Gasztronómiai anyanyelvünk

Olyan receptek, amelyeket édesanyáink, nagyanyáink írtak be gondosan egy füzetbe vagy papírlapokra, amelyek megsárgultak, elszakadoztak, s a tésztagyúrás nyomaitól lettek „patinásak”.

Olyan receptek, amelyeket édesanyáink, nagyanyáink írtak be gondosan egy füzetbe vagy papírlapokra, amelyek megsárgultak, elszakadoztak, s a tésztagyúrás nyomaitól lettek „patinásak”. Olyan receptek, amelyek rögzítésekor nem volt idő arra, hogy külön feltüntessék a hozzávalókat, ami azonban a rövid és áttekinthető leírásból könnyen kiderült. Olyan receptek gyűjteménye, amelyek között nem találjuk meg a napjainkban divatossá vált olasz, kínai és más konyhák ételkülönlegességeit. Levesek, köretek, sültek, sütemények, édességek, tészták és torták gyűjteménye, amelyek a gyakran lenézett, néha elfelejtett erdélyi konyhát jellemezték. Ételek, amelyeket a vidéki és a vidékről városra származott háziasszonyok főztek, sütöttek, s amelyekkel takarékos és egészséges módon táplálták a családot.

Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadónál megjelent könyv szerzője Asztalos Enikő, a marosvásárhelyi Népi Egyetem tanára, néprajzkutató, aki a hosszú évek alatt otthon megőrzött receptfüzeteket felhasználva, vidéki és városi tanítványai segítségével gyűjtötte össze a recepteket olyan megnevezésekkel, ahogy falun használták azokat. A könyvben érdekes megfigyelni, hogy a jónak tartott polgári és később a távolabbi országokból származó külföldi receptek hogyan szüremlettek be az erdélyiek közé. Amint a Bolyai téri Unitárius Egyházközség Dersi János Termében tartott bemutatón elhangzott, Az erdélyi népi szakácskönyv az Impress Kiadónál megjelent három korábbi kis könyvecske tartalmát foglalja össze, s anyaga többek között az erdélyi ünnepi menük leírásával egészült ki. Előszavában az alapételeinket megnevező szavak eredetéről és hasznos tudnivalókról olvashatunk.

A bemutatón A magyar néptánc rövid története című kiadványról készült ismertetőt, amelynek szerzője Riţiu Krisztina, Kilyén Ilka színművésznő mutatta be. „Őszintén, tiszta lelkiismerettel ajánlom olvasásra Asztalos Enikő írását. Ha a fiatalokban nincs még annyi öntudat, tudni vágyás, hogy megvegyék, tessék ajándékba vinni nekik. Hogy elolvasva rájöjjenek, nemcsak táncolni jó, de a néptánc terén mi nagyhatalom vagyunk, s aki ezt tudja, büszkébben, könnyebben viseli kisebbségi magyarságát”. A bemutató Kilyén Ilka búzai népdalokból álló nótacsokrával és dedikálással zárult.

„Az erdélyi konyha külön sajátossága, hogy kevésbé zsíros és fűszeres, mint a nyelvterület más részein. Egészségesebb és mégis nagyon jóízű ételeket főznek itt a háziasszonyok. Emellett a vidékre jellemző a különböző nemzetiségek ételeinek keveredése, a szász, román és örmény hatás, amely még vonzóbbá, különlegessé teszi az erdélyi magyar asszony főztjét.”