2024. november 26., Tuesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A magyar történelem egyik csodája, hogy a közös cél különleges rangra emelte a közös munkát – utalt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a hátországban feladatot teljesítők munkájára a köztársasági elnök szerdán az Országházban, a március 15-e alkalmából odaítélt Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend középkeresztjének ünnepélyes átadásán.

Áder János kiemelte: minden magyar ember tudja, mi zajlott Pesten és Budán 1848. március 15-én, annak a napnak minden mozzanatából történelem lett; 1848. augusztus 19-ét azonban közel sem őrzi ilyen erős nemzeti emlékezet, pedig ekkor az Országgyűlésben a képviselők a haderőről készültek dönteni.

Az államfő kitért arra, hogy a sors különös fordulatából az ünnepélyes díjátadóra idén nem a megszokott napon, március 15-én került sor, hanem a következő nemzeti ünnep küszöbén. „Az elmúlt a hónapok nekünk nemcsak az átélt nehézségek miatt fontosak, de alkalmasak arra is, hogy kicsit másként gondoljunk mindarra, amit különben rendre március 15-én szoktunk ünnepelni. Hogy ne csak egyetlen napra figyeljünk. Hogy rácsodálkozzunk 1848-49 hatalmas teljesítményére, amely mindig több volt, mint hangzatos kiáltványok, pompás kokárdák vagy esőcseppek Kossuth kalapján” – je-gyezte meg.

Emlékeztetett: Magyarországnak 1848 nyarán előbb volt országgyűlése Pesten, mint alkalmas, méltó épülete hozzá. Ekkor azonban mégis először történt meg, hogy a magyar országgyűlés küszöbét nem a megszokott rendi küldöttek lépték át, hanem választott képviselők. Azon a nyáron a megszerzett önrendelkezés és az áprilisi törvények jegyében először tartottak választásokat Magyarországon.

„Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy 1848-49 nemcsak lelkesítő, felszabadító forradalom, majd sok áldozatot követelő szabadságharc volt, hanem sokak, nagyon sokak elszánt, odaadó, verejtékes – ma már talán csak a történészek számára észrevehető – munkája” – mondta a köztársasági elnök.

Kifejtette, 1848-49 hősei között ott vannak mindazok, akik az új országgyűlésben megalkották a nemzeti önállóság törvényeit, akik nagyon rövid idő alatt a semmiből vadonatúj közigazgatást hívtak életre, nemzeti honvédsereget állítottak fel, akik saját közoktatást szerveztek, utakat építettek.

1848-49 története csordultig teli olyan emberi teljesítményekkel, amelyeken, még ennyi idő távlatából is, „megállhat a világ szeme”. És emberekkel, akik becsületes, elsőrangú munkával tették a dolgukat – fűzte hozzá Áder János.

A magyar történelem egyik csodája, hogy a közös cél különleges rangra emelte a közös munkát: megalkotni az új hazát, megteremteni annak szabad életét, önálló mindennapjait – emlékeztetett az államfő, hozzátéve: ezért lehetett az 1848-49-ben életre kelt, modern, polgári Magyarország a nemzet hatalmas, bámulatra méltó, közös alkotása, amely legfőbb vívmányaiban túlélte még a szabadságharc végzetes kimenetelét is.

Szombathy Gyula Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész és Sunyovszky Sylvia Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, miután átvették a Kossuth-díjat az Országház kupolacsarnokában 2020. augusztus 19-én

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd 


Áder János szavai szerint 1848-49 minden tenni akaró nemzedéknek később is mindig példa és kapaszkodó volt. „Harminc esztendővel ezelőtt, amikor a régóta várt demokratikus választás küszöbén az ország függetlenségét, önálló életét kellett megteremtenünk, nekünk is mintául, követendő például szolgált” – fűzte hozzá.

Nagy történelmi fordulatból egy emberöltő alatt legtöbbször csak egy, ha akad, de dolgozni, a ránk szabott munkát elvégezni, világraszólót alkotni, a saját talentumokból a közös perselybe dobni békeidőben sem kisebb kihívás – emelte ki az államfő, aki szerint ezúttal is csupa olyan életművet, olyan munkát, kiteljesített tehetséget, jelentős eredményt, sok évtizedes pályafutást, megérdemelt sikert lehet méltatni, amelyen „megáll a világ szeme”.

A nemzeti ünnep alkalmából kitüntetettek teljesítménye ugyanúgy gazdagítja az életünket, mint a történelmi hőstettek, az emlékké nemesült áldozatok, hiszen pontosan úgy tanítanak, gyógyítanak, fejlesztenek, szolgálnak, gyönyörködtetnek, kutatnak, szerveznek, szerkesztenek, ahogy tették ezt mindig a legjobbak – méltatta a díjazottakat Áder János.

Orbán Viktor miniszterelnöknek szerdán a rendkívüli európai uniós csúcson kell részt vennie, ezért az ünnepélyes díjátadón nem tudott jelen lenni. Az elismeréseket Áder János Kövér László házelnökkel együtt adta át. Az idei díjazottak listáját az alábbiakban közöljük. Kossuth-díjat kapott:

Ács Margit József Attila-díjas és Babérkoszorú díjas író, műkritikus, szerkesztő, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során létrehozott, több műfajt átfogó, sokoldalú prózaírói és irodalomkritikusi életműve, a lélektani mélységek ábrázolása mellett a társadalomkritikai igazságkeresésre is nagy hangsúlyt fektető, örök érvényű írásai, valamint a rendszerváltoztatás történetét bemutató hiánypótló elbeszélései elismeréseként;

Berczelly István Liszt Ferenc-díjas operaénekes, kiváló és érdemes művész, a Magyar Állami Operaház örökös tagja, Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a magyar operajátszás egyik legnagyobb formátumú, markáns színpadi egyéniségeként főként basszbariton szerepekben nyújtott sikeres alakításai mellett példaértékű szakmai alázatról is árulkodó előadóművészete elismeréseként;

Dörner György színművész, kiváló és érdemes művész, az Újszínház ügyvezető igazgatója, Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során nyújtott kimagasló színvonalú, emlékezetes színpadi, játék- és tévéfilmes, illetve szinkronszínészi alakításai, valamint a magyar szerzők műveinek bemutatását küldetésének tekintő, értékteremtő színházigazgatói munkája elismeréseként;

Erdélyi Tibor Erkel Ferenc-díjas táncművész, koreográfus, fafaragó népi iparművész, érdemes művész, a népművészet mestere, a Magyar Állami Népi Együttes örökös tagja, Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során létrehozott, a magyar néptáncművészet és népi szobrászat területén egyaránt kiemelkedő, autentikus művészi életműve, a legnemesebb népművészeti hagyományokat egyedi stílusával ötvöző, sokrétű alkotómunkája elismeréseként;

Halmy Miklós Munkácsy Mihály-díjas festő-, szobrász- és grafikusművész, Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során létrehozott, az univerzális képzőművészi formakészletet népművészetünk motívumkincsével és jellegzetes színhasználatával ötvöző, egyedi stílusú alkotásai, a festészet és a szobrászat lehetőségeinek szintézisén alapuló, plasztikus rétegekkel felépített kompozíciói, az egyetemes és a magyar képzőművészetet egyaránt gazdagító művészi életműve elismeréseként;

Káel Csaba Nádasdy Kálmán-díjas rendező, érdemes művész, a Müpa vezérigazgatója, Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során klasszikus és kortárs zeneszerzők operáinak kimagasló színvonalú interpretációit, valamint reklám- és dokumentumfilmeket, illetve színházi darabokat is magába foglaló, sikeres rendezései, továbbá sokrétű művészeti szervezőtevékenysége elismeréseként;

Kepenyes Pál ötvös- és szobrászművész, Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során az autentikus és a klasszikus szobrászi hagyományt a szürrealizmus sajátos látásmódjával ötvöző, a tér és az idő szimbólumait életre keltő alkotásokat, valamint egyedi ékszereket is magába foglaló szobrász- és ötvösművészi alkotómunkája elismeréseként;

Kodolányi Gyula József Attila-díjas költő, műfordító, irodalomtörténész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során létrehozott, a kortárs magyar lírára erőteljes hatást gyakorló költői és műfordítói, illetve jelentős, főként a modern angolszász költészettel foglalkozó esszéírói életműve, valamint a Magyar Szemle című folyóirat újraindítójaként folytatott értékteremtő, a magyar polgári nemzeti hagyományt újraértelmező munkája elismeréseként;

Kolonits Klára Liszt Ferenc-díjas operaénekes, Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során virtuóz énektechnikájával és egyedülálló belcanto repertoárjával nemzetközi színpadokon is sikereket arató, az opera mellett a klasszikus és kortárs oratóriumok megszólaltatása terén is kiemelkedő előadóművészete elismeréseként;

Ladányi Andrea Liszt Ferenc- és Harangozó Gyula-díjas balettművész, koreográfus, érdemes művész, színész, rendező, Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során az ország egyik korszakalkotó balettművészeként otthon és a világ legrangosabb színpadain aratott sikerei, valamint a kortárs magyar táncművészetet egyedülálló módon formáló és gazdagító, nemzetközileg is elismert koreográfusi, illetve táncpedagógusi munkája elismeréseként;

Lovas Ilona Ferenczy Noémi-díjas képző- és textilművész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja, Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során létrehozott, a szakrális tradíciót kortárs minimalista eszközökkel ötvöző, örök érvényű emberi kérdéseket feltáró, karakteres alkotásai, egyetlen műfajba sem besorolható, egyedi alkotóművészete elismeréseként;

Sárközi Mátyás József Attila-díjas író, kritikus, műfordító, szerkesztő, Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során létrehozott, a hazai kortárs irodalmat gazdagító sokoldalú prózaírói, műfordítói, kritikai és publicisztikai életműve, valamint a 20. század eleji magyar szellemi-kulturális életet érzékletesen ábrázoló családi krónikái elismeréseként;

Skardelli György Ybl Miklós-díjas építész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során létrehozott, a funkcionalitást, a fenntarthatóságot és az esztétikumot tökéletesen ötvöző, a múltból átemelt és a kortárs építészeti értékeket összhangba hozó, a városkép egységét és sajátos jegyeit mindig szem előtt tartó tervezői-alkotói életműve elismeréseként;

Solymosi Zoltán Harangozó Gyula-díjas táncművész, Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során nyújtott, rendkívül karakteres és páratlan művészi érzékkel megformált és világszerte ünnepelt alakításai, valamint példamutató szakmai alázattal végzett táncpedagógiai munkája elismeréseként;

Sunyovszky Sylvia Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során nyújtott feledhetetlen színházi, televíziós és filmes alakításai, valamint a magyar irodalom klasszikusait magas színvonalon tolmácsoló kultúraközvetítő tevékenysége elismeréseként;

Szombathy Gyula Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész, Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során karakteres megjelenésével, utánozhatatlan iróniájával a közönség szeretetét és a szakma elismerését méltán kiérdemlő, felejthetetlen színházi, filmes, televíziós és rádiós alakításai, valamint jelentős szinkronszínészi munkái elismeréseként;

Várjon Dénes Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során klasszikus és kortárs zenei remekműveket egyaránt magas szintű szakmai igényességgel, virtuóz módon megszólaltató, gazdag repertoárt magába foglaló zongoraművészi, valamint kimagasló színvonalú művésztanári munkája elismeréseként.

A Kossuth-díjat megosztva kapják a Kaláka együttes tagjai Magyarország számára kivételesen értékes, öt évtizedes művészi pályafutásuk során egyedülálló közösségteremtő képességükkel több generációt megörvendeztető zenéjük, a magyar és világirodalom klasszikus, illetve kortárs szerzőinek megzenésített versei mellett dalokat és rajzfilmzenéket is magába foglaló sokszínű, műfaj- és stílusteremtő előadó-művészetük elismeréseként: Becze Gábor Kossuth-díjas előadóművész; Gryllus Dániel Kossuth-díjas előadóművész; Gryllus Vilmos Kossuth-díjas előadóművész; Radványi Balázs Kossuth-díjas előadóművész, zeneszerző. 

 Dörner György színművész, kiváló és érdemes művész, az Újszínház ügyvezető igazgatója, miután átvette a Kossuth-díjat az Országház kupolacsarnokában 2020. augusztus 19-én. A koronavírus-járvány miatt az állami kitüntetéseket idén március 15., az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója helyett az államalapítás ünnepéhez kapcsolódóan adták át

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató