A stratégiák és a megvalósítások tükrében

Fenntartható fejlődés

Az utóbbi időben paradigmaváltás történt a világpolitikában, amely – annak ellenére, hogy úgy tűnik – nem érinti mindennapjainkat, de befolyásolja az állampolgárok életét, ugyanis hosszú távú hatásai lesznek az amerikai elnök egyik első rendeletének. Donald Trump úgy döntött, ismét kilépteti az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből. (A párizsi egyezmény célja, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedés lehetőleg ne legyen 2, de inkább 1,5 Celsius-foknál több, mint az iparosodás előtti korokban.) Ez a lépés azt is eredményezte, hogy az Európai Unióban viták vannak a környezetvédelmi politikák, konkrétan a klímaváltozás hatásainak csökkentésére irányuló fenntartható fejlődési elvek alkalmazásáról. Mint ismeretes, Romániában a kormány mellett létrejött a Fenntartható Fejlődés Főosztály, amely kidolgozott egy stratégiát, és kiépített egy olyan stabil rendszert, amelynek segítségével a társadalom minden területén megvalósulhatnának azok az elképzelések, amelyek közép- és hosszú távon élhetőbb környezetet teremtenének. Borbély László államtanácsossal, a kormány Fenntartható Fejlődés Főosztályának koordinátorával többek között arról beszélgettünk, hogy miért fontos az, ha a világpolitikai trendektől függetlenül életünk részévé válik a környezetkímélő gondolkodásmód. 

– A világ- és a hazai politikai történések árnyékában, kevésbé látványosan, de ugyanolyan kitartással és elszántsággal működik a kormány Fenntartható Fejlődés Főosztálya, mert tulajdonképpen azoknak a céloknak a megvalósításával, amelyeket felvállalt, mindannyiunk életét jobbá teszi. Többször beszámoltunk arról, hogy a főosztály egy olyan rendszert alakított ki, amelynek segítségével az élet minden területére kiterjesztenék ezt a koncepciót.

– Valóban nagy kihívás elé nézünk globálisan, hiszen, miután a világ minden állama egyetértett a párizsi egyezménnyel, Donald Trump egy tollvonással másodszor is kiléptette országát ebből a fontos környezetvédelmi paktumból. Háttérbe szorult a fenntartható fejlődési elveket rögzítő Agenda 2030 elveinek is az alkalmazása. Egyértelmű, hogy most egy gazdasági versenyképesség alapján újjászerveződő világrendszerrel van dolgunk, ami lehet, hogy hosszú távon károsan hat a világra, a környezetre. Azt viszont tudni kell, hogy a fenntartható fejlődés lényege a gazdasági, szociális és környezetvédelmi egyensúly megteremtése. Mindenféle olyan kereskedelmi intézkedést, mint például a védővámok megszüntetése, vagy más olyan nemzetközi egyezmény megszegését, amely ennek az egyensúlynak a fenntartásáért született, végső soron az állampolgárok sínylik meg, mert minden többe kerül. Egyre inkább fogynak a nyersanyagok, a gazdaság robotizálásával kevesebb a munkahely, az intenzív gazdasági tevékenység fokozza a környezetszennyezést, és sorolhatnánk mindazt, ami miatt igencsak felborulhat az említett egyensúly, és ez negatív hatással lehet a mindannyiunk életére. Ezért kell továbbra is síkra szállnunk a fenntartható fejlődés elveinek gyakorlatba ültetéséért, és követnünk azt a stratégiát, amelyet 2018-ban előkészítettünk, és amelyet a kormány is elfogadott. 

– Hol áll most az említett stratégia kivitelezése?

– A 2018-as stratégia harmadik fejezetében leírtuk, hogy mit szeretnénk elérni, miként működtetnénk egy intézményes kapcsolatrendszert. Most ez a rendszer létezik, felépítettük. Két év alatt sikerült elérni, hogy törvénymódosítással létrejött új szakmaként a fenntartható fejlődési szakértő. Tavalyelőtt kiképeztünk 150 személyt. Ők alkotják a fenntartható fejlődés hálózatát, minisztériumi rendelet alapján ők felelnek a fenntartható fejlődésért az illető minisztériumban. Az idén március végén újabb 1600 szakértőnek szervezünk oktatást, akik ezúttal helyi szinten, a kormány dekoncentrált intézményeinél, a megyei és a helyi önkormányzatoknál fognak dolgozni hasonló szakterületen. Ők lesznek azok például, akik szakértőként követik a nagy infrastrukturális programok kivitelezésénél a fenntartható fejlődési elvek figyelembevételét, monitorozzák a projekt megvalósítását. Maros megyében kb. 40 köztisztviselő végzi majd el a tanfolyamot. Hangsúlyozom, hogy ezáltal nem új állásokat hozunk létre, hanem az önkormányzatok, a hivatalok által kijelölt és a megnevezettek által elfogadott felkérés alapján vehetnek részt a tanfolyamon az érintettek. A képzés koordinálását versenytárgyalás alapján a Bukaresti Egyetem és a fővárosi Közgazdasági Akadémia (ASE) nyerte el. A Közép-romániai fejlesztési régióban megszervezendő képzés helyszíne Marosvásárhelyen lesz. A szervezéssel szintén közbeszerzés által kiválasztott cég foglalkozik majd. 

– Korábban beszéltünk a klímaváltozás káros hatásairól, amelyet csökkenteni kellene, a jelenlegi politikai helyzettől függetlenül, hiszen egyre jobban érezzük ezeket globális és helyi szinten: gyakoribb az extrém időjárás, huzamosabb a száraz, csapadékmentes időszak, és sorolhatnánk tovább. Van-e a kormánynak koherens stratégiája?

– Mi kidolgoztunk egy elképzelést, de ezt a mindenkori kormány fel kell vállalja, és a minisztériumoknak kellene kivitelezniük. Három év alatt kidolgoztunk egy 291 mutatóból álló társadalmi, gazdasági, környezetvédelmi követőrendszert, amelyből 99-et rendszeresen figyelünk, és időnként háttéranyagokat juttatunk el a kormányhoz, a különböző minisztériumokhoz. Monitorizunk, kommunikálunk, statisztikákat küldünk, ezeket (amennyiben figyelembe veszik őket) a költségvetés elkészítésekor a különböző stratégiai programokba is be kellene építeni. Ennél többet egyelőre nem tehetünk. De azt nem mondhatjuk, hogy karba tett kézzel  ülünk. Nemrég a kormány megbízta a főosztályt, hogy az EU követelményei és az irányelvei alapján dolgozza ki a környezetkímélő, alternatív üzemanyagok használati stratégiáját, ami többek között szorgalmazza a hidrogén-, villamosenergia- vagy folyékonygáz-meghajtású járművek használatát. Fél év alatt elkészült a stratégia, mert mindenkit egy asztalhoz ültettünk, és véglegesítettük a dokumentumot. Ez egy rendkívül fontos terület, mivel olyan beruházók érkeznének, akik ebbe szeretnének befektetni, és számukra egyértelmű, átlátható képet kell adnunk a kormány hosszú távú terveiről. A másik fontos terület, ahol sokat tehetünk, az épületek energiahatékonyságának növelése. A fejlesztési minisztérium, Cseke Attila miniszter irányításával, beindította a programot, remélem, hogy működni fog. Ebben is partnerek vagyunk. 

– Egy másik alkalommal beszéltünk az ún. körkörös gazdaságról, amelynek meghonosítása, terjesztése fontos lépés lenne a környezetkímélő koncepció gyakorlatba ültetésében. Történt-e előrelépés ezen a téren? 

– 2023 óta létezik egy uniós jogszabály, amelynek alapján több mint 500 alkalmazottat foglalkoztató cégek, közérdekű intézmények az éves pénzügyi jelentés mellé kell csatolják azt a dokumentumot, ami igazolja, hogy milyen környezetkímélő intézkedéseket foganatosítottak. 2025-től a kis- és középvállalkozásoktól is kérik az említett gazdasági jelentést. A német példa alapján kidolgoztuk a fenntartható fejlődési kódexet, amely konkrét útmutatást nyújt a cégvezetők számára arról, milyen intézkedéseket kell hozniuk az elvárások teljesítéséhez. Azt szeretnénk, hogy a pénzügyminisztériumnak is legyen hasonló platformja, ahol a pénzügyi jelentések mellett ez is elérhetővé válna. Jó hír, hogy működik a körkörös gazdaság, hiszen az EU taxonómiai elve alapján két éve meghirdetett 800.000 eurós pályázatra tavaly 250 cég jelentkezett, és 47-et támogattak olyan projektek kivitelezésére, amelyek a fenntartható fejlődési elveket tartották szem előtt, illetve olyan technológiát alkalmaznak, amelyekkel csökkentik a gazdasági egység szén-dioxid-kibocsátását. Most már vannak olyan bankok is, amelyek csak akkor nyújtanak hitelt, ha a cégek felvállalják ezeket az elveket, mi több, kedvezményesen támogatják az ilyen irányú beruházásokat. 

– Lehet, hogy ezek az elvek olyan távolinak tűnnek, de mi is sokat tehetünk azért, hogy tisztább, élhetőbb legyen a környezetünk, és itt most a szelektív hulladékgazdálkodásra gondolok, amelynek bevezetése,  fenntartása is vitákat szült, ennek ellenére beindult. 

– Igen, és ez jó jel. Tudomásom szerint a buzăui hulladékpillepalack-feldolgozó üzem működésének kezdetén nyersanyagot importált kapacitásának kihasználása érdekében, azonban ma már elutasítja az importot, mivel teljes mértékben lefedi a termelést – ahogyan ez más, hasonló üzemek esetében is megfigyelhető. A lakosság hozzáállásán kellene változtatni. Azokban az országokban, ahol a rendszert korábban bevezették, éppen azért működik hatékonyan, mert a szabályokat önkényesen be nem tartókat megbírságolták. Nálunk nem igazán büntettek azért, mert valaki nem szelektíven gyűjti a hulladékot. Valójában nem is kellene eljutni a büntetésekig, ha kialakul egy környezetkímélő szemlélet. Ennek a kulcsa az oktatás. És itt visszatérek a beszélgetésünk elejére. Ezért fontos, hogy legyenek a fenntartható fejlődésnek szakemberei, legyen ilyen szakma, de ugyanilyen hasznosak a civil szervezetek által kezdeményezett programok, az oktatási programok, a gazdasági szemléletváltás. De mindenekelőtt elengedhetetlen egy koherens kormányzati politika ezen a területen. Sikerült elérnünk, hogy nemzetközi szinten is elismerjék tevékenységünket, ezért bízom benne, hogy Románia a fenntartható fejlődés regionális központjává válhat, hiszen egy jövőbe mutató területen tevékenykedünk. Közös felelősségünk, hogy a jövő generációi számára egy tiszta, élhetőbb környezetet és világot biztosítsunk, függetlenül a jelenlegi politikai helyzettől.