Vasárnap sok székelyföldi településen tartottak megemlékezést, Marosvásárhelyen, a hagyományhoz híven, a Postaréten emlékeztek az aradi vértanúkra.
Az aradi vértanúkat a szabadságharc bukása után, 1849. október 6-án végezték ki, a bécsi forradalom és Theodor Baillet von Latour császári hadügyminiszter meggyilkolásának első évfordulóján. Azóta a forradalom és szabadságharc vérbe fojtásának gyásznapjaként emlékezünk október 6-ára. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az ezen a napon kivégzett tizenhárom tisztet tartja számon. Az aradi vértanúk a szabadságharc kezdetén aktív vagy kilépett császári tisztek voltak, a szabadságharc végén a honvédhadseregben közülük egy altábornagyi, tizenegy vezérőrnagyi és egy ezredesi rangot viselt. Az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük miatti megtorlással az osztrákok példát akartak statuálni.
Király András nyugalmazott történelemtanár, volt tanügyi államtitkár, az aradi Szabadság-szobor Egyesület elnöke szerint a hősök emlékének nem szabad feledésbe merülniük. „Kérdés, hogy ők hősök vagy áldozatok-e, de úgy érzem, hogy akik egy ilyen háborúba keverednek, és életüket vesztik, számunkra hősök, akikre emlékeznünk kell” – mondta.
A román politikusok számára azonban semmit sem jelent ez a nap, ők amúgy is a saját politikai harcukkal vannak elfoglalva. A kampány már annyira elfajult, hogy amikor azt mondjuk, alpáriba ment át, finoman fogalmazunk.
Az alkotmánybíróság (CCR) szombat délután, az elnökválasztáson egyes jelöltek ellen benyújtott fellebbezéseket elemezte. Sőt Diana Şoşoacă jelöltségét szombaton késő délután el is utasította.
Mindenki tudja, hogy a fellebbezések a jelöltek zaklatását jelentik a politikai ellenfelek részéről. Még ha a szerzők kvázi ismert személyek is, mögöttük olyan politikai formációk állnak, amelyek érdekeltek a többiek blokkolásában.
Elena Lasconi (USR), Marcel Ciolacu (PSD) és George Simion (AUR) kivételével a legfontosabb jelölteket iratcsomóit az alkotmánybíróság elé terjesztették.
Az ülések napirendjén Nicolae Ciucă, Mircea Geoană, Ludovic Orban, Kelemen Hunor és Diana Iovanovici-Şoşoacă aktái szerepeltek. Egy másik beterjesztés Miron Cozmának, a bányászok korábbi vezetőjének a politikai játszmában kevésbé releváns jelöltségére vonatkozott.
Az alkotmánybíróság szabályozza az elnökválasztási eljárások betartását, ezenkívül megerősíti a választások után a rögzített eredményeket.
Elbírálja az elnökjelöltség bejegyzésével vagy nyilvántartásba vételének mellőzésével kapcsolatos fellebbezéseket is. Fellebbezést nyújthatnak be jelöltek, pártok, nemzeti kisebbségek szervezetei, politikai szövetségek, választási szövetségek, de egyszerű állampolgárok is.
Az eljárás szerint az ilyen fellebbezést a CCR központjához kell benyújtani, és az a BEC-jelöltek elfogadására vagy elutasítására vonatkozik. A viták a felek értesítése nélkül zajlanak. Az alkotmánybíróság a bejelentés és az aktában szereplő egyéb iratok alapján határoz.
A határozati határidő a nyilvántartásba vételtől számított legfeljebb két nap. Az alkotmánybíróság a kérelmek beérkezésének utolsó napján hozza meg határozatát, az óvás benyújtását követő 48 órán belül. A választási naptár szerint a fellebbezések benyújtásának határideje október 8. A választási naptár jóváhagyásával a jelöltek október 10-én maradnak véglegesek.
Az elnökválasztás első fordulója november 24-én, a második fordulója december 8-án lesz.
