Átadták a díszpolgári címeket

A XXIV. Marosvásárhelyi Napok keretében

A Kultúrpalota Tükörtermében szombaton átadták a díszpolgári címeket a város három kiemelkedő személyiségének, akik pályafutásuk alatt maradandót alkottak szakmájukban, a tudományos munkában, és példaként szolgálnak a fiatal generáció számára. A díszpolgári cím idén dr. Cornel Sigmirean és dr. Pál-Antal Sándor történészeket, továbbá post mortem Sorina Bota újságírót illette meg. A kitüntetéseket Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere nyújtotta át.

Akik a város szellemi arculatát fémjelzik

Soós Zoltán a gálán elmondta, hogy nagy megtiszteltetés számára rendkívül értékes közéleti személyiségeknek díszpolgári címet adományozni, mely jó alkalom újra megfogalmazni, hogy a szakmai teljesítményen túl mi az a többlet, amit a kitüntetettek a város jó hírnevének az öregbítéséért tettek és tesznek. A város arculatát általában az építmények, városi terek, lakónegyedek rendezése szokta körvonalazni, de a város csak akkor szerethető és vonzó, ha tiszteletre méltó a szellemisége. 

Hírnevét szellemiségével érdemli ki, amit nem tünetnek fel kalauzokban, illetve számszerűsíteni sem lehet semmilyen kimutatásban. A város szellemi arculatát azok fémjelzik, akik elismerésre méltó munkásságuk mellett azt sem rejtik véka alá, hogy büszke vásárhelyi polgárok, szellemi munkájukat a város javára fordítják. A három kitüntetett éppen ezt a szellemiséget képviseli. A két történész olyan mestereinknek számítanak, akiknek kutatásait mérföldkőnek tekintjük, akik sokat tettek azért, hogy térségünk történelmi öröksége felszínre kerüljön, hogy Marosvásárhely történelme hangsúlyosabban jelenjen meg a régió múltjában – fogalmazott a polgármester. 

Tudósként a közösség önzetlen szolgálatában 

Az ünnepi gálán dr. Pál-Antal Sándort dr. Tamási Zsolt, a marosvásárhelyi Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója méltatta. A laudációban elmondta: 

– Dr. Pál-Antal Sándor Csíkkarcfalván született, akadémikus, nyugalmazott levéltáros, immár 58 éve él és alkot Marosvásárhelyen. A kiemelkedő történész munkássága Erdély és Marosvásárhely középkori és kora újkori történelmi kutatásának meghatározó mérföldköve. 

Szerteágazó kutatói tevékenységét számos hazai és magyarországi díjjal és kitüntetéssel jutalmazták. A Pauler Gyula-díjjal elismert levéltárosi tevékenysége, a Magyar Tudományos Akadémia által adományozott Arany János-díj azt a munkát méltatta, amely révén akkor is kitartóan kutatta közösségünk múltját, amikor elméleti esélye sem volt, hogy kutatásainak eredményei napvilágot láthassanak. Levéltárosi tevékenységét nem öncélúan, hanem a közösség érdekében végezte. A szakma szeretete és erdélyi szellemisége által indíttatva sokat tett a magyar–román levéltárosi kapcsolatok kiépítéséért, melyért méltán nyerte el a magyar és a román levéltárosi és történészi közösség elismerését. Ennek az elismerésnek a jegyében vehette át a Széchényi Ferenc-díjat, és vált 2010-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává. 

Az EME marosvásárhelyi fiókjának elnökeként Pál-Antal Sándor eredményesen fogta össze és irányította a városunk történetét kutató fiatalabb történészek munkásságát. Az általa szervezett helyi és vándorkonferenciák eredményeként megszületett tanulmánykötetek városunk, térségünk múltjának alaposabb, forrásokon alapuló megismerését teszik lehetővé. A tudományszervező tevékenység mellett hihetetlen munkabírása és a rendszerváltás előtti csendes szakmai tevékenysége eredményeképpen az elmúlt három évtized alatt több mint 50, szerzőként vagy társszerzőként jegyzett könyve láthatott napvilágot. Ezenkívül a könyvfejezetek, szaktanulmányok száma az év napjainak számához állnak közel. A publikációi mögötti alapos feltáró kutatómunkának köszönhetően mi, a mai és a jövő nemzedék történészei a köteteit kézikönyvekként használhatjuk. 

Egy rövid laudáció nem elég arra, hogy részletesen elemezzük Pál-Antal Sándor úttörő munkásságát, kutatási témáit és eredményeit. Azt viszont mindenképp kiemelnénk, hogy az ő nevével fémjelzett történészi és levéltárosi tevékenység felbecsülhetetlen Marosvásárhely és a Székelyföld történetének megismerése szempontjából. A levéltári dokumentumokban rejtőző, és az ünnepelt által az évtizedek folyamán közkinccsé tett népességi, köz- és társadalomtörténeti, helytörténeti, hadi és műszaki adatok összegyűjtése, értelmezése, előadása és publikálása a munkásságának a kvintesszenciája. 

Imponáló életművén túl azonban azok, akik megismerhették, és együtt dolgozhattak Pál-Antal Sándorral, elmondhatják, hogy az ünnepelt igaz barát és munkatárs, olyan szerény tudós, aki fáradhatatlanul tervez, kutat, dolgozik, segít, ismereteit megosztja, és tudásával önzetlenül szolgálja azt a közösséget, amelynek a tagja – hangzott el dr. Tamási Zsolt méltatásában.

Pál-Antal Sándor lapunknak elmondta, meghatódott azon, hogy a város ilyen rangos kitüntetéssel illette, nem számított rá. – Igen fontosnak tartom ezt a díjat, elfogadásához egy kis gondolkodási időt kértem, aztán igazoltam, hogy igen, elfogadom. Az igazság az, hogy számos kitüntetésem van, de a város részéről ezt nem vártam volna, meglepett. Amikor tavaly Csíkszeredában a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét megkaptam, ömlött belőlem a szó, itt viszont válogattam a szavakat, és összegeztem azt a munkásságot, ami a város számára jelentős. A városi vezetőségben vannak történészek, akik ismerik és értékelik a tevékenységemet. Az előző vezetőség nem valószínű, hogy hasonlóképpen járt volna el – fogalmazott. 

Jelzésértékű kitüntetés 

A másik kitüntetett dr. Cornel Sigmirean (fotó fent) egyetemi tanár, kutató, a Petru Maior Egyetem volt kancellárja és szenátusi elnöke, a Gh. Şincai Humánszociológiai Kutatóintézet igazgatója. Munkásságát dr. Liviu Boar egyetemi tanár ismertette. A laudációban elhangzott, hogy a kitüntetett a Babeş–Bolyai Tudományegyetem történelem és filozófia karának elvégzése után Szovátára került. Több mint 30 éve a Szocio-humán Kutatóintézet kutatója. 1994-től a Petru Maior Egyetem oktatója, részt vett az egyetem történelem és nemzetközi közkapcsolatok szakának létrehozásában, 2016-ban doktorátusi képzést indított. Cornel Sigmirean történészt itthon és külföldön egyaránt elismerik. Több mint 200 tanulmányt publikált, cikkeket és recenziókat írt, 42 kötetet adott ki mint szerző, társszerző, szerkesztő, könyvei 177 európai és amerikai könyvtárban vannak jelen, többek között a Kongresszusi Könyvtárban, a Harvardon, Oxfordban, a British Libraryben, Heidelbergben. Több mint 378 konferenciát tartott, ezek közül 73-at Marosvásárhelyen, sokukat a Kultúrpalota elegáns termeiben. Tudományos munkásságáért a román akadémia háromszor is kitüntette, megkapta a Marosfelfalui Fibulát is.

Dr. Cornel Sigmirean hozzászólásában kiemelte, hogy a helyi tanács mindkét történész esetében egyöntetűen szavazott a díszpolgári cím odaítéléséről. Ez jelzésértékű. A város életét mindig is történelmi események határozták meg, s remélhetőleg a szemléletváltás elhozza a város ébredését.

Tisztelgés a színvonalas újságírás előtt

A túl fiatalon elhunyt Sorina Bota újságíró munkásságát dr. Angela Precup, a Román Televízió marosvásárhelyi stúdiójának munkatársa vázolta fel. 

 – Sorina Bota emléke sokunk számára kedves, de ami még fontosabb, viszonyítási pont az 1990–2000-es évek újságírói számára. Marosvásárhelyen mintegy 15 évig tevékenykedett újságíróként, mindvégig jó mesélő volt. Szenvedélyesen kutatta a sajtótéma mögött rejtőző történetet. Több sajtóorgánumnál dolgozott, riportokat, interjúkat készített, amelyeket utólag A város meséi című kötetben nyújtott át az olvasóknak. A könyv újszerű módon – történészekkel, művészettörténészekkel, muzeológusokkal, építészekkel folytatott párbeszédek révén – közelíti meg a történelmet. 2010-ben jelent meg Marosvásárhely legelső hangoskönyve, amely elbeszéléseket, meséket tartalmaz a város meghatározó román és magyar személyiségeiről, olyanokról, akik itt éltek és alkottak. Ezt követte a 2011-ben kiadott, Marosvásárhely épületeiről szóló kiadvány. Sorina Botát három alkalommal tüntette ki a Román Újságíróklub. A város most az ő munkássága és emlékezete előtt, egyben a magas mércéjű újságírás előtt is tiszteleg – fogalmazott Angela Precup. 

Sorina Bota post mortem díszpolgári címét Marcel Ţintar vette át. 

 A díszpolgári címek átadási ünnepségén a Tiberius vonósnégyes muzsikált, a műsort Kilyén Ilka és Liviu Pancu színművészek vezették.