2024. november 24., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Anyák csípőjére teremtve

Egyik kézben babakocsi, másikban bömbölő apróság – fiatal édesanyáktól gyakran látni efféle, kötéltáncosi ügyességet, egyensúlyérzéket igénylő mutatványt.

 

Egyik kézben babakocsi, másikban bömbölő apróság – fiatal édesanyáktól gyakran látni efféle, kötéltáncosi ügyességet, egyensúlyérzéket igénylő mutatványt. Az utóbbi időben azonban egyre többen mondanak le a „tologatás örömeiről ” – amely ellen, persze, nem tiltakozik egyhangúlag a teljes babatársadalom –, és egyre szívesebben viselik saját testükön gyermeküket. Az október 7-én, hétfőn kezdődő nemzetközi babahordozó hétre hangolódva – amely nálunk négy éve kerül megrendezésre – Suba Mónika pszichológussal, baba- és gyermekhordozó-tanácsadóval beszélgettünk.

– A kisfiam apró korában határozottan elutasította a babakocsit, és mivel a kengurut egyikünk számára sem találtam kényelmesnek, maradt az ölben cipelés. Akkoriban nem sokan kötötték magukra gyermeküket, én nem is ismertem ezt a megoldást, mára viszont nagyon divatba jött. Mitől, miért jó hordozott babának és hordozó szülőnek lenni?

– Ez számos tudomány felől megközelíthető. Ha a pszichológia szemszögéből keressük rá a választ, akkor az érzelmi biztonság, a kötődés, a biztonságos kötődés, az elemi igényként megélt testközelség-szükséglet a kulcsszó. A hordozás a biztonságos kötődésnek a megalapozását segíti elő. A kötődés fogalmát egyébként a korai anya-gyermek kapcsolatot tanulmányozó John Bowlby alkotta meg. Evolúciós magyarázata szerint ez egy olyan kétoldalú szabályozórendszer, amely biztosítja, hogy miközben a főemlősök kicsinyei, köztük az embergyerekek, megismerik, felfedezik környezetüket, ne távolodjanak el veszélyes mértékben az anyjuktól.

– A lélektan sokáig mellőzte a kisbaba számára elemi szükségletet jelentő testközelség fontosságát. Néha ma is hallani, hogy elkapatjuk a gyereket, ha sokat tartjuk ölben, illetve ha együtt alszunk vele.

– Pedig egy kisgyermeket nem lehet elkényeztetni. Ez a felfogás a biztonságos kötődés rovására megy, a kötődés ugyanis mindenképpen kialakul, csak nem mindegy, hogy milyen formában. Egy kisgyerek életében az első három év, ezen belül pedig különösen a legelső esztendő a későbbi kapcsolatok megalapozásának időszaka. Ezért olyan fontos az indulás. De a hordozás helyénvalóságát anatómiai bizonyítékokkal is alá lehet támasztani. Erre utal a csecsemő gömbölyűsége, egész testfelépítése, reflexei. Olyan, mintha az anyja csípőjére született volna.

– Régen úgy tartották, hogy az újszülöttet kemény felületre kell fektetni, hogy egyenes legyen a gerince.

– Azokat a szülőket, akik magukra kötik gyermeküket, gyakran az a támadás éri, hogy a hordozás árt a gyerek hátának, mivel össze van görnyedve a hordozókendőben stb., és amikor nem marad más érv, elhangzik a kemény felületre fektetés tanácsa is. A gerinc azonban sohasem egyenes, sem újszülött-, sem felnőttkorban, tehát a baba gerincének (nem a babának!) az a legjobb, ha megtámasztjuk a számára megfelelő, fiziológiás helyzetben. A megfelelő hordozóeszköz a baba gerincét függőlegesen, a természetes ívét megtartva támasztja meg. Hangsúlyozom, a baba nem ül, hanem terpesztett guggoló testtartásban, térdhajlattól térdhajlatig meg van támasztva, a térdei fel vannak húzva. Nem fejt ki erőt, az izmok szerepét ugyanis a hordozóeszköz veszi át. A csecsemő ilyenkor egy testként mozog az anyával.

– Nagyobb gyerekeket is lehet így, például hordozókendőben „szállítani”?

– A hordozás felső határa a gyerek életkora szempontjából kb. négy év, amúgy addig van szükség rá, amíg a gyerek igenyli (tehát lehet több vagy kevesebb). A szövött hordozókendő az az eszköz, amelyet újszülöttkortól a hordozós kor végéig használhatunk, a gyerek nem növi ki, mindig az anatómiailag helyes pozícióba tudjuk kötni vele, életkortól függetlenül.

– Van jelentősége annak, hogy elöl, hátul, oldalt viseli-e az anya gyermekét?

– Az, hogy hogyan kötjük fel a kendőt, a baba életkori sajátosságaitól, illetve a család igényeitől függ. A pici gyerekeknél az anyukák inkább az elölhordozást választják, nagyobb biztonságot nyújt számukra, hogy láthatják gyermeküket, akit így akár meg is szoptathatnak, és a kötést is könnyebb megtanulni. Amúgy az elölhordozás a „civilizált ember” találmánya, a természeti népek csak a csípőn és háton hordozást ismerik. Nagyon fontos tudni, hogy már az újszülött babát is a hátunkra köthetjük, akárcsak a nagyobb gyerekeket. Ennek az az előnye, hogy hordozás közben szabadok lesznek a kezeink. Ugyanakkor egyszerre két gyereket is lehet hordani. Számtalan lehetőség kínálkozik, minden a kreativitáson múlik.

– Mi történik, ha az édesanya rosszul köti fel a kendőt?

– A babahordozásnál három kérdésre kell megtalálni a választ: miért, miben és hogyan hordozzunk? Mindhárom kérdéssel a legjobb szakemberhez fordulni. Ha a szülő rosszul köti fel a kendőt, az neki is, gyermekének is kényelmetlen lesz, így könnyen lemond erről az egyébként ideális megoldásról. Mint mindenben, ebben is nélkülözhetetlen a gyakorlás, illetve szükség lehet egy kis igazításra is a tanácsadó részéről.

– Meg lehet-e különböztetni a hordozott babákat a babakocsisoktól? Persze, anélkül, hogy általánosítanánk.

– Ez esetben nyugodtan általánosíthatunk. A hordozott babák kevesebbet sírnak, nyugodtabbak, ugyanakkor tanulmányok bizonyítják, hogy náluk nincsenek gerincproblémák. Azoknál a csecsemőknél, akik sokat fekszenek a hátukon, babakocsiban vagy kiságyban, a „lapos fej”-szindróma is jelentkezhet. A hordozókendőben lévő babát folyamatosan éri valamilyen inger. Az ölbebaba.hu internetes oldalról idéznék: „A csontrendszer mellett a hordozás az izomzatra is jótékony hatással van. Az izomtónus optimális igénybevétele, az izmok finom, de szinte állandó mozgása gyengéden edzi a babát, aki így jó eséllyel hamarabb meg tudja tartani a fejét, majd a törzsét. De a mozgás nem csak magukra az izmokra hat, hanem az egész idegrendszerre. A hordozó személy folyamatos mozgása (legyen szó monoton, ritmusos mozgásokról vagy hirtelen, nagy mozdulatokról) optimális ingerkörnyezetet biztosít a mozgásfejlődésért felelős agyi területek számára, így nem ritkán áll elő az, hogy azoknak a hordozott babáknak, akiket gyakorta féltenek attól, hogy az állandó hordozás miatt később fognak majd mozogni, hamarabb indul meg a mozgásfejlődésük, de legalábbis jóval harmonikusabban, mint nem hordozott társaiknak. Az idegrendszer azonban nem csak a mozgás által juthat extra előnyökhöz, hanem attól a helyzettől, amit maga a hordozás biztosít. A hordozott babák függőlegesen, a felnőttekkel közel azonos magasságból szemlélhetik a világot. Környezetük gazdagon látja el ingerekkel érzékszerveiket anélkül, hogy túlzottan igénybe venné azokat, illetve a fejlődő agyat, így az idegsejtek között sűrű kapcsolati hálózat alakulhat ki”. És ami még nagyon fontos: a hordozott baba a felnőttek szemszögéből, magasságából szemlélve környezetét jóval több ingerhez és információhoz jut, mintha kiságyban vagy babakocsiban feküdne.

– Mennyire drága egy hordozókendő, és hogyan szerezhető be?

– Mindenekelőtt megjegyezném, hogy a hordozásnál nemcsak a kendőről beszélhetünk, bár én azt tartom az ideális megoldásnak. Mivel egy speciális, keresztsávoly szövésű kendőről van szó, internetes szakportá-lokon lehet megtalálni. Vannak százeurós hordozókendők is, de nem mindig a legdrágább a legjobb. Használt kendőket hozzáférhetőbb áron találhatunk.

– A használt hordozókendő elég biztonságos?

– Nemcsak biztonságos, de jobb, mint új korában, a használat során ugyanis szó szerint „betörik”, puhább lesz. Nekem is van egy 16 éves kendőm, még mindig kiválóan „működik”. Mindenesetre vásárlás előtt ajánlatos felkeresni egy tanácsadót, hogy tényleg azt vegyük, amire szükségünk van.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató