Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2014-01-17 16:18:49
A fogyatékossággal élők kevesebb mint öt százalékának van munkahelye Romániában, amit a megfelelő oktatás és az adókedvezmények hiányának, illetve az akadálymentesítés alacsony szintjének tulajdonít a fogyatékossággal élők országos szervezete (ONPHR) – közölte pénteken az Agerpres hírügynökség.
A közpolitikai intézet adatai szerint tavaly a nyilvántartott 623 ezer fogyatékossággal élő ember 4,6 százaléka rendelkezett munkaszerződéssel.
Az érdekvédelmi szervezet pénteken közzétett felméréséből kiderült: a fogyatékossággal élő fiatalok képzettsége jóval alacsonyabb az országos átlagnál, 19 százalékuk egyáltalán nem járt iskolába. A megkérdezettek egyharmada ezért a speciális oktatási módszerek hiányát okolja, 25 százalékuk pedig a megfelelő képesítésű tanárokét.
Bár a közintézmények és közszállítási eszközök akadálymentesítése európai uniós csatlakozási követelmény volt, sok helyütt nem tartják be a mozgáskorlátozottak egyenjogúságáról szóló törvényt. Olyan hivatalok is vannak, amelyek egy eldugott oldalbejáratnál építettek kerekesszékes feljárót, ezek kialakításánál pedig nem célszerűségi, hanem takarékossági szempontok érvényesülnek – panaszolják az érintettek.
Az ONPHR közleménye szerint a társadalmi integrációt leginkább az segítené, ha a cégeket adókedvezményekkel tennék érdekeltté abban, hogy fogyatékossággal élőket alkalmazzanak.
Schmidt Loránd, a Maros megyei szociális vezérigazgatóság vezetője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az ötvennél több alkalmazottat foglalkoztató cégeknél kötelező legalább két fogyatékkal élő embert is felvenni, de a munkáltatók többsége inkább azt választja, hogy anyagilag járul hozzá a fogyatékkal élők szociális ellátásához. A törvény szerint ugyanis a nagyobb cégeknél az országos adatoknak megfelelő arányban, vagyis négy százalékban fogyatékossággal élőket kellene alkalmazni.
„Ha a munkáltató ennek nem tesz eleget, akkor köteles befizetni az ötven százalékát annak a bruttó alapbérnek, amivel kellett volna rendelkezzen az a fogyatékkal élő személy, akit nem alkalmazott ezekre a munkahelyekre” – magyarázta Schmidt Loránd.
Az intézményvezető hozzátette: a mások segítségére szorulók – sérültségük függvényében – legfeljebb 300 lejes havi juttatásban részesülnek, amelyet akkor is megkapnak, ha van más jövedelmük. Az állami segélyt az utóbbi hét évben egyszer emelték – mondta Schmidt Loránd.