A magyar nyelv napja Verespatakon

(Folytatás december 10-i lapszámunkból)

Közben megérkeztünk Verespatakra, de még az istentiszteletig van egy óra. Így a tiszteletes úr bemutatja az egykori magyar Verespatak nevezetességeit. Megnézzük az omladozó egykori Jókai-házat, ahol az író valaha nyaralt. Ez a ház Dávid Ferenc (nem a vallásalapító) verespataki lakos tulajdona volt, magyarként nem tudott magyarul, de 1976-ban magyarkodásáért elzárták. Jókai Mór az Arany ember regényében ezt írja: „Az ér kövét aztán különválogatják, osztályozzák, a dúsabb a száraz kallóba kerül, a soványabb a nedves kallóba; azt lisztté törik, rostálják, szitálják; egész Verespatak hosszában ott kótognak a víz hajtotta gépek, mik az aranyat a kőtől elválasztják; hosszú teknők, válúk fenekén marad lenn a drága érc, a tört iszapot vermekbe csalogatják; »csapda«, »tűzhely«, »színpad« a neveik, amiken keresztül kell mennie; még ekkor sem hisznek neki, higany közé bocsátják, nagy hordókban aranyőrlő malmok azt a higannyal összekeverik, míg a higany az utolsó aranyporszemet is felveszi magába. Akkor a higanyt nagy szarvasbőr zacskóba töltik, kipréselik, a higany keresztülhatol a bőr pórusain, s az arany ott marad a zacskó fenekén, mint fénytelen sárga por. Azt viszi minden szombaton beváltani Gyula-Fehérvárra a Csetátye Máre körül aranyásó munkás”.

E városkában most 500-an laknak, többnyire vegyes családok vagy azok leszármazottjai. A bejárati útnál van a háza Mihăilă Gritta olasz származású, dúsgazdag bányatulajdonosnak, aki Verespatak környékén 7 iskolát és 7 ortodox templomot építtetett a mócoknak. Az aranybányászat virágkorában a főtéren 17 kocsma, 10 cukrászda és nagyon sok bordélyház működött. A szűk utcák és a házak nagyon hasonlítanak a torockóiakra. Verespatak és Torockó testvér bányavárosok, jöttek-mentek ide-oda a bányászok. Verespatakon a házak körüli kőkerítés neve: maur. A „Szicília” utcában 1–4. osztályos magyar iskola működött, amit 1956-ban szüntettek meg. Elemi osztályos német iskola is működött. Székely László unitárius lelkészt a magyar forradalom után, 1958-ban elzárták, a Duna-deltában vágta évekig a nádat. Édesanyjának a sírja a templom előtt van. 

Híres ház Henzel Károly egykori üzletember háza, aki vegyes üzletet működtetett. Az egykori Buzdugán István bányamérnök háza is műemlék. Az unitárius parókia is a Szicília utcában van, a sarkon pedig az unitárius harangozó egykori háza áll, ahol Eckhardt Imre lakott. Neider Anna (1841) háza is emlékhely. Itt van Kovács László háza, róla azt kell tudni, hogy Josip Broz Tito (1892-1980) jugoszláv államfő fényképésze lett. Verespatakon horvátok, szerbek, lengyelek is laktak a magyarok és a németek mellett. Zlaczky Kálmán lengyel származású cipész volt, művészi szinten gyakorolta mesterségét. Az egykori Ajtay-szálloda helyett egy tömbház épült. Megvan még az egykori kaszinó, ami Barta János tulajdona volt. Az övé volt a kolozsvári Metropol szálloda is. Az 1948-as államosítás után New Yorkba emigrált. Özvegye, a kolozsvári születésű Földes Etelka 1997-ben hazajött, hogy igényelje vissza a kaszinót, de hirtelen meghalt. Földes Etelka Liza Minnelli többszörös Golden Globe-díjas és Oscar-díjas amerikai színésznő és énekesnő pedikűröse volt. Egyik fiuk fogorvos volt, mielőtt Henry Kissinger a fiú rendelőjébe ment volna, előtte a fogászat felrobbant. Verespatakon filmet forgatott Bencze Ferenc, valamint Gáspár Imola. Pálfi Árpád lelkésszel nemzetközi újságok is készítettek interjút, mint a Washington Post, a Hamburger Wochenblatt, a Süddeutsche Zeitung, a Neue Zürcher Zeitung, a Corriere Roma, magyarországiak úgyszintén. Szerepelt a Duna TV-ben meg a hazaiban is, Kötő József és Boros Veronika műsoraiban. Lelkészünk szomorúan mondja, hogy 20 évvel ezelőtt volt az utolsó keresztelés, azóta csak temetés van.

11 óra előtt tíz perccel Pálfi Árpád tiszteletes felmegy a toronyba, és elkezd harangozni, közben telefonon beszél a Strasbourban élő orvos lányával. Ebben a templomban a tiszteletes a mindenes, kántor is, takarítástól festésig mindent ő csinál egyedül. Lelkészünk ezt mondta: „Az itteni vitéz székelyek nem ismerik az anyanyelvüket. Néhány vasárnapi istentisztelet és egy pár temetés után rájöttem, hogy az egybegyűltek ugyan zengik a zsoltárokat, de nem értik a prédikációt. Amikor 1976 őszén megdicsértem az egyik idős hívemet, mondván, hogy milyen szépen énekelt János bácsi, az öreg meglepődve nézett rám, és azt mondta: Ce spui, domnule părinte? Öt évtized alatt egyszer bozgoroztak le, azt is egy Székely Ákos nevű, magát románnak valló atyafi tette. Be kellett húznom egyet neki, hogy megtudja, mit jelent egy erdélyi magyar számára a bozgor szó”. Ma, az anyanyelv ünnepén kemény viccnek számítana.

Lassan megjelennek az unitárius hívek: Cornea Zeno (aki ortodox, de otthagyta egyházát, mert az üzletelt a kanadaiakkal, felesége, Mária unitárius), Ghiuriţan Cornea Roxana (a topánfalvi kórház jogtanácsosa), Ghiuriţan Rareş (ő fújtatja az orgonát, és néha harangoz), Ravai Ferenc János, és Bobby, a település egyetlen „unitárius kutyája”, amely a harangszó után rögtön itt van. A hirdetőtáblán a következő egyházi énekek: 14, 193. 24, 312. Felmegy a lelkész az orgonához, és az első éneket énekli. Magyar zsoltár, román prédikáció. A lelkipásztor nemcsak a nyelveket válogatja a templomban, hanem a helyét is. Ingázik az orgona, a szószék és az úrasztala között. Téli fagyok idején is eljátssza az istentiszteletet felvezető három éneket. A szószéken két biblia, az egyik magyar, a másik román nyelvű. A magyar szentírás még Nagy Domokostól származik, aki 1930–45 között szolgált a faluban, és aki keresztvíz alá tartotta Pálfi Árpádot. Mi, a három vendég is besegítettünk a zsoltárok éneklésébe, aminek láthatóan örvendett a lelkész. Bobby kutya is megkereste a helyét, és fülét hegyezve figyelte a lelkészt. A hívek mesélik, hogy évente négyszer az unitárius úrvacsora alatt Bobby kutya is becsületesen sorban áll, és magához veszi a megáldott kenyeret. Pálfi Árpád palástjában felmegy a szószékre, lassan átszellemül, érezni, hogy elérte az isteni magaslatot. Igehirdetésében, mint két egymással fogócskázó akkordban, a jézusi igazságok fényével keverednek élete tapasztalatai. Engem is megragad ez a varázslat, és mint egy film, lepereg előttem Pálfi Árpád eddigi élete. 1951. március 27-én született Várfalván. Édesapja, Pálfi Károly asztalos volt, édesanyja, Vagyas Anna háziasszony. Van egy húga, Piroska, aki 1956-ban született, és egy féltestvére, Pálfi Károly, aki 1947-ben született. Vargyas Rozália nagymamája, a több mint 30 unokája közül vele foglalkozott a legtöbbet, esténként bibliai történeteket olvasott fel neki. Nagymamája azt álmodta, hogy ez az unokája lelkész lesz. Az 1–8. osztályt Várfalván végezte. 1965. augusztus 8-án a verespataki Nagy Domokos lelkész konfirmálta. Milyen érdekes a sors keze, majd tőle veszi át Verespatakon a parókiát. A középiskolát Nagyenyeden, a Bethlen Gábor középiskolában végezte, ahol 1970-ben érettségizett. 1968-ban tartották a vallásszabadság napját Várfalván, ahol dr. Kiss Elek püspöknek ő olvasta fel a köszöntőbeszédet, ami édesanyjának is nagy örömére szolgált. Ekkor döntötte el, hogy lelkész lesz. Érettségi után a Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar–francia szakára nem vették fel. 1970. október 25. és 1972. február 13. között letette a kötelező román katonaságot a Tasnád melletti Szarvad katonaegységénél. 1972. február 14. és 1972. október 1. között Várfalván az 5–8. osztályosok nevelője. 1972–1976 között a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet hallgatója, ahol dr. Erdő János teológiai tanár előadásai nagy hatással vannak rá. Fenyőkútra, Pálpatakára helyezték, de Dénes György verespataki lelkész lemondott, Kolozsvárra került, így 1976. szeptember 1-től Pálfi Árpád lett Verespatak unitárius lelkésze. 1977. február 6-án feleségül vette Vuzdugán Saroltát (Várfalva, 1950. november 17.), akivel az 1–4. osztályban osztálytársak voltak. Nem született gyerek, így 1979-ben elváltak. Egykori felesége Marosvásárhelyen végezte az orvosit, most nyugdíjas orvosnő Kistarcsán. 1981. március 28-án újranősült, feleségül vette Józan Margitot (Tordatúr, 1948. február 3.), aki jelenleg nyugdíjas gyógyszerész Topánfalván, az egyetemet meg Marosvásárhelyen végezte. Házasságukat két gyerekkel áldotta meg a teremtő: Pálfi Árpád Levente (1982. április 4.), aki jelenleg Piskin él – és itt született Pálfi Márkus Árpád unokája is –, valamint leánya, Margit Evelyn (1985. január 3.), aki orvosnő Strasbourgban, az orvosi egyetemet Kolozsváron végezte. 

1974-ben és 1975-ben ünnepi légátus Brassóban a torockói születésű Májai Endre unitárius papnál. Végül 1981. március 1-jén avatta nagypappá Brassóban Májai Endre. Oklevelén ez áll: „Mk. 13, 37. Amit pedig nektek mondok, azt mindenkinek mondom: Vigyázzatok!” És ezt be is tartotta, egy életen át vigyázott Verespatakra, a hitére, a családjára, a közösségére, a templomra. Lassan, az utolsó énekkel véget ér az istentisztelet, az átszellemült lelkészünk lelépeget a földi valóságba. Mintha egy álomból ébrednék, egy álom, amelyben Verespatak 2000 éve pillanatok alatt lepergett szemeim előtt. Senki sem siet haza, a „kis unitárius család” felszabadultan beszélget a templomban, majd a templom előtt, ahonnan az őszi napsütésben a színesen pompázó Verespatak és a környéke látható.

Kérdem lelkészünktől, hogy számára az anyanyelv napján mi volt a legnagyobb élménye. Ezt felelte csillogó szemmel Pálfi Árpád: „2019. december 5-én Kökösi Attila elhozta templomunkba Felvidékről Vadkerti Imre nemzeti rockénekest, aki Zsapka Attila és Sipos Dávid zenésztársaival megtartotta a Mennyből az angyal jótékonysági koncertet, amelyen minden jelenlevőt megajándékoztak egy CD-vel. A mély érzelmű magyar énekek, valamint a sokatmondó szöveg annyira felkavarta a híveket, hogy mindenkiből feltört a sírás. És akkor történt egy csoda: Cornea Zeno tiszta ortodox román, akiről mindenki úgy tudta, hogy csak románul beszél, megszólalt csengő magyar nyelven, és hálát adott az Istennek”.

Dr. Bencze Mihály