Martinićcsal teljes a kép

A marosvásárhelyi városi sportklub a következő idényben is számít Goran Martinić játékára a férfi kosárlabdacsapatban – ezt a múlt héten jelentette be a megyeszékhelyi sportszervezet.

Martinić leigazolásával kitisztult a kép, hiszen ezzel teljessé vált a légióskontingens, a szövetség szabályzata értelmében a nemzetközi kupaporondon nem induló klub legfeljebb hat külföldi játékost foglalkoztathat, és ő volt a hatodik a sorban.

Kissé nehezen érthető, hogy miért pont ő lett az utolsó, aki gyakorlatilag itthon játszik, hiszen közismert, hogy Marosvásárhely szomszédságában telepedett le, ami azonban biztosan látszik ebből, hogy valamiért nem volt egyszerű egyezségre jutni vele.

Martinić leigazolása ugyanakkor azt is véglegessé teszi, hogy a FIBA Europe nem oldotta fel a nemzetközi átigazolások tilalmát, illetve a klub nem is számít erre a közeljövőben, hiszen valamennyi játékosát a belföldi bajnokságból szedte össze.

Lássuk csak, hogyan is néz ki a csapat az előző évihez képest! A tavaly öt légiós volt a keretben, most hat van. Ez elvileg némi plusz. Az egyetlen távozó Lowrance helyett mondható, hogy Anyikijenko érkezik. Míg előbbi inkább erőszélső volt, és inkább kényszerből játszott ötöst, utóbbi klasszikus ötös, különösen a lepattanóknál jó, azonban eggyel kevesebb, akire az ellenfélnek ki kell mozdulnia a félkörre, de a közeli pontszerzési statisztikái sem a legjobbak. Reljić pluszban érkezik, viszont azt is mondhatjuk, hogy a meglepetésre távozó Nistor helyett jön, mert az idén a kötelező két belföldit a pályán egyre csökkentették. Sajnos, nem ad okot túl nagy optimizmusra, hogy mind Anyikijenko, mind Reljić egy kiesőtől, a Foksányi CSM 2007-től igazolt ide. És akkor itt vannak a régiek: Martinić, Jeremić, Gajović és Person. Ebből a sorból azonban valahogy hiányzik egy amerikai játékos, aki egy egészen mást stílust képvisel, kizárólag a délszláv iskolára támaszkodni hazardírozásnak tűnik. Mindannyiukról tudjuk, hogy mire képesek, de nem lehet elsiklani afölött, hogy a marosvásárhelyi csapatot már tavaly is sokan kiöregedett csapatnak vélték, és valamennyiük fölött átsuhant még egy-egy év. Martinić 38 éves lesz az idény végére, Jeremić és Gajović 37, és ha idén folyamatosan voltak sérülések, ezekre továbbra is számíthatunk.

Nem fiatalodnak továbbá a helyi veteránok sem, hiszen Sánta Szabolcs szintén 38 felé közeledik, Borşa 35 lesz, miközben az új nemzedék legtehetségesebbje, Vlad Nistor távozott a klubtól. 

A tavalyi keret belföldi játékosainak sorából Nistor mellett Sólyom és Paliciuc távozott, a többiekkel pedig (plusz a visszatérő Şolopával, illetve Casaléval és Bodóval) már szintén szerződést kötöttek, egy lényeges kivétellel: Bölöni Tamás sorsa egyelőre ismeretlen.

Nos, ezek ismeretében Faragó Péter optimizmusa, aki a rájátszást, azaz az első nyolc közé jutást tűzte ki célul, elég kockázatosnak tűnik. Nem mintha a csapat nem lenne képes bárkit (vagy majdnem bárkit) megverni, ha jó napot fog ki, hosszú távra ez a keret azonban eléggé vékonynak tűnik.