Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2023-05-08 15:00:00
Majdnem napra pontosan egy év elteltével a Kultúrpalota színpadán megismétlődött a csoda. Műsoron – jelen esetben a Zenei Napok előtti héten – Sosztakovics a-moll hegedűversenye és Jean Sibelius Esz-dúr 5. szimfóniája.
Az a-moll hegedűverseny Dmitrij Sosztakovics 1947–48-ban írt versenyműve, David Ojsztrahnak ajánlotta, hiszen vele szorosan együttműködve komponálta és ő is adta elő a Leningrádi (Szentpétervári) Filharmonikus Zenekar előadásában Jevgenyij Mravinszkij vezényletével 1955. október 29-én. Miért kellett hét évet várni a bemutatóval? Sosztakovics az „asztalfióknak” írta más műveivel egyetemben, mert ilyen módon akarta átmenteni azokat a zenei gondolatait – a sztálini időszakban –, amelyek nyilvánosságra jutása akkor még egyáltalán nem volt bizonyos.
Valentin Serban repertoárján a klasszikusoktól a kortárs zenéig sok minden szerepel. Gyorsan halad a világhír felé. 2010-es évektől koncertező művész.
„Teljesen ismeri a hangszert annak mély intimitásában. Azon kevesek közé tartozik, akik a frissesség és a hitelesség szellemét hozó koncertszólistaként valósítják meg magukat” – írja Cristian Mandeal.
Izzóan szenvedélyes, minden pillanatban kirobbanásra készen energikus, a legtisztább alázattal hajlik meg Bach előtt – pl. ráadásként a III. a-moll szólószonáta (BWV. 1003) Adagiója ahogy a nyújtott ritmus és a szekund távolság ismételgetéséből kibontakozik.
Sibelius a mai napig kétséget támaszt zeneszerzői tehetsége felől hallgatóban és szakemberben egyaránt. Egy biztos, hogy a finnek nemzeti zeneszerzőjüknek tekintik, de ő maga sem hitt a csalhatatlanságban. Halála előtt 31 évvel letette a tollat, hátat fordítva a zenének. A finn kormány megbízta Sibeliust az Ötödik szimfónia megírásával 1915-ben, a zeneszerző ötvenedik születésnapjának emlékére. Sibelius két átdolgozás során „birkózott Istennel”, hogy elérje a szimfónia 1919-es végleges változatának „mély logikáját”.
Mostanában egyre több karmestert ismerünk meg, hazait és külföldit egyaránt, akiknek művészete komoly meggyőző erővel hat a közönségre. Shaburov férfias, egyenes művészi jelleme több. Nála az értelem az érzelmek és ösztönök fölé kerekedésének küzdelméből egészen nagyszerű eredmények születnek, monumentális interpretációkkal. Ezt a zenekar is érzi. A közönség ünnepelte a kiváló művészeket.