A veszélyeztett fajok védelmére összpontosítanak

Összegzés és jövőbeli tervek a Milvusnál

Évi összegző sajtótájékoztatóján a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei beszámoltak arról, hogy idén is kiemelt figyelmet szenteltek több veszélyeztetett faj – a kékvércse, a túzok, a kerecsensólyom és a szalakóta – korábban elkezdett védelmi intézkedéseinek folytatására. Jövőre a parlagi sasra mint az év veszélyeztetett fajára fordítanak kiemelt figyelmet. 

12 ezer gyűrűzés, vadátjáró és hallépcső 

Papp Tamás ügyvezető igazgató ismertette a madárállomány jelenlegi helyzetét, az évente kétszer elvégzett monitorozásuk alapján például az ország nyugati részén a kerecsensólyom-állomány továbbra is 40 pár felett van. A kékvércse esetében egy új, fémből készült költőládát teszteltek, amely reményeik szerint hosszú távon hozzájárul a faj védelméhez. A parlagi sasról idén nagyon kevés az információ, ám ezek aggasztóak. 

Elindult a DIVERSEED projekt, amelynek célja a fajgazdag kaszálók megőrzése és helyreállítása. Egy másik projekt az Open Rivers nemzetközi program keretében valósul meg. A Román Vadonvédelmi Társasággal együtt átfogó vizsgálatokat végeznek a Maros  és mellékágai mentén, mintegy 550 km-es szakaszon. A cél olyan kis méretű, használaton kívüli gátak azonosítása, amelyek akadályozzák a halak szabad vándorlását, és amelyeket a projekt második szakaszában el lehetne bontani.

Folytatódtak a nevelési és a madárrehabilitációs programok, jelenleg is sok madár lábadozik az egyesületnél – tájékoztatott Papp Tamás. 

A Chituc-turzáson 12. alkalommal szerveztek madárgyűrűző tábort, ahol 100 madárfaj több mint 12 000 egyedét gyűrűzték meg. A madarakat Törökországban, Szaúd-Arábiában, Norvégiában és Görögországban fogták vissza. 

Két, természetvédelemben fontos műszaki megoldásról is beszámoltak, az egyik a radnóti hőerőmű gátján épült hallépcső, amelyet a hőerőmű felújítására kiadott engedély részeként kértek. Több mint nyolc évnek kellett eltelnie, míg elkészült, ez átjárást biztosít a halak számára.

A másik látványos műszaki fejlesztés eredményeként az A8-as  autópályán Nyárádkarácson térségében két vadátjáró építése van folyamatban.

A jövő évben a Conservation Carpathia Alapítvánnyal megkezdik a fakó keselyű visszatelepítését a Fogarasi-havasokba, miután megérkezik az első madárszállítmány Spanyolországból.

– Januártól indul az Egyensúlyban a megújuló energiák és a biodiverzitás című projektünk is, amelyet a svájci alap finanszíroz. Partnereinkkel – a WWF-fel és a SOR-ral – azon dolgozunk, hogy a nagy lendülettel zajló megújulóenergia-telepítések ne járjanak a természet károsításával – fogalmazott Papp Tamás. 

A parlagi sas a 2026-os év veszélyeztetett madara

Az év veszélyeztetett faja program 2026-ban is folytatódik. Miután tavaly a szalakóta védelmére összpontosítottak, a jövő évet a parlagi sas (Aquila heliaca) védelmének szentelik.

A Milvus Csoport madarászai 2016-ban Arad megyében azonosították az első parlagisas-fészket, miután a faj az elmúlt 45 évben nem fészkelt hazánkban. Ezt követően évről évre figyelemmel követték a parlagi sasok által elfoglalt revíreket (élettér) és költési próbálkozásokat. 2024-ben rekordnak számító kilenc revírben észleltek parlagi sast, három sikeres költő párt regisztráltak, és négy fióka repült ki a fészkekből. Ezt követően 2025-ben csak az előző évben költő három párt azonosították, de nem voltak megbízható adatok a költési sikerükről.

Ez a faj a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vöröslistáján „sebezhetőként” szerepel, míg Romániában „kritikusan veszélyeztetettnek” minősül.

A faj védelmi tevékenységeinek megkezdéséhez elengedhetetlen, hogy először világos kép rajzolódjon ki Románia sasállományáról. Ehhez terepi felmérésekre van szükség: intenzív keresésekre a párok azonosítása, az esetleges fészkek lokalizálása és a költés megfigyelése érdekében.

E lépések után lehetőség nyílik mesterséges fészkek kihelyezésére és kamerák beszerelésére, hogy a költési folyamat megfigyelhető legyen.

Emellett a parlagi sas évében a Milvus fák ültetését is vállalja, mivel az egyik fő oka annak, hogy a faj kritikusan veszélyeztetetté vált, hogy az alföldi tájban nagyon kevés a fészkelésre alkalmas öreg fa – tájékoztatott Bărbos Lőrinc, a Milvus biológusa.

Idén a szalakóta volt az év veszélyeztetett madara

Az idén a szalakóta volt az év veszélyeztetett madara, tavasszal 30 betonitból készült, Schwegler típusú mesterséges odút szereltek fel. További 60 ugyanilyen odú kiszállítását várják, ezeket a szervezet támogatói adományaiból sikerült beszerezni. Ugyanebben az időszakban további 65, fából készült mesterséges odút is kihelyeztek, ezzel hozzájárulva azoknak a fészkelőhelyeknek a pótlásához, amelyek az elmúlt években elvesztek vagy megrongálódtak. Emellett mind a 708 általuk felszerelt mesterséges odút ellenőrizték és megjavították. 

Az utolsó túzokélőhelyek védelme 

A sztyeppi madarak, köztük a túzok is, napjainkban a legnagyobb állománycsökkenést mutató madárcsoportok közé tartoznak, ami komoly aggodalomra ad okot természetvédelmi szempontból.

Mivel számos fajuk osztozik a mezőgazdasági élőhelyeken az emberekkel, a túzokfélék (Otididae) különösen sérülékenyek, ezért aktív természetvédelmi intézkedésekre van szükség.

A túzok és a reznek e család két jól ismert faja, amelyek olyan régióban élnek, ahol az erős antropikus nyomás, a földhasználat változásai és a mezőgazdaság intenzívebbé válása jellemző. Európában a túzokállomány 11 év alatt egyharmadával csökkent, noha a nyugatpannon populáció (Ausztria, Magyarország nyugati része és Szlovákia) ugyanebben az időszakban több mint a duplájára nőtt.

Az átfogó Life Eurobustard projekt célja megállítani a túzok és a reznek európai állományainak további csökkenését, a közép-európai túzokvédelem elmúlt 25 évének sikeres tapasztalataira építve.

A túzok és reznek határokon átnyúló védelme Európában elnevezésű projektet 30 partner valósítja meg nyolc országból. A projekt három fő területe: a célfajok élőhelyeit javító intézkedések; az elektromos légvezetékeknek való csapódás okozta mortalitás mértékének csökkentése; a gépesített mezőgazdaság által okozott pusztulás mérséklése.

A projekt keretében a Milvus Csoport Nagyszalonta (Bihar megye) térségében az utolsó megmaradt hazai túzokélőhelyek védelmét tűzte ki célul.

A projekt keretében az egyesület tevékenységei kizárólag a túzok védelmére összpontosítanak, mivel a rendelkezésre álló ismeretek alapján a reznek nem költ Romániában, csupán vonulási időszakban, illetve télen jelenik meg szórványosan az ország délkeleti részén, jellemzően Dobrudzsában – magyarázta Nagy Attila, a Milvus Csoport biológusa. A sajtótájékoztató végén egy, a környezetvédelmi őrség által elkobzott tengelicet mutattak be. A kis madarat lépezéssel (fagyöngy bogyójából készült ragasztóval) fogták be, megsérült, kitépődtek a tollai. A Milvusnál meggyógyították, meggyűrűzték és szabadon engedték.