2021. június 20., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

 Nincs két hete, hogy május utolsó szombatján különös égi jelenség részese voltam. Bakonybéli kirándulásunk éjszakáján a fejünk fölött, napnyugta után, már éjszaka, a felszikrázó csillagképek alatt libasorban fénypontok vonultak. Jómagam szeretek napnyugta után szabad szemmel műholdak után kutatni az égen. Láttam az elsőt, 1957-ben. S ha szerét ejtem, belebámulok a csillagos égbe bármikor. S a csillagok sokaságát csillagképekbe gyűjtve, szatellitek méltóságos vonulását s hullócsillagok fényjaját temetem szemem karikájába.

 De libasorban? És ennyi! Négy tucatnál is többet számoltam össze. Páratlan látványt nyújtottak.


Starlink műholdak hada – a jövő 



 Ez azonban még csak a kezdet. Elon Musk – amerikai mérnök, multimilliárdos innovátor, a világ leggazdagabb embere – SpaceX vállalata, beszállva a globális, űralapú internet-szolgáltatás létrehozásáért folyó versenybe, saját hordozórakétájával május 24-én, honi idő szerint 5.30-kor elindította a Starlink első hatvan kis műholdját. A globális lefedettséget megcélzó tervek megvalósításához, teljes kiépítése után (várhatóan 9 év múlva), közel 12000 (!) különálló űreszközre lesz szükség.

 A műholdak kezdetben 440 km magas, nagyjából kör alakú pályán keringtek, később azonban a hajtóművek működtetésével elfoglalták üzemi, 550 km magasban húzódó pályájukat. Június elejére a műholdak már szétszóródtak pályájuk mentén, így a tiszta égen már nem „vonatként”, csak egyenként elhaladó fénypontokként látszanak.

 A Starlink műholdak első csoportja nyújtotta lenyűgöző látvány immár elmúlt, de aki szeretné saját szemével is látni a még egy csoportban mozgó műholdakat, annak javasolnám, hogy a következő 60-as csoportok felbocsátásáról a http://www.urvilag.hu/ portálon érdeklődjön.

 Jóllehet az érdeklődő laikusok számára izgalmas látvány a műholdak sorban vonulása, a csillagászok mégsem lelkesednek a látványért, sőt kifejezetten zavaró tényezőnek tekintik. Ha mind a 12000 Starlink műholdat pályára állítják, akkor egy adott helyről egyszerre több lesz közülük látható, mint ahány csillagot látunk az égen. Ugyanakkor a csillagászok azért is aggódnak, hogy a Starlink csak a tervezett megakonstellációk első hullámát jelenti. Az Amazon nemrég jelentette be, hogy már a közeli jövőben 3236 műholddal kíván internetes szolgáltatást biztosítani, de hasonló terveket fontolgat az OneWeb és a Telesat is. 

 Sokak véleménye szerint egyáltalán nem biztos, hogy szükség van arra, hogy több, egymással versengő megakonstelláció műholdak ezreivel biztosítson internet-szolgáltatást. A verseny önmagában nem lenne baj, de félő, hogy a versenyben lemaradók beszüntetik a szolgáltatásukat, műholdjaikat viszont otthagyják a Föld körüli pályán, az űrszemét amúgy sem csekély mennyiségét gyarapítva.

 És milyen lesz az ég, egünk, 12000 vagy annál sokkal több, éltető napunk fényét visszaverő, természetellenesen világító micsodával? Csillagképek, az ember előtti csillagvilág csodája helyett.

 Talán nemsokára a múlté lesz a csillagos ég. Mert a földi fényszennyezés elől ma még el lehet vonulni a természetbe, olyan helyre, amely felett még a bántóan sok éjszakai, járatos repülőgépek sem repülnek. De kivonulni a Föld fényszennyezett ege alól, hová?

 Június első dekádjának végén tegyünk egy kis sétát a csillagos égbolton, csodálkozzunk rá kissé a csillagokra. Míg tehetjük…

 A téli csillagképek közül már csak az Ikrek pillantható meg a nyugati látóhatár fölött. Északnyugaton a Szekeres készül kidöcögni az ég boltozatáról, a Perszeusz és a Kassziopeia az északi látóhatár fölött pislákol, de csak teljes látóterű, fényszennyezésmentes helyen pillanthatjuk meg őket. Felettük a Zsiráf nyaka nyújtózkodik a Sarkcsillag irányába. Az Ikrektől dél–délkeletnek állnak sorba az állatövi csillagképek: a Rák, Oroszlán, Szűz, Mérleg. A fejünk felett az Ökörhajcsár a Vadászebeket hajtja a soha utol nem érhető Nagy Medve felé. A Sárkány farka meg belóg most is a Kis Göncöl és a Nagy Göncöl közé. Innen kelet felé a Herkules emelné az Északi Koronát a zenit irányába.

 A bolygók közül a Merkúr kora éjszaka keresendő az északnyugati látóhatár fölött. A Vénusz ott ragyog napnyugta után a nyugati égen, Castor és Pollux között. A vöröslő Mars a Rákban látható éjfélig. A Jupiter sárgás fényével a Vízöntőben időzik éjfél után a délkeleti-déli égen, éjfél körül kél. A Szaturnusz a Bakban hátrál. Az Uránusz kora hajnalban kel a Kosban a délkeleti ég alján. A Neptunusz a vízöntőben kereshető az éjszaka második felében.


 Méhlegelő – bíborherés rét – a jövő záloga



 S holdunk? Előző napi „csínytevése” után, ma a nap után nyugszik, de alig látható még vékony D-je újholdat követően. Hiszen napja sincs, hogy a nap elé settenkedett éppen délidőben: a 2021-es év különleges látványossága az egy nappal ezelőtti gyűrűs napfogyatkozás volt.

 Kanadától kezdve az Északi-sarkkörön át Szibériáig húzódott. A Kárpát-medencében részleges napfogyatkozásként látszott. Tőlünk nézve a napnak csak viszonylag kis területébe harapott bele a holdkorong. A fogyatkozás 7-8%-os volt, így szabad szemmel az utcán járva észre sem lehetett venni a jelenséget, de aki naptávcsövön keresztül nézhette, annak a delelő napon pompásan látszott a fogyatkozása. Ilyenkor az egyébként feketének látszó napfoltok valójában fénylenek a teljesen fekete holdkorong mellett. Nagy nagyításon vizsgálva a holdperem sötét sziluettjén a holdi hegyeket és völgyeket is lehetett látni. A hidrogén-alfa naptávcsövön keresztül pedig a napperemi protuberanciák, vagyis a napkoronában lebegő vagy mozgó, környezeténél sokkal sűrűbb és hűvösebb felhők adtak különleges játékot. Gondoljunk csak bele: egy-egy ilyen protuberancia átmérője Földünk sugarának sokszorosa.

 A legközelebbi napfogyatkozás 2022. október 25-én várható.

 Tegnap, június 10-én volt 199 éve annak, hogy megszületett a Magyar Földrajzi Társaság alapítója és első elnöke, Hunfalvy János. Filozófiai, jogi és teológiai tanulmányai után, a berlini egyetem hallgatójaként szerette meg és választotta életpályául a geográfia művelését. A késmárki líceumban kezdett tanítani, azonban a szabadságharc alatt írott lelkesítő cikkei miatt állásából eltávolították, hat hónap börtönbüntetésre ítélték. Szabadulva, nagyszámú földrajzi ismeretterjesztő cikket írt a Greguss Ágosttal együtt szerkesztett Család könyve című folyóiratba. Bár mindvégig geográfusnak tartotta magát, egyik szervezője volt a Statisztikai Hivatal megalapításának. A Magyar Tudományos Akadémia – melynek 1858-ban levelező, majd 1865-ben rendes tagja lett – megbízta A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása című háromkötetes mű megírásával, amely európai színvonalra emelte a magyar földrajztudományt. Magyarságát, hazaszeretetét így fogalmazta meg:

 „Én ugyan vérem szerint német származású vagyok, de tiltakoznám, ha teljes és tökéletes magyarságomat kétségbe vonná valaki. A Duna is német hegységből ered, de Pozsonytól Orsováig nagy magyar folyam. Én is a magyar földre lefutott hegyi patak vagyok. Azt akarom, hogy mindenki így értse, hogy mi voltam és mi vagyok most.”

 237 évvel ezelőtt született Kassán a magyarországi ércbányászat és -feldolgozás sikeres fejlesztője, Svaiczer Gábor. Svájcból Magyarországra telepedett bányászdinasztiából származott. A hírneves selmecbányai akadémián tanult. Következetes és alapos feltáró munkája nyomán Kassa közelében, 

Aranyidán új arany-, ezüst- és antimontartalmú érctelepeket fedezett fel. 1818-ban Nagybányára nevezték ki pénzverde és bányaműszaki felügyelővé, valamint bányabíróvá. Geológiai ismeretei és tapasztalatai alapján itt is új feltárásokat indított el, új zúzóműveket helyezett üzembe. 1834–44 között igazgatója volt a selmeci akadémiának. Ezalatt közel 1200 bánya- és erdőmérnököt nevelt, akiknek nagy szerep jutott a kiegyezés után az önálló magyar ipar megteremtésében.

 Hűség. Hűség a maga választotta nyelvhez, hűség a maga választotta hivatáshoz. Hűség egy országhoz. Hűség az életnek bölcsőt adó Földünkhöz. Benne egy méhlegelőhöz, egy bíborherés réthez. Ahol millió virágcsoda ég, nektárával csalogatva a méheket, melyek elvégzik a megporzást is, zálogát adva az életben maradásnak az elkövetkező időkre is.

 Ahol a csillagok is, népdalunk biztatására, továbbküldhetik távoli fényüket nekünk:

„Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok…”

 Maradok kiváló tisztelettel.

 Kelt 2021-ben, a gyűrűs napfogyatkozás után egy nappal