Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Huszonnégy gyerek él a marosvásárhelyi Szent Erzsébet Egyesület által működtetett sárpataki otthonban. A Pál atya vezette intézményben színek szerint tagolódnak az épületrészek, a sárga házban például kilenc fiú, a zöld házban hat lány, a narancs házban hat lány és egy fiú lakik. A negyedik ház jelenleg felújítás alatt áll, így az ott élők ideiglenesen az egyesület marosvásárhelyi otthonába költöztek. Egy ötödik épületrész is felépült, amely egyelőre lakatlan – világosítottak fel a nevelők, Böjte Rozália és Katona Ildikó, akiktől azt is megtudtuk, hogy a legkisebb gyerek, Levike 4, a legnagyobb, Rembo, 17 éves. A hozzátartozók ritkán látogatnak el az otthonba, egyeseket azonban hétvégenként és a vakáció idejére haza is visznek a szülők.
Ottjártunkkor üresen álltak a patyolattiszta, barátságos szobák. Üdvözlünk – „mondta” a lábtörlő, a falon szentképek, a levegőben kötélen függő papírbohócok fogadtak. A gyerekek többsége még iskolában volt, jó párral mégis sikerült találkoznunk a kis lakók közül. Éppen a községben fellépő cirkusz előadására készült az aprónép, de kérésünkre felsorakoztak az előtérben, hogy elmondják, mit szeretnének kapni a Mikulástól és az angyaltól. A kívánságokból válogattunk.
Bobi, 10 éves: Egy versenyautót, egy szuperhőst kérek és szeretetet ide, a földre.
Pali, 9 éves: Egy „lemezt” szeretnék, amin az „egész” CD-t le lehet játszani, egy szuperhőst, egy hörcsögöt, hogy rágja el helyettem a fát, egy számológépet és egy telefont, de igazit.
Enikő, 9 éves: Babát, játékokat és nyuszikat kérek.
Loredana, 9 éves: Babát és tolltartót hozzon az angyal, a Mikulás pedig sok édességet, csokinyuszit.
Krisztina, 6 éves: Nyuszit, macskákat, egereket szeretnék.
Lisa, 8 éves: Csokit, babát, játéklaptopot kérek az angyaltól.
Pali elmesélte, hogy náluk otthon, Andrásfalván mindig csengőt rázva járt a Mikulás, amikor pedig elköszöntünk, egy énekkel is megajándékozott: „Éjszaka árnya száll a világra, puszta a házunk, félve vigyázunk”.