Hétfőn kezdődött, és csütörtökig tartott az 50. Tokaji Írótábor. A Tisza-parti kisvárosban szervezett jubileumi eseménysorozaton szakmai panelbeszélgetéseken, tanácskozásokon és előadásokon vettek részt a magyar irodalmi-kulturális élet szereplői.
Az eredetileg a város főterére tervezett, de a vihar miatt a Rákóczi Pincében megtartott megnyitón Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár kiemelte, hogy az évforduló az emlékezés és a számvetés ideje az írótábor életében is. Az először 1972-ben megrendezett és 1987 kivételével minden évben megtartott irodalmi találkozó rendkívüli lehetőség volt a magyar szellemi élet számára – hangsúlyozta.
Az itt zajlott folyamatok tizennyolc éven keresztül „bölcsőként ringatták” a rendszerváltoztatást, felmutatták annak a párbeszédnek és őszinte hangnak a fontosságát, amelyet csak az írók mertek felvállalni – mutatott rá az államtitkár, hozzátéve, ezek a szellemi diskurzusok később alapokat építettek olyan hasonló találkozóknak, mint például később a lakiteleki volt.
„Ez a műhely a szellemi pezsgést jelentette az akkori értelmiség számára, napjainkban pedig azt a szembenézést adja, amit nekünk sem szabad megspórolni” – fogalmazott Hoppál Péter, megjegyezve: a kritikai párbeszéd olyan, a társadalmat formáló és annak jobbítását elősegítő jelenség, amely elől nem szabad a politikának sem megfutamodnia.
„Tiszteljük az elődöket, igyekszünk szintetizálni általuk azt a múltat, amit örökségbe kaptunk, miközben a horizonton mindannyiunk számára egy olyan jövő látszik, amelyben jobbá kívánjuk tenni az életet gyermekeink és unokáink számára” – jelentette ki a kultúráért felelős államtitkár.
L. Simon László József Attila-díjas író, az írótábor elnöke a megnyitón arról beszélt, hogy a rendezvény korábbi és mostani résztvevői egyaránt arra törekedtek és arra törekszenek most is, hogy fegyelmezetten és „oly sok veszély között” is megőrizzék a szellem méltóságát, a gondolkodás, a beszéd és az írás színvonalát.
„Úgy hisszük, hogy a szellem erkölcsi tekintélyére, valamint a beszéd és az írás emberi hitelére igen nagy szükség van” – fogalmazott L. Simon László, megjegyezve, hogy erre az elvre a háborús konfliktusok kiújulása, a nyugati világ „önsorsrontó logikája”, valamint a klasszikus európai értékek feladása miatt jelenleg is nagy hangsúly helyeződik.
Az írók, képzőművészek, színházi rendezők és társaik továbbra sem vonulhatnak „elefántcsonttoronyba”, szükség van szellemi műhelyeikre, szervezeteikre, a művésztelepekre és az írótáborokra, valamint a vitákra, és arra – ha kell –, hogy hallassák hangjukat – tette hozzá az írótábor elnöke.
Posta György, Tokaj polgármestere elmondta, a jövőre 950 éves kisváros története az utolsó ötven évben egybeforrt az ott rendezett írói seregszemlével. A település vezetője emlékeztetett arra, hogy a rangos kultúrpolitikai, irodalmi és közéleti eseményt 2021-ben kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánította a Hungarikum Bizottság.
A jubileumi írótábor programjai augusztus 25-ig tartottak: négy napja alatt rendeztek szakmai előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseket, bemutatókat, esténként pedig koncertek várták az érdeklődőket. A hagyományoknak megfelelően az írótalálkozó utolsó napján díjakat adtak át, faültetéssel emlékeztek több íróra és költőre, valamint átadták a felújított Millenniumi Irodalmi Emlékparkot, ahol egyebek mellett domborművet avattak a 100 éve született Fekete Gyula író, valamint Antall István rádiós szerkesztő emlékére.
