A múlt hét végén sem unatkoztak a romániai politikusok. Mivel szorított az idő, kisteherautóval szállították az aláírásokat a Központi Választási Irodába (BEC/KVI). Voltak, akiknek a jelöltségét elfogadta az iroda, másokét kétszer is visszautasította.
Botrányt kavart, hogy a KVI úgy döntött, hogy Diana Şoşoacă másodszori próbálkozása ellenére sem indulhat az elnökválasztáson, miután az Alkotmánybíróság elutasította első jelöltségét. Az elnökségi tagok a döntést azzal indokolták, hogy a leadott aláírások megegyeznek az első pályázattal. Diana Şoşoacă tehát újabb kísérletet tett, hogy indulhasson az elnökválasztási versenyben, és mindössze 10 perccel a törvényes határidő előtt, szombat este 23 óra 50 perckor nyújtotta be jelöltségét a Központi Választási Irodához. A második elutasító döntés heves vitákat és politikai reakciókat váltott ki.
Az Állandó Választási Hatóság elnöke, Toni Greblă megerősítette, hogy Diana Şoşoacă a már visszautasított iratcsomót nyújtotta be ismét. Diana Şoşoacă pedig jogainak megsértésével vádolta, arra hivatkozva, hogy az Alkotmánybírósághoz benyújtott fellebbezésekkel kapcsolatban nem idézték meg. Felszólította híveit, hogy menjenek ki az utcára, és tiltakozzanak a döntés ellen, amely „elfogadhatatlan”, és fenyegetést jelent a román nacionalisták számára.
A lényeg tehát, hogy bár Diana Şoşoacă remélte, hogy az új akta benyújtását a KVI az Alkotmánybíróság döntése ellenére is elfogadja, másodszor is csalódnia kellett.
Az Alkotmánybíróság döntését több párt és politikus is bírálta. A PNL azt állította, hogy az egész a „PSD műve”, kijelentve, hogy Marcel Ciolacu a második körben George Simionnal, az AUR vezetőjével akar megméretkezni, akit könnyebben le tud majd győzni. A PSD persze tiltakozott a vádak ellen.
A politikai csörtéből nem maradhatott ki a liberálisok megmondóembere sem. Egy szabad világban, ahol a tisztesség nem tűnt el teljesen, csak a népnek van joga eldönteni, hogy szabad választásokon, általános választójogon lehet-e valakit elnökké vagy más tisztségre jelölni vagy sem. Sem az igazságszolgáltatás, sem a bírák, egyetlen bíróság, de a „PSD-garantált” bírák által uralt Alkotmánybíróság sem dönthet ebben az ügyben – jelentette ki. Hozzátette: országként és népként a demokrácia mellett döntöttünk, és ez a politikai rezsim a népakaraton, az általános választójogon, a szuverenitáson alapul.
Ám más is történt az elmúlt napokban. Annak ellenére, hogy a tízéves mandátuma alatt egyszer sem hallottuk, hogy a nagy francia entellektüellek rajongója lenne, az államelnök úgy gondolta, hogy mielőtt el kell hagynia a Cotroceni-palota kényelmét, még egyszer elmegy Párizsba, és részt vesz a frankofóniával kapcsolatos kerekasztal-beszélgetésen, amelynek témái a fiatal frankofónok munkaerőpiaci integrációja, valamint a frankofón térség politikai prioritásai voltak. Iohannis előadást tartott a multilateralizmus perspektíváiról, hangsúlyozva a francia nyelvű oktatás fontosságát.
A többi napon – ugyanis nem csak két napra ment el, amíg tartott a rendezvény, hanem négyre – a szerelem városát csodálta nejével együtt, akit tízéves regnálása alatt minden egzotikus kirándulására magával vitt. Természetesen közpénzen. Hiszen megérdemli! Párizsban is luxusszállodában, a Bristolban szálltak meg, magánrepülővel utaztak. Ez a kirándulás is több tízezer euróba került, amit a mi zsebünkből fizetnek.
Az senkit sem érdekelt, hogy vasárnap ismét elöntötte a víz az ország egy részét, hogy az emberek a választásokat követő adóemelésekről beszélnek, hogy a tél a nyakunkon, és még a múltkori árhullám károsultjait sem kártalanították.
