A vegyiparban, mezőgazdaságban, pirotechnikában használatos kálisók után kutatva kolozsvári és budapesti geológiaprofesszorok jelölték ki az első fúrások helyét a Mezőség középpontjában található Nagysármáson, majd Kissármás környékén.
Fotó: Nagy Tibor
A vegyiparban, mezőgazdaságban, pirotechnikában használatos kálisók után kutatva kolozsvári és budapesti geológiaprofesszorok jelölték ki az első fúrások helyét a Mezőség középpontjában található Nagysármáson, majd Kissármás környékén. Kálisók helyett azonban földgázt találtak, igen jó minőségűt, nagy mennyiségben. Mivel a város polgármestere, Mocean Ioan geológusmérnökként dolgozott a gázkitermelő vállalatnál, a tartalékokról érdeklődtünk. Kérdésünkre elmondta, hogy Kissármáson most épül egy új gázsűrítő állomás, ami egymilliárd köbméter földgáz tárolására lesz alkalmas. Ugyancsak Kissármáson látható az ipari műemlékként megőrzött 2-es számú gázkút, amelyet 1908-ban kezdtek fúrni, de a keletkezett tűz s a 302 méternél észlelt erős kitörés miatt abba kellett hagyni a munkát. A szakemberek mérése szerint napi 864.000 köbméter földgáz került a levegőbe másodpercenkénti közel 200 méteres sebességgel. 1913-ban kezdődött meg a gáz kitermelése, majd 1992-ben zárták le végleg a 2-es szondát, amelyből európai viszonylatban a legtisztább földgázt termelték ki.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató