2021. október 27., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Az újszülött és csecsemő szükségleteit a legjobban az anyatej fedezi. A szoptatás számos előnnyel jár a gyermek, az anya és a család, a társadalom számára.


A kizárólagos anyatejes táplálás (szoptatás) azt jelenti, hogy a csecsemő az első 4-6 hónapban csak mellből szopik (csak anyatejet eszik), semmiféle egyéb folyékony élelmet (víz, tea) nem kap. Az újszülött és csecsemő szükségleteit a legjobban az anyatej fedezi. A szoptatás számos előnnyel jár a gyermek (ideális fizikai és szellemi fejlődés, a gyermek-anya között szoros érzelmi-lelki, biztonságot adó kapcsolat, védelem az 1. és 2. típusú diabetes mellitus, leukémia, elhízás, hasmenés, fertőző, légúti, húgyúti, allergiás betegségekkel szemben), az anya (elősegíti szülés után a méh összehúzódását, csökkenti a mellrák, osteoporosis és petefészek-daganatok előfordulását) és a család, a társadalom számára (csökkenti az évi egészségügyi kiadásokat, egészségesebb nemzedék nevelkedik).

Az anyatej fajspecifikus tápláléka a csecsemőnek, tökéletesen megfelel az újszülött és csecsemő minőségi tápanyagigényeinek és emésztési lehetőségeinek.

Összetétele folyamatosan változik, szülés után az ún. „előtej“ képződik (több fehérjét, immunglobulint, ásványi anyagot tartalmaz), ezt követi az „átmeneti tej“, majd az „érett anyatej“. Az anyatej fehérjéinek nagy része savófehérje (alpha-lactoalbumin, nagy tápértékű), nem tartalmaz beta-lactoglobulint (a tehéntej allergizáló komponense), jelentős a laktóz-, zsír-, kevesebb az ásványianyag-tartalma. Ennek ellenére a Ca:Mg = 2:1, ideális mennyiség a felszívódás és hatékonyság szempontjából.

A fertőzések elleni védelmet szogálják a baktérium- és vírusellenes antitestek (immunglobulinok), valamint a makrofágok, neutrofil granulocyták, B- és T-lymfocyták, komplement, lysosime és lactoferrin. A lactoferrin egy sajátságos humán fehérje, amely megköti az anyatej kevés vastartalmát és ezzel hozzájárul a vérszegénység megelőzéséhez, másrészt, megkötvén a vasat, a fertőzésekkel szembeni védekezésben hatékony, mert a baktériumok vas hiányában képtelenek szaporodni. Az oligosaccharidok szintén a fertőzések elleni védekezésben kapnak szerepet, elősegítik a csecsemő bélflórájában a B. Bifidum nevű baktérium növekedését, amely a bélrendszer védelmében játszik szerepet és az emésztésre is jó hatással van. Az anyatej vitamintartalma megfelelő, kivétel a D- és K-vitamin. Emiatt az anyatejes csecsemő naponta kell D-vitamint kapjon és ajánlott 2-3 hónapos korig, tíznaponta 2 mg K-vitamint is, szájon keresztül.

Az anyatej mindig „kéznél“ van, friss, megfelelő hőmérsékletű, „steril“ (szükséges a mellbimbók tisztaságára odafigyelni), „élő“ tej, emészthető, nem allergizál.

Az „érett anyatej“ megjelenésekor a mellek feszülhetnek, fájdalmasak lehetnek, járhat hőemelkedéssel, fejfájással. Az anyatej a 15. naptól 3 hónapig termelődik a legnagyobb mennyiségben (de optimális körülmények között a tejelválasztás fennmaradhat 1-2 évig is). A legjobb stimulusa a tejelválasztásnak a mellek tökéletes kiürítése (szopás/kézi fejés révén).

Az anyatej összetétele folyamatosan változik, a csecsemő korának és szükségleteinek megfelelően. A változás fennáll napszakonként (éjjel/nappal), szoptatás kezdetén vízben, laktózban és fehérjében, a szoptatás végén zsírban gazdagabb, melegben vizet, éjszaka zsírt, vasat és ásványi anyagot tartalmaz nagyobb mennyiségben.

Minden anyának a gyermekének megfelelő teje van. A koraszülött gyemeket világra hozó anyák teje fehérjében és zsírban gazdagabb az időre született újszülött anyák tejénél, mert a koraszülöttnek több fehérjére és kalóriadúsabb tejre van szüksége.

A tejtermelést befolyásolja az anya életkora (fiatal anyáknak több a tejük), a szülések száma (elsőszülöttnél későbbre termelődik), a szülés alatti műtéti beavatkozások és a posztoperatív táplálkozás negatívan hat a tejtermelésre, az anya életmódja, pihentsége, lelki nyugalma, a fizikai megterhelés mellőzése kedvezően befolyásolja a laktációt.

A szoptatásnak ellenjavallatai az anya súlyos szervi és az újszülött ritka genetikai enzimhiányos betegségei.

A szoptató anyának az étrendje kalóriadús, vitaminokban, ásványi anyagokban, folyadékban gazdag kell legyen. Kerülendő az alkohol-, kávéfogyasztás, cigarettázás, bizonyos (erős szagú: hagyma, fokhagyma; nehezen emészthető: káposzta, fűszer, száraz bab, borsó, allergiát okozó) ételek és gyógyszerek túlzott fogyasztása, mert hasfájást, hasmenést, allergiát okozhatnak. Vegetáriánus anyák étrendje kell tartalmazza a tejet, B2-, B12-vitaminokat, vasat, Ca-ot, Zn-et.

Az elválasztás minél később (1 év, 1,5 év, 2 éves korban) történjen.

Dr. Kiss Éva egyetemi tanár,
a Maros Megyei Kórház
Gyermekklinikájának főorvosa