A Lector is ünnepelt

Sok más jelenséggel együtt felpörgette a Vásárhelyi Forgatag, amely méltán büszke a maga tíz évére. De ugyanezt elmondhatja magáról a fiatal marosvásárhelyi könyvkiadó is, amely nyilván más viszonyrendszerben méri a sikert. Ettől függetlenül az ő évtizede is sikertörténetnek tekinthető. Igaz, Gálfalvi Ágnes, a népszerű könyvműhely egyik alapítója és működtetője elhárította ezt az értékelést a Tékaforgatag augusztus 27-i kerekasztal-beszélgetésén a várudvaron, a könyvbarátok közössége és a szakma viszont továbbra is elismeréssel övezi a Lector-galaxist. Ismerve a könyvkiadás és különkülön mindenik kiadó nehézségeit, anyagilag aligha beszélhetünk hangzatos sikerről, erkölcsileg azonban kétségtelen, hogy rászolgáltak. Nagy szükség van erre, ha nem a meggazdagodás reménye, akkor legalább ez szolgáljon lelkesítő útravalóként a továbbiakra.

A Lázok Klára moderálta eszmecserén a költő, egyetemi tanár, a Lector egyik pártolója, tanácsadója és persze szerzője, Egyed Emese dialogizált Gálfalvi Ágnessel. A szabadtéri rendezvény egymással párhuzamosan zajló eseményeinek hangzavara ellenére is jól kirajzolódott a kiadó első tíz esztendejének felívelő útvonala. Mondhatni a semmiből indultak, a két alapító – Gálfalvi Ágnes és Szőcs Katalin – a szintén vásárhelyi Mentor kiadónál szerzett tapasztalatokat kamatoztatva vágott bele a könyves vállalkozásba. Kemény fába vágták a fejszéjüket, de az intenzív munka, amelyben Cseke Szilárdnak is meghatározó szerepe volt, a kitartásuk, igényességük, menet közben szerzett szakismeretük elismerésre méltó eredményeket hozott. 65 saját kiadványt mondhatnak magukénak, legalább még tízet másokkal közösen tettek le az olvasók asztalára. Rangos szerzők álltak melléjük, könyveiknek kedvező a kritikai visszhangja, ránézésre is tetszetősek a köteteik. Mozgékonyak, minden újra nyitottak a Lector munkatársai, valamennyi fontos hazai könyves eseményen jelen vannak, jelentős külföldi könyvfesztiválokon is próbálnak részt venni. Abban a szellemben dolgoznak, amit induláskor így fogalmaztak meg: „Kiadói arculatunkat az a háromszög határozza meg, mely a tudományos irodalom, a fordítások és a szépirodalom között húzódik. Célunk pár szóban meghatározható: otthonossá szeretnénk tenni ezt a teret szerző, szerkesztő és olvasó számára egyaránt. Mivel valljuk: csak embertársaink és főként más kultúrák megismerése révén tudunk igazán önmagunk lenni, a tervezett műfordítások különösen fontosak számunkra. Erdélyben a tudományos periodikák kis száma miatt a könyvforma néha az egyetlen közlési lehetőséget jelenti a kutatóknak. A Lector intézményes keretet nyújt ehhez.” Vagyis a minőségi könyvkiadás szorgalmazói. Úgy, hogy egyben a kiadói különlegességek, a kuriózumok, a kevéssé kiaknázott területek híveire is gondolnak, olyan irodalmi jelenségek és szerzők megismertetésére, amelyek vagy akik nincsenek a köztudat előterében, noha megérdemelnék, hogy az olvasók alaposan megismerjék őket. Ennek érdekében a Lector kiemelt figyelmet fordít a vizualitásra, a szövegekével azonos szintű illusztrálásra is. Könyvtermésében műfaji egyensúlyra törekszik, vers és széppróza, kritika és publicisztika, egyéni és antológikus tartalom egyaránt szerepel a kínálatában. Gálfalvi Ágnes műfordítói munkássága is magyarázhatja, miért fordít a kiadó akkora figyelmet a más nyelveken született művek tolmácsolására. Tény viszont, hogy a kortárs román irodalom legjobb, legidőszerűbb alkotásaiból válogat, illetve a feledésbe merülő román avantgárd képviselőire is fókuszál. További sikereket kívánva a kiadónak, máris felhívom a könyvbarátok figyelmét a két legfrissebb Lector újdonságra: Dáné Tibor A Tatár-hágó előtere, illetve Alina Nelega Mintha mi sem történt volna (fordította: András Orsolya) egyaránt toplistás helyezésre számíthat az olvasói sikerlistákon.