éghajlatváltozás az emberiség előtt álló egyik legjelentősebb kihívás, és hogy világszerte az összes államnak és szereplőnek minden erejével küzdenie kell ellene. Hangsúlyozza egyben, hogy a kellő időben végrehajtott nemzetközi együttműködés, a szolidaritás, valamint az együttes fellépés iránti koherens és állhatatos elköteleződés jelenti az egyetlen megoldást a bolygó megóvása iránti kollektív felelősségünk vállalásához.

Kiemeli, hogy az éghajlatváltozás terhe már most is túlnyomórészt a világ déli országaira nehezedik, a világ déli országait jobban veszélyeztetik az éghajlatváltozás negatív hatásai, holott ezek az országok lényegesen kisebb mértékben járultak hozzá az éghajlatváltozáshoz.

Az állásfoglalás emlékeztet arra is, hogy a Párizsi Megállapodás preambuluma kulcsfontosságú jogként ismeri el az egészséghez való jogot; hangsúlyozza, hogy az UNFCCC 4. cikke (1) bekezdésének f) pontja kimondja, hogy valamennyi félnek “például nemzeti szinten megfogalmazott hatástanulmányok készítésével – megfelelő módszereket” kell alkalmaznia, “tekintettel az éghajlatváltozás mérséklését vagy az ahhoz való alkalmazkodást célzó programoknak és intézkedéseknek a gazdaságra, a közegészségre és a környezet minőségére gyakorolt káros hatásainak csökkentésére”.

2030-ig több mint 100 millió ember válhat szegénnyé

Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy a Globális Alkalmazkodási Bizottság jelentése szerint az éghajlatváltozás miatt 2030-ig több mint 100 millió ember válhat szegénnyé, és a terményhozamok 2050-ig 

5–30%-kal csökkenhetnek, megszüntetve különösen a veszélyeztetett területek élelmezésbiztonságát, hogy a globális felmelegedés mérséklésének hiánya várhatóan át fogja formálni a világgazdaságot. 

Egyúttal felszólítja az UNFCCC részes feleit, hogy a régiókkal és a nem állami szereplőkkel együttműködésben konstruktívan járuljanak hozzá a 2020-ig megvalósítandó folyamathoz, amely évben a nemzetileg meghatározott hozzájárulásokat aktualizálják, hogy összeegyeztethetők legyenek a Párizsi Megállapodásban kitűzött hosszú távú hőmérsékleti céllal.

Sürgeti az EU vezetőit, hogy a 2019. december 12-13-i európai tanácsi ülésen támogassák az EU-nak azt a hosszú távú célkitűzését, amely szerint a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2050-re elérjék az ÜHG hazai kibocsátásának nulla nettó szintjét. Többek között támogatja az EU nemzetileg meghatározott hozzájárulásának aktua- lizálását, és felszólítja az EU vezetőit, támogassák a hozzájárulás ambíciószintjének növelését. 

Az állásfoglalás szerint erősebb nemzetközi keretre van szükség a globális biológiai sokféleség védelme, jelenlegi csökkenésének megállítása, és lehető legnagyobb mértékű helyreállítása érdekében, felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a Párizsi Megállapodás 6. cikkével kapcsolatos szigorú és megbízható nemzetközi szabályok kidolgozását; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU a COP25 konferencián egyetlen és egységes álláspontot képviseljen, hogy megtartsa politikai erejét és hitelességét.

Az állásfoglalásban szó van az erdők szerepéről, amely szerint a Bizottságnak fontolóra kellene vennie egy ösztönző keret létrehozását arra az esetre, ha a fenntartható erdőgazdálkodásnak már nincs üzleti lehetősége; üdvözli az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia végrehajtásáról szóló bizottsági jelentés közzétételét, amely azt mutatja, hogy a stratégia mind a nyolc egyéni fellépése tekintetében történt bizonyos előrelépés.

Beszél továbbá a klímafinanszírozás és a végrehajtás egyéb módjairól, és felszólítja az EBB-t, hogy 2020-ban vizsgálja felül éghajlatpolitikai stratégiáját, és fogadjon el konkrét és ambiciózus cselekvési terveket azon vállalásának teljesítése érdekében, hogy valamennyi finanszírozási tevékenységét összehangolja a Párizsi Megállapodással. 

Úgy véli, hogy a gazdasági jólétnek, az ipari versenyképességnek, a fenntartható fejlődésnek és az éghajlatpolitikának kölcsönösen erősíteniük kell egymást, és hangsúlyozza, hogy rendkívül fontos úgy elérni a Párizsi Megállapodásban foglalt célokat, hogy eközben az EU-n belül megmaradjanak a munkahelyek és az iparbázis, hogy az emberek ebben az ágazatban pozitív perspektívát kapjanak, és hogy megmutassuk a világnak, hogy az ipar és a klímasemlegesség nem összeegyeztethetetlenek egymással.

Forrás: index.hu


Éghajlatváltozás és fejlődés

Az állásfoglalás emlékeztet arra, hogy az ENSZ rendkívüli szegénységgel és emberi jogokkal foglalkozó különleges előadójának az éghajlatváltozásról és szegénységről szóló, 2019. június 25-i jelentése szerint „az éghajlatváltozás a fejlődés, a globális egészségügy és a szegénység csökkentése terén az elmúlt ötven évben elért előrehaladást áshatja alá”, és a becslések szerint „az éghajlatváltozással járó költségek 75–80%-át a fejlődő országok fogják viselni”.

Felszólítja a fejlett országokat, köztük az EU tagállamait, hogy fokozzák a fejlődő országokra irányuló tudásmegosztáshoz, kapa- citásépítéshez és technológiatranszferhez nyújtott támogatásukat, tiszteletben tartva ezáltal a Párizsi Megállapodás 9–11. cikkét és az addisz-abebai cselekvési program 49., 116. és 120. cikkét.

Felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az EU által aláírt valamennyi új kereskedelmi és beruházási megállapodás teljes mértékben összeegyeztethető legyen a Párizsi Megállapodással és a fenntartható fejlődési célokkal, és hogy a környezeti és az éghajlatpolitikai rendelkezések jogilag kötelező erejűek és végrehajthatók legyenek.

Rámutat: az Európai Parlamentet be kell vonni az uniós küldöttségbe; elvárja ezért, hogy részt vehessen az uniós koordinátorok ülésein a Madridban tartott COP25 konferencián, és hogy biztosítsanak számára hozzáférést minden előkészítő dokumentumhoz a tárgyalások megkezdé- sének időpontjától kezdve; egyben utasítja az EP elnökét, továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az UNFCCC titkárságának, azzal a kéréssel, hogy juttassák el az egyezmény valamennyi EU-n kívüli részes felének.

(Forrás: az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája és az EP 2019. november 28-i állásfoglalása az ENSZ 2019. évi, madridi éghajlatváltozási konferenciájára – COP25).