Algoritmus a gyakorlatban

Hogyan is működik a közösségi média?

– Amikor előkerül az algoritmus szó, akkor nagyon sokan egy szigorú kódsorra gondolnak, pedig az algoritmus nem más, mint egy viselkedést elemző program, ami arra lett kitalálva, hogy azon adatok alapján, amelyeket a felhasználókról gyűjt, olyan tartalmat kínáljon, ami az adott személy számára érdekes, ezáltal minél hosszabb ideig ott tartsa a felületen. Ez általában mindegyik platformra érvényes, legyen szó a Facebookról, Instagramról, TikTokról, YouTube-ról vagy bármi másról – mondta a 12. PontKom konferencián Petru Barbara tartalomgyártó, közösségimédia-specialista.

A közösségi média algoritmusai tehát személyre szabottan működnek, folyamatosan elemzik a tevékenységet és az érdeklődési mintát, majd ezek alapján állítják össze és rangsorolják a számunkra megjelenő tartalmakat, hogy azok minél relevánsabbak és minél figyelemfelkeltőbbek legyenek, fogalmazott a szakember. Ezzel együtt viszont az a kérdés is felmerül, hogy mitől függ, hogy egy adott tartalom mennyire lesz felkapott. Sok tényező van, viszont hogyha csak a nagyon fontosokat emeljük ki, akkor egyrészt ott van a téma aktualitása, mondta Petru Barbara, aki példának a karácsonyi tartalmakat hozta. Elmondta, hogy ha a nyár közepén posztolunk valamilyen karácsonyi tartalmat, akkor az nyilván nem fog menni, csak hogyha nagyon vicces. Az aktualitáson túl azonban vannak más tényezők is, amelyek miatt felkapottá válhat egy tartalom, ilyen többek között a váratlanság, a humor, illetve valami teljesen véletlenszerű dolog, amit azonban az emberek szeretnek és végignézik, ennek következtében pedig az algoritmus is dob rajta.

Az algoritmus kapcsán azonban van egy mítosz is, hogy a tartalom nagyon jó minőségű kell legyen, sokszor azonban azt lehet tapasztalni, hogy a legrosszabb minőségű tartalmak teljesítenek a legjobban. Például szinte minden esetben a pixeles (rossz felbontású) képek azok, amelyekből a legjobb mémek születnek, illetve az úgynevezett trash tartalmak is hatalmas elérésre képesek, példázta a közösségimédia-specialista, aki azt is hozzátette, hogy ha egy adott posztra sokan reagálnak, akkor azt az algoritmus is elkezdi továbbterjeszteni.

Az algoritmus kapcsán Petru Barbara elmondta, hogy ez gyakorlatilag egy végtelen nagy köd. Sokat beszélünk róla, vannak jó tanácsok, vannak tényezők, amelyektől egy tartalom jobb lehet, de ezek soha nem biztosak, mondta a szakember, aki kiemelte azt is, hogy az algoritmus napról napra tanul, változik, és mire a szakemberek eljutnak oda, hogy kiismerjék, már teljesen máshol tart.

Ugyanakkor az biztosan elmondható, hogy az algoritmus működésének az alapja az, hogy adatokat gyűjt a felhasználókról, ezek az adatok pedig az idő múlásával egyre részletesebbé váltak, mivel az elmúlt években a közösségi média algoritmusai rengeteget fejlődtek. Régen elég volt például csak a nézettséget mérni, az nem számított, hogy hányan nézik meg csak a feléig a videót, de most már ez is nagyon sokat számít, valamint ezelőtt 15 évvel nem volt arra vonatkozó adat, hogy hányan viszik vissza a videót, vagy éppen arra, hogy melyik a legnézettebb része az adott videónak, továbbá, hogy hányan like-olják vagy hányan osztják tovább, sorolta a változásokat Petru Barbara, aki aláhúzta, hogy az algoritmus most már képes egy rövid megállításból is kiszűrni, hogy éppen mi történik.

Forrás: a konferencia Facebook-oldala

Az algoritmus tehát rohamosan fejlődik, de mi, felhasználók mennyire vagyunk tisztában azzal, hogy hogyan működik mindez? A gyerekek tisztában vannak vele, a 10–14 év közöttiek több alkalommal leírják azt, hogy a TikTok veszélyes, mert sok butaság jön szembe, nyomatékosította Petru Barabara, aki gyerekekkel is foglalkozik. Amikor valaki egy tartalomra azt mondja, hogy butaság, akkor tovább kell görgetni, és többet az a tartalom nem fog szembejönni, ezt a tudást is megpróbálja átadni a gyermekeknek, azonban azt is hozzáteszi, hogy általánosan nézve a fogyasztók nincsenek tisztában azzal, hogy hogyan kellene használni a közösségi médiát, illetve hogyan szűrjék ki a „butaságokat”.

A szakember arról is beszélt, hogy meglátása szerint a közösségi média egy fantasztikus hely, csak még fiatalkorban meg kell tanulni, hogy hogyan is kell használni. Ha tudatosan használjuk, pont mint az internetet, akkor egy fantasztikus eszköz lehet, amit ha valaki nem használ, akkor lemarad, mondta a közösségimédia-specialista, aki arra is rámutatott, hogyha egy személy holnaptól törli az összes fiókját, attól a social media még meg fog maradni.

Nem szabad elfelejteni viszont azt sem, hogy a közösségi médiának vannak veszélyei is. Petru Barbara arra is felhívta a figyelmet, hogy ezeket tudatos felhasználással, kritikus gondolkodással lehet csökkenteni. Továbbá arra is figyelni kell, hogy milyen a helyes közösségimédia-használat, mikor és hogyan érdemes ezeket az oldalakat használni. Sokan lépnek fel a közösségi médiára azért, mert unatkoznak, és a social media egyfajta reflexszerű válasz az unaloműzésre. Igazából akkor van célja fellépni ezekre a felületekre, ha valaki kíváncsi arra, hogy például hogyan kell banánkenyeret sütni, vagy ötleteket szeretne keresni egy következő projektjéhez, emelte ki a szakember, aki azt sem rejtette véka alá, hogy a közösségi média használatának szórakozás is lehet a célja, azonban ebben az esetben érdemes beállítani egy időzítőt, hogy mennyi időt akarunk a felületeken tölteni. Petru Barbara szerint, ha megszólal az óra, hogy már egy órája csak a közösségi médiát nézzük, az bűntudatot tud kiváltani az emberekből.