2021. január 28., csütörtök

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Kedei Zoltán emlékének

Hej, regö-rejtem, regét rejtem.

Kelj fel, gazda, már ne aludjál,

fénybe mártva itt vagyok,

nőnek már a nappalok,

henyélni kár.


XXI. század eleji pogány regösének. Mai sétánkat ezt mormolva indítom.


Hej, regö-rejtem, regét rejtem.

Tájban, fényben elrejtőztem,

nap nap után hadba mentem,

szép szavakkal verekedtem,

bánkódni kár.


A karácsonyolásról írja Bogdán István a Régi magyar mulatságokban, hogy 26-án, Szent István napján, a legények felköszöntötték a falu Istvánjait. E nap azonban a regölésé is.


Hej, regö-rejtem, regét rejtem.

Regösének, regösének,

bujdoklása remény fényének,

gyertyalángnyi melegségnek,

rég megígért üdvösségnek,

dalba bújtatott reménynek,

hiánya a megértésnek,

fáj, nagyon fáj.


Kedei Zoltán: Újrakezdés




Ez az ősi napfordulati, jórészt ókori eredetű dramatikus alakoskodó tevékenység, illetve a párokat összevarázsoló művelet Európa új népeinél is tovább élt.


Hej, regö-rejtem, regét rejtem.

Ősök árnyán,

turul szárnyán

Emese álma kerekedik,

rege fonala szétesik.

Ki jön ma táltos paripán,

ki jár jegybe e szűz után?

Holló mondja keresztfán:

kár, nagyon kár.


Az állati alakoskodók elleni állandó egyházi tilalom az ősi bikát és szarvast kikoptatta, de búvópatakként nálunk részint az óhazabeli sámánok, részint az új hazában kialakult királyi mulattatók, énekmondók, a regösök tevékenysége is továbbfejlesztette.


Hej te regés, hej te regős,

bolond voltál, tán eszelős,

láncos botod, köcsögdudád 

elvették. Tán elvesztetted?

Kín, nyomor és becsület,

tisztelet az élőknek,

neked is jár.


A reg, regös, regölés varázst, varázslót, varázslást, varázsigét jelent. A regösének szövege sokszor érthetetlenül eltorzult, de magyar nyelvi mivolta végig megmaradt.

Hej, regö-rejtem, regét rejtem.

Az isteni szeretet

adjon nekünk életet,

didergő gyertyafényeket,

böjtös kis melegségeket –

– anyám nyelvén szól az ének –,

ríni most kár.


Az alakoskodás ritka, de a láncos bot, amivel a taktust ütögették, esetleg a köcsögduda maradt. Általában legények regöltek, de szinte kizárólagosan lányos házaknál. Többszakaszos énekük a jöttüket bejelentő bevezetés után jókívánságokat halmoz a gazdára.


Hej, regö-rejtem, regét rejtem.

A táltos akarat

sebes folyóvíz alatt

ad sok kövér halat,

zöld selyem pázsiton,

ott legelő szarvason,

csodaszarvas-agancson

égő gyertyát.


Róth Miksa: Pax – az 1898-1900-as párizsi világkiállítás ezüstérmes alkotása



Néha a karácsonyi csoda is megjelenítődik.


Hej, regö-rejtem, regét rejtem.

Láng gyulladván gyulladjék,

kisded altatván aludjék,

szeme fénye viduljék,

ajka emlőre simuljék,

még ha is fáj.


Mindenképpen összefonódik a növekvő, megváltó fénybe vetett hittel.


Hej, regö-rejtem, regét rejtem.

Itt nő, aki majd megvált,

szelídségét hadd szeressem,

biztatásra legyen merszem,

kenyeremből ki-ki messen,

hitéből ki-ki vehessen,

Tisztelni a fény Urát

neki kijár.


Folytassunk sétánkat olyan természettudomány-történeti megállóhelyek felkeresésével, amelyek éppen szilveszter közeledtével sikkadnak el, maradnak említetlenül.

December 26. 1742-ben e nap született Gyulafehérváron Born Ignác minerológus és geológus. Mária Terézia 1776-ban megbízta a bécsi császári természetrajzi gyűjtemény rendezésével. Kezdeményezésére hívták össze Selmecbánya mellett, Szklenón az első nemzetközi geológiai és bányászati kongresszust 1786-ban. Érdemeiért több külföldi akadémia (Szentpétervár, Göttingen) tagjává választotta. Tökéletesítette az arany- és ezüstércek higannyal történő feldolgozását, a foncsorozást és az amalgámozást. Elsőként fordult szembe az alkímiával, a vegyészeti ismeretek iskolában való oktatását követelve.

1819-ben született Hollósy Jenő Jusztinián csillagász, bencés apát. Soproni tanár korában, hogy a német nyelven tanulásra szorított tanítványain segítsen, magyarra fordította s 1855-ben kiadta Schabus Jakab iskolakönyvét Könnyenérthető alapelemei a természettannak alsó reál- és gimnáziumi iskolák számára címen. Népszerű csillagászat című művét a Magyar Tudományos Akadémia díjjal jutalmazta.

1865-ben született Róth Miksa. Legfontosabb alkotásai a kassai dóm Szent Mihály-kápolnájában, a kecskeméti városházán, az Országházban, a szabadkai városházában, a Lipótmezei Elmegyógyintézet kápolnájában láthatók. A Kultúrpalotában, a Tükörterem és a Kisterem üvegmozaikjai Marosvásárhely kincsei, identitásunk részévé váltak.

December 27. János apostolé. A tanítványok legfiatalabbja ő, s egyben a Jelenések könyve aggastyán szerzője. A János-pohár a napján tartott borszentelésből s egy legendából fakad: Aristodemost akarván megtéríteni, megitta a mérgezett bort, de az nem ártott meg neki. Innen ered a János-pohár búcsúital gyakorlata is. A szokást a szászok honosították meg Erdélyben, s neve ráragadt az áldomásitalra is.

Ugyane nap, 1571-ben született a csillagász Johannes Kepler, 1822-ben a mikrobiológus Louis Pasteur. 1831-ben e nap indult világ körüli útjára Charles Darwin.

December 28. az aprószentek napja. Kr. u. II. század óta emlékeznek azokra az ártatlan kisdedekre, akiket a Máté evangéliumában feljegyzett jámbor hagyomány szerint Heródes Betlehemben és környékén azzal a szándékkal mészároltatott le, hogy köztük a zsidók Messiását, féltett trónja követelőjét is leölesse. Az ünnep időpontja jó sokáig ingadozott, a karácsonytáji többi emléknappal együtt. Ennek oka, hogy ennek az ünnepkörnek a középpontja régebben a vízkereszt volt. Innen csak a IV. század vége felé tevődött át Jézus születésnapjára, azaz az ifjabb karácsonyra.

Az aprószentek napja különben már az evangélium tanúsága szerint is szorosabb kapcsolatban állott a vízkereszttel: ez a napkeleti bölcsek hódolatának az emléknapja. Hisz a Heródes öldökléséről szóló bibliai történet a mágusok jöttéről szól, s abból indul ki, hogy a mágusok Heródestől tudakolják a zsidók újszülött királyának hollétét, kinek csillaga őket Júdeába vezérelte. A karácsonnyal való szorosabb kapcsolat különben már csak azért sem lehet régibb az V. századnál, sőt talán ennél is fiatalabb, mert az aprószentek napját megelőző két ünnep kijelölése is a karácsony dátumának végleges megállapításától függött. Ez pedig, jóllehet már 554-ből említi egy római ünnepjegyzék, legalább a nyugati egyházat illetőleg, általánossá csak Justinianus császár törvénykezése után vált.

Apor Péter a Metamorphosisban utal a lányok vesszőzésére, akárcsak Bod Péter a gyermekekére, ekképpen:

Ezen a napon a gyermeketskéket jó reggel vesszővel megütögetik az Atyák vagy mások annak emlékezetére, hogy gyermekek szenvedtek a’ Kristusért, ’s ezeknek-is szenvedni kell a’ világi életben.

Az aprószentek napi korbácsolás (suprikálás, csapulás, mustározás) ma is az egész országban ismert. Utalnak a mondókák arra is, hogy a vesszőzés elűzi a keléseket, betegségeket (szófogadó légy, egészséges légy, friss légy, keléses ne légy).

December 31. I. (Szent) Szilveszter emlékünnepe. Pápaságának idején (314–335) Nagy Konstantin császár az állam első intézményévé emelte a katolikus egyházat.

Az évkezdet mindenhol jelképes vízválasztó – téltemetés, télkiverés, az óév kiharangozása. A bő termést biztosító, gonoszűző szokások korcs utódai a mai szilveszteréji „balhézások”. A szilveszteri-újévi szerencsejelképek: a kéményseprő, négylevelű lóhere, patkó, lencse s főleg a malac szintén régi szokások túlélő tanúi.

Január 1. a béke világnapja 1984 óta. VI. Pál pápa kezdeményezésére ez a nap arra figyelmeztet, hogy az előttünk álló új évben 

törekedjünk arra, hogy békében éljünk önmagunkkal, minden emberrel és mindennel az egész világon.


Te tünde fény! futó reménység vagy te,

forgó századoknak ritka éke:

zengő szavakkal s egyre lelkesebben

szóltam hozzád könnyüléptü béke!


Himnusz a békéről. Radnóti Miklós gondolatai ezek 1938-ból.

Kedves Olvasóm, itt befejezem újévköszöntő óévi sétánkat – 


Hej, regö-rejtem, regét rejtem.


– az újrakezdés reményével kívánva bort, búzát, békességet, maradok kiváló tisztelettel.

Kelt 2020-ban, Szilveszter napján