A magyar nyelv napja Verespatakon

(Folytatás december 3-i lapszámunkból)

A verespataki unitárius egyházközség püspöklátogatási könyvének 1-3. lapja szerint 1568-tól unitárius egyházat szerveznek, abban a korban ez csak régebbi katolikus hívekből jöhetett létre. A verespataki eklézsia az abrudbányai eklézsiának volt filiája, 1715. április 24-ig a verespataki hívekhez Abrudbányáról jártak ki a belső emberek. Ekkor az abrudbányai tanító, laborfalvi Berde Pál mint lévita Verespatakra került. A zsinat 1737-ben elhatározta, hogy Verespataknak is lehet felszentelt papja, de függjön Abdrudbányától. Verespatakon csak fából készült imaház volt. Első papja 1748-ban Szankovich Izsák volt, második papja Bakó István (1764–1774). Az egyháznak puskapor-árusítási joga is volt. A jelenleg is meglévő szép kőtemplom építéséhez 1790. július 1-jén fogtak hozzá, és 1796-ban szentelték fel. Horea és Avram Iancu rombolását és az unitárius hívek lemészárlását az itteniek sem kerülték el. A rombolás és felégetés után, 1851-ben újraépítette a templomot Székely Jakab verespataki bányatulajdonos. Az úrasztala 1877-ből datálható, 1862-ből származik Takácsy Ignác marosvásárhelyi orgonakészítő mester unitárius orgonája. Takácsy összesen 79 templomi orgonát készített, többek közt Dicsőszentmártonnak is. 1985-ben a torockói származású Eckhardt János, aki Verespatak borbélya volt, Imre fiával együtt faragta a templom díszeit. A templom mellett volt a lakásuk, most a templom melletti temetőben nyugszanak. A templom értékes belső bútorzattal rendelkezik. A templom egykori két harangja közül csak az egyik szól, az, amelyik súlya miatt megúszta Avram Iancu pusztítását. A kisebbiket, amelyik súlya 480 kg volt, kidobták a toronyból, és a bucsonyi görögkatolikus templomig meg sem álltak vele a rablók. Ott szolgált az (a Budapesten két oklevelet is szerzett) Ion Agârbiceanu volt görögkatolikus pap, akinek jámbor írásaival etettek minket az iskolában. 

A nagyobb harang 1500 kg, és azt a kolozsvári Andrásofszky fivérek öntötték 1863-ban, mely öntéséhez 3 kg aranyat is felhasználtak. A bejárat fölött emléktáblán olvashatjuk az első világháborúban meghalt unitárius hősök nevét: Székely Ferenc, Székely Samu, Székely József, Székely Sándor, Székely Ferenc, Székely László, Szekeres György, Drumus Edvárd, Botár Samu, Botár Emánuel, és azt, hogy Avram Iancu hada 182 unitáriust mészárolt le. 1938-ban 263 unitárius lélek volt nyilvántartva, ma csak 12. Az unitárius temető a templom körül van, itt nyugszanak Székely Jakab (1849) bányamérnök, Székely Béla és János, Marosvásárhelyre származott orvosok, Székely Árpád, a Ravai család, a Drumus család.

1976-ban Ceauşescu, a Nemzetközi Valutaalaptól kölcsönkapott 11 milliárd USD értékéért a Verespatak nemesfémjei mellett a hadiiparnak oly szükséges gallium, germánium, molibdén, titán, vanádium, wolfram és uránium készletekkel kezeskedett. Ami igazi ritkaság Verespatakon, az a monoatomikus arany. A monoatomikus elemek olyan elemek, amelyek egyetlen atomként stabilak. A diktátor a lakosság életminőségének a rombolásával 1985-ben kifizette az államadóságot, ami meglepte a kölcsönzőket, hisz ők a kezeskedés fejében szerették volna az itteni kincseket kitermelni. A diktátor gyorsan felfejlesztette a bányászatot, és több mint 40 tonna aranyat exportált Svájcba és Angliába. Folytatva ezt a tempót, ez 1988-ra 18 milliárd nyereséget hozott az országnak, ami a rendszerváltás után pillanatok alatt eltűnt.

 A Kanadában alapított Gabriel Resources (GR) Ltd. 1997-ben kötött koncessziós szerződést a román állammal, Verespatakon és környékén a Gold Corporation Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarta megnyitni, ahol vitatott ciántechnológiával bányásztak volna ki 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt. A cég a nagybányai Franc Timiş üzérkedő kapcsolataival érkezett ide. Ha a befektető megvalósítja a kitűzött célját, e gyönyörű tájak eltűnnek. Egy évtized múlva egy hatalmas gödör lesz, tele maradványokkal, amelyek az egész Nyugati-Kárpátok területét szennyezni fogják. Ettől a naptól Verespataknak átok lett az arany. Jézus a hegyi beszédében ezt mondta a tanítványainak: „Ne gyűjtsetek magatoknak kincset a földön, ahol a moly és a rozsda megemészti, a tolvajok meg kiássák és ellopják. Gyűjtsetek inkább kincset a mennyben, ahol sem a moly, sem a rozsda meg nem emészti, sem a tolvajok ki nem ássák és el nem lopják. Mert ahol a kincsed van, ott van a szíved is”. 2013-ban nagyszabású tüntetések robbantak ki a beruházás ellen Romániában, ezért a parlament 2014-ben elutasította a törvénytervezetet. Verespatakon ötven ingatlan falára került fel az Országos Örökségvédelmi Hivatal műemlék épületet jelző táblája, ezzel Verespatak lett a legtöbb romániai műemlék épülettel rendelkező falu. Sok közülük romos állapotban van, de egy részüket a Roşia Montana Gold Corporation felújította. A kanadai cég 17 millió eurót költött a településen, de a beruházás elmaradt. Alkalmazottjait elbocsátotta, az általa megvásárolt lakások egy része hosszú évek óta üresen áll, másik része már romhalmaz. 2006-ban bezárták az állami bányát, ahol addig négy műszakban dolgoztak. Nem volt sztrájk, megkapták a végkielégítést. A bányaprojekt ellen felemelték szavukat és állást is foglaltak a történelmi egyházak, a Román Tudományos Akadémia, és több mint ezer kutató a világ minden részéről. A Mentsétek meg Verespatakot! kampánynak szüksége volt egy közvetítő fórumra, és így Stefania Roth létrehozta 2004-ben a Szénafesztivált (FânFest), amit minden év augusztusában több ezer ember részvételével tartanak meg, és az élet és folytonosság ünnepének tartják. Az elsőt Pálfi Árpád segítségével az unitárius templom körüli területen tartották. A Szénafesztivál idejére az egész Verespatak egy óriási színpaddá változik, az udvarok előadások és aktivistamegmozdulások helyszínévé, a házak kiállítótermekké, a tisztások koncerttérré alakulnak. Stefania Roth angol–német származású, a Világbank egyik közgazdásza, a Kolumbiában kapott nemzetközi díjának értékét ennek a szervezetnek ajánlotta fel. 

2014. október 5-én avatták fel a Kolozs-tordai Unitárius Egyházkör gyülekezeteinek képviselői az összefogás kopjafáját Verespatakon. A lakosság nagy része elfogadta a busás kielégítést, eladták házukat, és más vidékre költöztek. A kiköltözöttek egy része holtait is magával vitte Gyulafehérvárra, Kolozsvárra, Besztercéig, de Jászvásárba is. Székely József azon unitáriusok közé tartozott, akit a lelkész egyszer, 1992. december 4-én eltemetett, majd 2004-ben kihantolt. Az unitáriusoknál nincs kihantolási szertartás, Szabó Árpád akkori unitárius püspök Pálfi Árpád lelkészre hagyta, hogy találjon rá megoldást. Azóta hat kihantolást végzett. Volt, aki örült a pénznek, az új háznak, de a szülőföldről távozók egy része képtelen volt alkalmazkodni, önkezűleg vettek véget életüknek. Az ortodox egyház ezeket nem temeti el, így az öngyilkosságba menekülőket, nemzetiségüktől és vallásuktól függetlenül, mind Pálfi Árpád unitárius lelkész temeti el. Azt mondják Verespatakon, hogy ma a temetőben minden halottnak ára van. 2021-ben Verespatak az UNESCO-listára került, az ügyért a legtöbbet Vasile Apostol bukaresti építész tett. Először 1996-ban szervezett nyári tábort műépítész diákok számára, azóta folyamatos a jelenlétük. 2012-ben indították el a „Fogadj örökbe egy verespataki házat” nevű programot, melynek célja önkéntesekkel és adományokkal felújítani a falu épített örökségének egy részét. A tiszteletes elmondása szerint a faluban az önkéntesek mellett már dolgoztak Károly brit trónörökös és Placido Domingo emberei is. Az unitárius templom restaurálását díjmentesen felvállalta a bányavállalat, a lelkésznek házat ajánlott Kolozsváron, terepjárót, és Kolozsvár körül állást is, de a lelkész hivatalosan tájékoztatta a kanadaiakat, hogy ameddig egyetlen híve is van, a templomot nem adja fel. Nagy László marosvásárhelyi unitárius lelkész Pálfi Árpád lelkészt Verespatak utolsó mohikánjának tartja. 

Mária Terézia rendeletére 1745-ben a Verespatak fölötti hegyekben tíz mesterséges tó épült. Ezek közül a leghíresebb a Fenyves-tó, mely az egyik völgyben fekszik, 850 m tengerszint feletti magasságban. Területe 0,8 ha, a gátat agyagból, földből és kőből építették, mélysége 4 m. Innen a láthatárt a falu Kernik-hegye zárja.

(Folytatjuk)

Dr. Bencze Mihály