Nemrég az a vád hangzott el egy sajtótájékoztatón, hogy Marosvásárhelynek nincs közép- és hosszú távú fejlesztési stratégiája, terve. Pedig van, immár kettő is.
Nemrég az a vád hangzott el egy sajtótájékoztatón, hogy Marosvásárhelynek nincs közép- és hosszú távú fejlesztési stratégiája, terve. Pedig van, immár kettő is. Egyiket még 2002-ben dolgozták ki, másikat kedden mutatta be a város polgármestere. Az első a helyi Agenda 21. néven „futott”, pár évig dicsekedtek vele, a második Marosvásárhely stratégiája 2016–2021 között elnevezéssel tartalmazza a főbb városfejlesztési terveket. Van tehát elképzelés, van terv, van kommunikáció. Ami nincs, vagy a várakozáson aluli: eredmény, megvalósítás.
Vessük össze kissé a két stratégiát. Első ránézésre is látható, hogy a 98 oldalas Agenda 21. (Románia kilenc városában indult 2000-ben, nemzetközi finanszírozással, Marosvásárhelyen 2002-ben mutatták be) átfogó, elsősorban környezetvédelmi, gazdasági, szociális problémákat felvető, e területek között egyensúlyt kialakító prioritásokat megfogalmazó terveket sorakoztat fel. Már e tanulmány kidolgozásánál a környezetvédelmi munkacsoport utalt a városi környezetszennyezésre, elsősorban az Azomureşt és a gépkocsiforgalmat nevezve meg szennyezőforrásként, de a Maros vizének szennyezési kockázataira is felhívta a figyelmet. A zöldövezetek arányának 30 százalékos növelését tűzték ki célul, a „zöldítésben” kiemelten szerepelt, hogy a város belterületén, a Maros partszakaszain fásítsanak, hozzanak létre zöld területeket. A (szelektív) hulladékgazdálkodási terv is fontos célkitűzés az Agenda 21-ben, mint ahogy a parkolóhelyek építése, a tömegszállítás korszerűsítése, az útinfrastruktúra javítása, az oktatás fejlesztése, sőt, hangsúlyosan szerepel benne a nemzetiségek együttélésének javítása is (kétnyelvűség, magyar tannyelvű osztályok számának növelése stb).
A tegnap bemutatott stratégia első helyén a Marosvásárhely Európa kulturális fővárosa 2021-ben című terv áll, ennek keretében kiemelten Vajdakuta mint autentikus erdélyi falu fejlesztése, Marosvásárhelyen átfogó infrastrukturális beruházások (műemlékek, kulturális központok felújítása, parkok, mélygarázsok építése), az oktatás fejlesztése, a sürgősségi kórház parkolójának kialakítása, a város bővítése (a nyolc peremközség bekebelezésével), terelőutak, városi körgyűrűk, gyorsforgalmi utak építése, vasút létesítése, a reptér fejlesztése szerepel. Vízügyi, energetikai projektekben sincs hiány, a turizmusban a Drakula márka kiaknázása a cél, a turbinaárkot bővítenék, a 2. és 3. Víkendtelep építése mellett a somostetői kikapcsolódási lehetőségek bővítése is tervben van.
A két stratégia szinte fedi egymást, ezért azt kell mondanunk, hogy tervekben nincs hiány, már vagy húsz éve bővelkedünk bennük. Elég átlapozni a valahol porosodó, jó pénzért kidolgozott tanulmányt, az Agenda 21-et: ma is időszerű, nem kell újra feltalálni a spanyolviaszt, inkább tenni kellene. Mert ez az, amire eddig nem nagyon került sor: tettekre. Ugyanakkor rugalmasnak is kell lenni, és az Európa kulturális fővárosa cím megszerzése komoly, ambiciózus célkitűzés. A sikerhez viszont összehangolt cselekvésre van szükség. Összehangolt – a döntéshozók, a városlakók igényeinek tekintetében. Ha nem így lesz, akkor ismét csak a veszekedés, sárdobálás következik a tanácsban, a politikában, az idő a városban ismét megáll.
