Nem becsülik meg a gazdákat a nagyvállalatok

Szívvel-lélekkel a termőföldeken

Kerelőszentpál község nem szenved hiányt szorgos kezű gazdákból. A búzásbesenyői Kovács Levente már hosszú évek óta vezeti testvérével közösen a családi vállalkozást, elmondása szerint azonban a nagyvállalatok, amelyeknek leszállítják a termést, egyre kevésbé becsülik meg a munkájukat. A vállalkozó a szakág szépségeiről és nehézségeiről mesélt lapunknak. 

Kovács Levente elmondta, hogy vállalkozásukat az első pillanattól kezdve önerőből finanszírozták, sosem éltek még semmiféle pályázati lehetőséggel. Jelenleg 260 hektárnyi területen gazdálkodnak – különféle gabonaféléket, illetve cukorrépát termesztenek. Utóbbi 38 hektárt foglal el, a gazda elmondása szerint ez egy olyan növénykultúra, amivel kifejezetten szeretnek dolgozni. Az elmúlt években, a marosludasi cukorgyár leállását és újraindítását követően abban reménykedtek, hogy a cukorrépa termesztése ismét jövedelmező lesz, így speciális munkagépeket is vásároltak, azonban csalódniuk kellett. „A kitermelés és szállítás nagyon rosszul volt megoldva. A régi gyártulajdonos idejében az előre megbeszélt időpontban érkeztek a szállítók, sosem volt csúszás, ami nagyon fontos a cukorrépa minőségének szempontjából. Most azonban nagyon gyakran a répa hónapokig állt rakásban a földeken, mielőtt elszállították. Ez nagyon nagy probléma, mivel így a termés mennyiségéből és minőségéből is veszítenek” – mondta Kovács Levente. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy bár a tavaly aláírt szerződésben a gyár 40 eurós díjat ígért a gazdáknak tonnánként, még a kitermelés kezdete előtt csökkenteni akarták ezt az összeget, arra hivatkozva, hogy a cukor ára olcsóbb, mint amire előzetesen számítottak. Voltak gazdák, akik kényszerből elfogadták az új árat, aki pedig nem volt erre hajlandó, attól egyéb módszerekkel vonták meg a pénzt – például irreális mennyiségű szemétre és romlott termésre, valamint nem megfelelő cukortartalomra hivatkoztak. Mindezek mellett a gazdák kifizetése sem zajlott zökkenőmentesen. 

– Én szerencsés vagyok, mert, bár nem épp a megbeszélt időpontban, de megkaptam a pénzem. Vannak azonban olyan kollégák, akik azt állítják, hogy még mindig nem fizették ki őket. Úgy vélem, a szerződésben aláírt feltételeket mindkét félnek be kellene tartani – mondta Kovács Levente. A vállalkozó elmondta, hogy sok helyen a mezei utakkal is gondok vannak, azonban nagyon hálás a helyi önkormányzatnak, mivel szükség esetén szó nélkül segíti a gazdákat. „Volt, hogy kértem egypár autó követ, mert nagyon nehezen tudtuk elérni a répaföldeket, az önkormányzat pedig azonnal segített” – mondta. 

Kovács Levente kiemelte, hogy a cukorrépát vetésforgónak használják, emellett pedig foglalkoznak kukoricával, búzával, napraforgóval, szójával, illetve repcével is. A kukoricával szintén akadnak gondok – még ha teljesen más jellegűek is, mint a cukorrépa esetében. A termés ára egyre alacsonyabb, az országba hozott import mennyisége pedig hatalmas. A szükséges munkagépek és az üzemanyag ára az egekben van, a vetőmag és a műtrágya pedig szintén több ezer lejbe kerül. Az igazán nagy problémát azonban az okozza, hogy az olcsóbb importáru minősége ellenőrizetlen. 

– Az Európai Unióban rengeteg növényvédő szert betiltottak, káros hatóanyagokra hivatkozva. Ukrajnából viszont gond nélkül behozzák azt a gabonát, aminek a termesztésére semmiféle szabályok nem vonatkoznak – hangsúlyozta. 

Mint a legtöbb mezőgazdász, így Kovács Levente számára sem ismeretlenek a vadkárok – bár ezúttal szerencsés idényt tudhatnak maguk mögött. 

– Tavasszal és most ősszel sem voltak problémák a vaddisznókkal, a medve viszont garázdálkodik. A napraforgót és a kukoricát csemegézi leginkább,  szerencsére nem okozott számottevő kárt – mondta. 

A vállalkozó kiemelte, hogy bár sokak számára úgy tűnhet, hogy a mezőgazdaság egy nagyon jövedelmező szakág, nem szabad megfeledkezni azokról a kihívásokról és lemondásokról, amiket a munka megkövetel. 

– A gazdaéletnek nagy ára van: a munkaidő meghatározatlan, nincsenek hétvégék, nincsenek ünnepnapok, nincs vakáció. Ezt csak az tudja hosszú távon csinálni, aki igazán szereti, mert sajnos a befektetett munka a legtöbb esetben anyagilag nem térül meg kellőképpen – hangsúlyozta Kovács Levente.