2020. augusztus 12., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Az kapott pénzt, aki kért

Mindenhová juttat pénzt a kormány a júniusi árvízkárok helyreállítására, néhol bőkezűbben, néhol szűkebben. Egyelőre azonban csak az infrastrukturális károk fedezésére utalják ki.

Megkérdőjelezhetők a kárszámítási kulcsok: erre a lakhatatlanná vált ravai házra csak négyezer lejt ad az állam  (Fotó: facebook.com/Andrási Benedek/archív)


 Július 16-i ülésén a kormány 353,23 millió lejt hagyott jóvá a tartalékalapból a júniusi árvízkárok helyreállítására. Ebből Maros megyéé 21.726.000 lej, amiből a megyei önkormányzat 312 ezer lejt használhat fel, hogy Alsóköhér községben 30 méter, Mezőceked községben 500 méter, Nyárádremete községben 3,2 kilométer megyei utat, valamint Nyárádremete községben két, Görgényhodák területén egy hidat felújítson. 

 A fennmaradó összeg 41 közigazgatási egység között oszlik meg. Legtöbbet, közel 4,8 millió lejt Görgényoroszfalu kap, Görgénylibánfalva közel 3 millió lejt, míg Görgényszentimre közel másfél millió lejjel a megyei lista harmadik helyén áll a kapott összegek tekintetében. A sor végén állóknak már jóval szűkebben mérték a pénzt, Héjjasfalva csupán 10.000, Jedd 5.000, míg Kerelőszentpál 1000 lejt költhet, a sportpálya rendbetételére fordítja. Első ránézésre kiderül: az infrastrukturális károk helyreállítására kaphatnak pénzt a polgármesteri hivatalok. 

Nagy a kár Széplakon 

A magyar elöljárók által vezetett önkormányzatok közül a legtöbb pénzt, 1.450.000 lejt Küküllőszéplaknak irányozták elő, ezzel a megyei lista negyedik helyezettje. 

Érdeklődésünkre Szakács Béla polgármester elmondta: csak ennyit kaptak, bár 100 ezer lejjel többet igényeltek, de megpróbálják ezt beosztani, és minden szükséges helyreállítást elvégezni. Széplakon három, Héderfáján és Nagyszentlászlón egy-egy kövezett utcát mosott el az ár, összesen 4 kilométeren tett kárt. A Szentiványon és Örményesen meggyűlt víz Nagyszentlászlón egy hidat károsított meg komolyabban, a szentlászlói patak két településen három pallót rongált meg. Az összeg nagyobb részét azonban Héderfájára kell fordítsák, ahol a megáradt Kis-Küküllő nem tudta befogadni a levezető patak vizét, visszanyomta a településre. Ezért a levezető árkot ki fogják betonozni, és zsilipekkel látják el, hogy árvíz esetén azt lezárva megakadályozhassák, hogy a folyó elöntse a települést. Itt volt a legtöbb gondjuk, ez volt a legveszélyesebb pont a múlt hónapi esőzések és áradások idején, napokig álltak a gáton, és szivattyúzták a településről a vizet. Mivel csak hozzávetőlegesen tudták megállapítani a kár értékét, ezután fog kiderülni, hogy elég lesz-e a kapott összeg. Remélhetőleg hamarosan elkészülnek a tervek a helyreállítási munkákra, és a végösszeg függvényében állítják fel a fontossági listát. Elsőbbséget élvez a héderfájai patak kérdésének végleges megoldása és a tönkretett utcák helyreállítása. Amennyiben nem lesz elég a pénz, megpótolják a helyi költségvetésből. Az elöljáró reményét fejezte ki, hogy a közbeszerzési eljárás során nem merül fel akadály, és még az idén be tudják fejezni a munkát, hogy ne kelljen felhasználatlan összegeket visszautalni a kormánynak.


Erdőszentgyörgyön is több mellékutcát rongált meg a júniusi árvíz
(Fotó: Tar András/archív)

Szűkösen, de elég lesz 

Mezőcsávás községben mind a nyolc településen elmosott egy-két kövezett utcát a víz – tudtuk meg Szabó József Levente polgármestertől, az összesen 9,8 kilométer helyreállítására az önkormányzat megkapta az igényelt összeget, 414 ezer lejt.

 Erdőszentgyörgy is megkapta a kért 370 ezer lejt. Csibi Attila Zoltán polgármester szerint augusztusban juthatnak hozzá, reméli, ez elég lesz a Május 1., Tavasz, Eper, Garzon utca, valamint Bözödön a Szénarét utca helyreállítására. Ezenfelül igényeltek a lakossági károk megtérítésére is, információik szerint azok fognak kapni, akiknek a lakását öntötte el a víz, valamint akiknek a háziállataiban vagy a zöldségtermésében esett kár. Ezek az összegek valószínűleg sokkal kisebbek lesznek, mint a kár, de akkor is segítséget jelent, míg akiknek az udvarát, kertjét érte a víz, valószínűleg nem fognak állami kártérítést kapni.

 Nyárádremete 577 ezer lejre értékelte a községben keletkezett károkat, beleértve a lakossági igényeket is. Ebben benne vannak a megye kezelésébe tartozó utak, hidak, támfalak is, ezért kapott a község jóval kevesebbet, csupán 168 ezer lejt – magyarázta Magyari Péter polgármester. Ezt kell beosztaniuk 100 méter községi út, 6,5 kilométer aszfaltozatlan utca, egy híd helyreállítására, továbbá három palló helyreállítását sem lehet elhanyagolni. Egy szakaszon alámosta, máshol károsította a csatornarendszert is az ár, Remetén megrongálta a községi vízvezetékrendszert. Egy keskenyebb remetei utcában az úttest egy részét is elmosta a folyó, ott a vízügyi hatóság kellene partvédelmi munkálatokat végezzen. Köszvényesen a telefon- és internetvezetéket szakította el, de azóta a cég helyreállította. Néhány család lakását is érintette a víz, ők talán egyenként ezerötszáz lej kártérítésre számíthatnak – részletezte a községvezető az árvíz utáni helyzetet.

Nyárádmagyarós 100 ezer lejt költhet a károk helyreállítására. A víz 150 méteren megrongálta a torboszlói községi utat, 3,75 kilométeren a magyarósi és selyei aszfaltozatlan utcákat, 3,9 kilométeren elmosta a bekecsi utat, Torboszlóban 610 méter sáncot kell újraépíteni. 

A víz nem kímélte a magyarósi gyermekfoglalkoztató központot sem, elöntötte a pincét, jókora helyen lehullott a vakolat a falról, Torboszlóban az óvoda játszóterét rongálta meg. Kacsó Antal polgármester szerint a kárfelmérés és -jóváhagyás pontos volt, és igyekeznek mihamarabb megszervezni a közbeszerzést és lehetőleg augusztus közepéig elvégezni a helyreállítási munkát, ugyanis ha újabb esőzések lesznek, a kár tovább nő, nem beszélve arról, hogy az embereknek használniuk kell az utakat.

 Jedd is jóval többet, legalább kétszeresét kérte a kapott összegnek, de be kell érnie az ötezer lejjel. Jedden az Agárdi és Patak utcát mosta el a víz, ezeket újra kell kövezni, valamint egy megrongált pallót felújítani – számolt be lapunknak Bányai István polgármester.

Számos a kár: Nyárádremetén a megyei út egy része sérült, pallót, támfalat is újra kellene építeni                 (Fotó: Gligor Róbert László)

Nyitott kérdések Gyulakután

 Többmillió lejes kárigényt jelentett Gyulakuta a prefektúrán, ezért megdöbbenve fogadta a hírt, hogy nem szerepel a lajstromon. A község minden települését érintette az ár, több száz hektár mezőgazdasági területet öntött el, több tucat lakást, udvart, háztáji gazdaságot károsított meg, állatokat és mezőgazdasági gépeket sodort el, községi, erdei és mezőgazdasági utakat mosott el, hidakat mozdított el vagy rongált meg, mégsem kaptak egy lejt sem. Megkeresésünkre Varga József polgármester elmondta: az árvizet közvető napon egy helyi bizottság összeállította a kárjelentést, amelyet benyújtottak a prefektúrán, de a megyei kárfelmérő bizottság csak az árvíz után két héttel érkezett a községbe. Őket egy négytagú helyi csapat kísérte el a községi szemlére. A község elöljárója nemcsak a megyei bizottság egyes tagjainak fennhéjázó viselkedését sérelmezi, hanem főleg azt, hogy sem írott, sem szóbeli felvilágosítást nem kaptak a bizottságtól a károk megállapítását illetően. A keletkezett károkat százalékos arányban kellett kiszámítani, de a bizottság ennek befejezését sem várta meg, egy másik közigazgatási egységbe sietett, így az elkészült, nyolcvan tételt tartalmazó listát egyik bizottsági taggal küldték el a gyulakutaiak. Másnap kiderült, hogy a tételeket be is kell árazni, ezt egynapi munkával meg is tették a helyiek, és elküldték a bizottságnak, ám a mai napig sem tudják, hogy megkapta-e a megyei testület, vagy az első, százalékarányosan kitöltött listát látva, a községet nem terjesztették elő kártérítésre a kormányhoz. 

A polgármester múlt héten, pénteken a prefektúrán tett panaszt, ahol azt a választ kapta, hogy még vannak hiányosságok a megyeszintű kárfelmérésben, és amint ezeket összesítik, Gyulakuta igényét is felterjesztik a kormányhoz. Varga József azonban attól tart, hogy elfogyott az erre szánt pénz, és a kormány nem fog újabb határozatot elfogadni, így a község nem kap kártérítést. A kármegállapítási kulcsokat igencsak szubjektívnek tartja az elöljáró: az a héttagú ravai család, amelynek a nem is alacsonyan épített házát több mint másfél méter magasan lepte el a víz, kimosva a fal egy részét is, és így a család hajléktalanná vált, most legfennebb négyezer lejes kártérítést kaphat az államtól, sőt a bizottság döntése miatt még azt a plusz ötszáz lejt sem kaphatja meg, ami a tönkrement bútora után megillette volna a kártérítési kulcs szerint – mutatott rá a polgármester, aki kész panaszlevelet intézni a kormányhoz, ha a prefektúra nem tudja gyorsan orvosolni a kialakult helyzetet.