Három testvér egy malomban

Mezőbánd községben kevesen vannak, akik ipari termelésből élnek. A község területén két malom működik, egy pékség, egy bútorgyár és néhány fafeldolgozó, pontosabban gatter.

Mezőbánd községben kevesen vannak, akik ipari termelésből élnek. A község területén két malom működik, egy pékség, egy bútorgyár és néhány fafeldolgozó, pontosabban gatter. A községközpontban, a Piactér utcában egymás mellett épült fel a malom és mellette a pékség. Három testvér – Réti András, Réti Sándor és Réti Edit – vállalkozása keretében működik mindkét gazdasági egység. Az elmúlt években, miközben a hasonló kisvállalkozások százai mentek csődbe, a bándi testvérek vállalkozása a nem éppen kedvező gazdasági körülmények és az adódó problémák ellenére is fejlődőképes. Hogyan sikerült a piacon maradniuk, jövedelemmel termelni és fejleszteni? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Réti Sándorral.

A testvérek gyakorlatilag vállalkozói környezetben nevelkedtek. Ugyanis elhunyt édesapjuk gépszerelőként olajprést helyezett üzembe. Az olajprés sikeres működtetésével sikerült előteremteni a pénzt a malom 16 évvel ezelőtti felépítéséhez. A két fiútestvér főleg a műszaki dolgokkal, a szervezéssel foglalkozik, Réti Edit a könyveléssel. Megosztották egymás közt a tennivalókat. Az ügyfelek szerint a malomban és a pékségben is a legszigorúbb Réti András. A malomban és a pékségben 16 helybéli alkalmazott dolgozik, akiktől a legapróbb részletekig menően megköveteli a pontosságot. András már annyira a szakmához nőtt, hogy őrlés előtt rátekint a zsákban lévő gabonára és megállapítja, hogy az tiszta vagy sem, akár szag után is. A malomban csak tiszta gabonát fogadnak el, ez is a jó minőségű liszt egyik feltétele. Egyébként a malomban az őrlésre szánt gabonát szelektálják. Bármennyire is szigorúak a malomban, a termesztők elégedettek a liszttel, mert a községbeliek mellett a maroskecei, besztercei gabonatermesztők is ide hozzák őrölni gabonájukat. Van bőven munka a malomban, amelynek kapacitása egy tonna/óra.

Réti Sándor elmondta: a vámlisztet a pékség használja fel, így máshonnan egyáltalán nem vásárolnak lisztet. A liszt árfolyamának alakulása nem befolyásolja a pékség termelését, de azért a testvérek figyelemmel követik a gabona és a liszt árát, mert a kenyér árának meghatározásában viszonyításokra van szükség. Jelenleg 15 üzletbe szállítanak kenyeret, van, amelyikbe 50-et más üzletbe csak 20-at. Amikor azt kérdeztem, mi a bándi kenyér jellegzetessége, Réti Sándor a legnagyobb természetességgel válaszolta, hogy házias íze. Ezt adja a liszt, a kovász, a sütés. Korpás, félbarna kenyeret is sütnek 500 g-tól 1100 grammosig. A bándi kenyér 3 nap után morzsálódik. Élesztővel dolgoznak, kovászolnak, jelenleg két jól karbantartott kemencében sütik a kenyeret, csomagolják is.

A pékség legnagyobb gondja a villanyáram-szolgáltatással kapcsolatos. Ahogy Réti András mondta, ha egy kicsit fúj a szél, megszűnik az áramszolgáltatás. Július utolsó előtti hetének végén a viharok idején este 8-tól hajnali 4-ig áram nélkül maradt a pékség. Emiatt 1000 lejes kárt jegyeztek a vállalkozók. De erkölcsi káruk is volt, az üzletekben ugyanis várták a kenyeret, ilyen esetekben meginog a kereskedő bizalma a kenyérszállítóban. Ez pedig a pékségek közötti versenyben a bándit visszahúzza. Mit lehet ilyenkor tenni? Bartha Domokos alpolgármester elmondta, hogy nagyobb gondok esetén Brassóba kell telefonálniuk, hogy onnan beszóljanak Marosvásárhelyre, nézzék meg, mi van az illető vezetékkel. Ez a legnagyobb gondjuk a vállalkozó testvéreknek Mezőbándon.