Macron pártja abszolút többséget szerzett
A részvétel rekordalacsony volt, alig 43 százalékos.
Emmanuel Macron francia elnök pártja, a Köztársaság Lendületben abszolút többséget szerzett vasárnap a francia törvényhozási választások második fordulójában. A részvétel rekordalacsony volt, alig 43 százalékos.
Az elnöki párt, a Köztársaság Lendületben (LREM) és politikai szövetségese, a centrista Modem 351 képviselői helyet szerzett vasárnap az 577 fős alsóházban, amely kényelmes abszolút többséget biztosít a kormányzáshoz. Az abszolút többséghez 289 képviselőre van szükség.
A képviselők, akiknek 75 százaléka először szerzett mandátumot, június 27-én ülnek össze először, és választják meg a nemzetgyűlés elnökét, akit az elnöki párt jelölhet. A kormányról július 4-én tartanak bizalmi szavazást az alsóházban.
A kormánytagok közül hatan indultak a választáson, s valamennyien mandátumot szereztek, így a kormány tagjai maradhatnak. A május 17-i kormányalakításkor Emmanuel Macron ugyanis egyértelművé tette: az a miniszter, aki kikap a választásokon, lemondásra kényszerül.
A korábbi, szocialista kormányzat volt miniszterei viszont mindannyian kikaptak, egyedül Manuel Valls volt miniszterelnök szerzett mandátumot.
Emmanuel Macron nagy győzelmet aratott a szélsőjobb- és a szélsőbaloldali populisták felett. Viszont figyelmeztetés lehet, hogy a választók kevesebb, mint a fele adta le voksát a második fordulóban, amit a bizalmatlanság jeleként értékelnek az elemzők.
Az abszolút többségnek köszönhetően az elnök már a nyáron beindíthatja legfőbb reformjait: a munkajog lazítását a munkanélküliség csökkentése érdekében, a közélet erkölcsössé tételét célzó törvényeket és alkotmánymódosítást, valamint a terrorfenyegetettség miatt a 2015. november 13-i párizsi merényletsorozat éjszakáján bevezetett rendkívüli állapot hatodik meghosszabbítását, majd azt követően az új terrorelhárítási törvényt, amelynek célja, hogy november 1. után véget érjen a rendkívüli állapot.
Számunkra pedig aggodalomra adhat okot, hogy Emmanuel Macron a kétsebességes Európa híve, ugyanis így Románia és Magyarország is könnyen a perifériára szorulhat. (hírösszefoglaló)